A kötelező katonai szolgálat nem lehet tabutéma, gondolkodni, beszélni vagy dönteni is kell róla – fogalmazott a bajor miniszterelnök, hozzátéve, hogy a kérdés már túlmutat a belpolitikai vitákon, mivel a döntést "kívülről kényszerítik" az országra.
A kötelező katonai és polgári szolgálat jelenti a jövőt
– hangsúlyozta.
Önmagában nem elég kérdőíveket kiküldeni a fiataloknak, hogy hajlandóak lennének-e szolgálatot vállalni, ennél határozottabb lépésekre van szükség
– mondta. Németországban 2011-ben függesztették fel a kötelező katonai szolgálatot, ám parlamenti döntés esetén a szolgálatot újból aktiválhatják. A német kormány koalíciós megállapodása egyelőre csak önkéntes katonai szolgálatot tesz lehetővé. Ugyanakkor Boris Pistorius védelmi miniszter már jelezte, hogy készülőben van egy jóval ambiciózusabb törvényjavaslat is, amely szükség esetén lehetővé teszi a kötelező katonai szolgálat bevezetését. Söder a sorkatonaság kérdése mellett a Bundeswehr - a német hadsereg - maximális bevethetőségét is sürgette, és ismét egy országos rakétavédelmi rendszer kiépítését szorgalmazta.
Ehhez technológia is kell - feltétlenül szükség van egy Vaskupola-rendszerre, amely nemcsak Berlint, hanem egész Németországot védi
– fogalmazott a bajor miniszterelnök. A politikus Oroszországgal szemben határozottabb fellépést sürgetett, beleértve újabb szankciókat is. Emellett teljes körű támogatást kért Ukrajna számára, többek között a fegyverszállítások terén. Thorsten Frei, a német kancellári hivatal vezetője hétfőn figyelmeztetett: az Egyesült Államok Irán elleni légicsapásai után jelentősen nőtt a Németországban található amerikai katonai bázisokat érő fenyegetettség.
Az Egyesült Államok és Izrael oldalán állunk
– szögezte le Frei, hozzátéve, hogy a német biztonsági szervek minden tőlük telhetőt megtesznek az amerikai létesítmények védelméért. A politikus az Iránt ért támadásokkal kapcsolatban kiemelte:
Tény, hogy nemcsak Izrael volt komoly veszélyben. Ha egy terrorista rezsim nukleáris fegyverhez juthat, az a világ békéjére is súlyos fenyegetést jelent.
Borítókép: Markus Söder és Friedrich Merz Fotó: AFP
