Félrevezető a Lakmusz.hu állítása, miszerint „nem, Manfred Weber nem akar az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot bevezetni” – írja legfrissebb elemzésében a Tényellenőr.
Ugyan Németországban egyelőre nem szorgalmazzák az egész Európai Unióra kiterjedő sorkatonaság bevezetését, a Lakmusz.hu cikkében félrevezetően azt sugalmazza mintha a kérdés egyáltalán nem lenne terítéken. Ugyanis számos német vezető politikus – ideértve az új német kancellárt is – felélesztette a sorkatonaságról szóló diskurzust, még ha egyelőre csupán Németország kontextusában is. A lett köztársasági elnök viszont márciusban beszélt az „európai országok sorkatonaságáról”.
Egyre több német vezető szeretné visszaállítani a sorkatonaságot
„Nem, Manfred Weber nem akar az egész EU-ra kiterjedő kötelező katonai szolgálatot bevezetni” – állította a 444-hez tartozó Lakmusz.hu online tényellenőrző portál.
A valóság az, hogy arról viszont élénk vita folyik, hogy a sorkatonaságot visszahozzák Németországba, és mivel az EU legnépesebb és legerősebb államáról beszélünk, ezért könnyen lehet, hogy ez a vita hamarosan az uniós szintű sorkatonaság bevezetését is érinteni fogja.
Az elmúlt időszakban több német politikus és érdekképviseleti vezető nyíltan felvetette a kötelező katonai vagy polgári szolgálat visszaállítását a megváltozott biztonsági helyzet miatt. A Tényellenőr az alábbiakban bemutat néhány konkrét esetet.
Friedrich Merz (CDU, német kancellár) június 10-én kijelentette, hogy koalíciója önkéntes katonai szolgálatra vonatkozó terveit felül lehet vizsgálni. „Egyetértek a védelmi miniszter értékelésével, miszerint a Bundeswehrben már tízezres nagyságrendben hiányoznak katonák” – mondta Merz.
Merz szerint a kormánynak alaposan meg kell vizsgálnia, hogy a programok és az önkéntes szolgálat elegendők-e ahhoz, hogy a NATO új célkitűzéseinek megfelelően elegendő katonát toborozzanak a hadseregbe.
A német kancellár kijelentette, hogy „ha az önkéntes szolgálat nem elég, akkor nagyon hamar meg kell vitatnunk a további lépéseket”.
Jens Spahn (CDU, frakcióvezető) egy június 14-én megjelent interjúban kijelentette, hogy a német hadseregnek meg kell kezdenie az előkészületeket a kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítására.
Annegret Kramp-Karrenbauer (CDU, korábbi védelmi miniszter) rácsatlakozva Jens Spahn kijelentésére szorgalmazta a nők besorozását is, tekintettel arra, hogy a zuhanó születésszámok miatt véleménye szerint nem tehetik meg, hogy bármely demográfiai csoportot kihagyjanak a sorozásból.
Thomas Erndl (CSU, a német parlament védelmi bizottságának tagja) szerint:
Ha kiderül, … az önkéntes modell nem elégíti ki [a Bundeswehr] jelentős személyi szükségleteit, »kötelező elemeket« kell bevezetni.
Florian Hahn (CSU, a német Szövetségi Külügyminisztérium államtitkára, korábban a CDU/CSU védelempolitikai szóvivője) áprilisban úgy fogalmazott a Bildnek, hogy „nem nézhetjük tétlenül, hogy a világ körülöttünk egyre bizonytalanabbá válik”, ezért a kötelező katonai szolgálat év végi visszaállítására szólított fel.
Boris Pistorius (SPD, német védelmi miniszter) Washingtonban kijelentette:
Németországnak szüksége van valamilyen sorkatonai szolgálatra.
Korábban pedig úgy fogalmazott, hogy „még mindig túl kevés emberünk van [a Bundeswehrben] ahhoz képest, amit a fegyveres erőknek el kell végezniük”.
André Wüstner (a Bundeswehr érdekképviseletének vezetője) szintén a hadsereg munkaerőhiányára hivatkozva arra szólította fel a döntéshozókat: „a politikusoknak a kötelező katonai szolgálat bevezetésében is gondolkodniuk kellene”.
Bár nem Németországban, de vannak már európai sorkatonaságra vonatkozó hangok is, hiszen idén márciusban Edgars Rinkevics lett köztársasági elnök kijelentette, hogy az „európai országoknak mindenképpen be kellene vezetni a sorkatonai szolgálatot Európa-szerte, mivel a kontinens katonai értelemben meggyengült.”
A fenti idézetek alapján jól láthatjuk, hogy Németország legfelsőbb politikai vezetésében élénk vita folyik arról, hogy visszaállítsák-e a kötelező sorozást.
Sőt, még akár nőkre is kiterjesztenék egyesek. Ebből az elkötelezettségből következtethetünk arra, hogy ha Németország végül mégis újra bevezeti a kötelező sorozást, meglehet, hogy hamarosan ugyanilyen elkötelezettséggel fogják azt a többi uniós tagállamtól is követelni – hiszen az EU legerősebb hatalmaként, az EP legnagyobb frakciójának vezetőjét, illetve az Európai Bizottság elnökét adó országként erre minden politikai igényérvényesítő képességük meg is van.
Borítókép: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és Magyar Péter (Fotó: AFP)
