Annegret Kramp-Karrenbauer (CDU, korábbi védelmi miniszter) rácsatlakozva Jens Spahn kijelentésére szorgalmazta a nők besorozását is, tekintettel arra, hogy a zuhanó születésszámok miatt véleménye szerint nem tehetik meg, hogy bármely demográfiai csoportot kihagyjanak a sorozásból.
Thomas Erndl (CSU, a német parlament védelmi bizottságának tagja) szerint:
Ha kiderül, … az önkéntes modell nem elégíti ki [a Bundeswehr] jelentős személyi szükségleteit, »kötelező elemeket« kell bevezetni.
Florian Hahn (CSU, a német Szövetségi Külügyminisztérium államtitkára, korábban a CDU/CSU védelempolitikai szóvivője) áprilisban úgy fogalmazott a Bildnek, hogy „nem nézhetjük tétlenül, hogy a világ körülöttünk egyre bizonytalanabbá válik”, ezért a kötelező katonai szolgálat év végi visszaállítására szólított fel.
Boris Pistorius (SPD, német védelmi miniszter) Washingtonban kijelentette:
Németországnak szüksége van valamilyen sorkatonai szolgálatra.
Korábban pedig úgy fogalmazott, hogy „még mindig túl kevés emberünk van [a Bundeswehrben] ahhoz képest, amit a fegyveres erőknek el kell végezniük”.
André Wüstner (a Bundeswehr érdekképviseletének vezetője) szintén a hadsereg munkaerőhiányára hivatkozva arra szólította fel a döntéshozókat: „a politikusoknak a kötelező katonai szolgálat bevezetésében is gondolkodniuk kellene”.
Bár nem Németországban, de vannak már európai sorkatonaságra vonatkozó hangok is, hiszen idén márciusban Edgars Rinkevics lett köztársasági elnök kijelentette, hogy az „európai országoknak mindenképpen be kellene vezetni a sorkatonai szolgálatot Európa-szerte, mivel a kontinens katonai értelemben meggyengült.”
A fenti idézetek alapján jól láthatjuk, hogy Németország legfelsőbb politikai vezetésében élénk vita folyik arról, hogy visszaállítsák-e a kötelező sorozást.
Sőt, még akár nőkre is kiterjesztenék egyesek. Ebből az elkötelezettségből következtethetünk arra, hogy ha Németország végül mégis újra bevezeti a kötelező sorozást, meglehet, hogy hamarosan ugyanilyen elkötelezettséggel fogják azt a többi uniós tagállamtól is követelni – hiszen az EU legerősebb hatalmaként, az EP legnagyobb frakciójának vezetőjét, illetve az Európai Bizottság elnökét adó országként erre minden politikai igényérvényesítő képességük meg is van.
Borítókép: Manfred Weber, az Európai Néppárt elnöke és Magyar Péter (Fotó: AFP)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!