Sorkatonaság és fegyverkezés Európában

A háborús pszichózis erősítésének sok eleme van, ezek közül az egyik az európai, illetve a nemzeti sorkatonaság visszaállítása, illetve a társadalom háborúskodásra való felkészítése és a fegyverkezés.

Az Európai Unió Békefenntartó Missziójának (EUFOR) laktanyája Szarajevóban Fotó: Denis Zuberi Forrás: Anadolu/AFP

Az európai kötelező sorkatonaság, mint lehetőség többször is felmerült már, írja elemzésében a Tényellenőr.

Egy német Bundeswehr katona egy vasútállomáson (Fotó: NurPhoto/AFP/Michael Nguyen)

Tavaly nyáron a közbeszéd tárgya lett az európai sorkatonaság ügye, amelynek alapját a német Bundeswehr-Journal  lap 2017. március 15-i, a Neue Osnabrücker Zeitungra hivatkozó beszámolója adta. Ez beszámolt a CDU ifjúsági szervezetének, a Junge Unionnak (JU) a határozatáról, amely javaslatot tett egy Európai Védelmi Unió létrehozására. 

Az oldenburgi küldöttek ugyanakkor elutasították a Junge Union vezetőség azon javaslatát, hogy Európa-szerte bevezessék a nők és férfiak polgári és katonai szolgálatát. Manfred Webert, az Európai Néppárt elnökét is kapcsolatba hozták egy ilyen kijelentéssel, amelyet azóta több fórumon is tagadtak az uniós vezetők.

Nemzeti sorkatonaság és fegyverkezés

Lettországban 2023-ban vezették be a sorkatonaságot a férfiak számára, de a nők besorozásáról is elkezdődött a társadalmi vita az idei évben. A védelmi minisztérium 2022 januárjában megvizsgálta a teljes (általános) sorkatonai szolgálat lehetőségét, és az orosz támadás csak tovább sürgette e tervek kidolgozását​. A balti országban minden egyes 18 és 27 év közötti, lett férfi állampolgárnak egy év szolgálati időt kell teljesítenie, beleértve a külföldön élőket is.

Litvánia 2008-ban megszüntette a sorozást, de 2015-ben már részlegesen visszahozta azt (évente néhány ezer fiatal férfit soroztak be limitált időtartamra). A jelenlegi litván kormány programja szerint hosszú távon törekedni kell az általános hadkötelezettség visszaállítására, akár a nők bevonásával is. Litvánia a fokozatos kapacitásbővítést választotta megoldásnak: jelenleg évi mintegy 3800 főt soroznak be részleges hadkötelezettséggel, ezt a számot az évtized végéig tovább emelnék (2030-ra kb. 10 ezer főre).​​

Észtországban soha nem szüntették meg a sorkatonaságot, így a háború után nem bevezetésről, hanem a meglévő rendszer megerősítéséről esett szó. Néhány nappal ezelőtt arról is lehetett olvasni, hogy az észt parlament, a Riigikogu hamarosan dönthet arról a törvényjavaslatról, amely jelentősen kibővítené az észt hadsereg jogköreit a tengeri biztonság megerősítése érdekében. A javaslat lehetővé tenné a fegyveres erők számára, hogy szükség esetén akár erőszakot is alkalmazhassanak a tengeren, végső esetben pedig akár veszélyesnek ítélt civil hajókat is elsüllyeszthessenek.

Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, korábbi észt miniszterelnök (Fotó: AFP/John Thys)

Svédország: Svédország már 2017-ben, a Krím félsziget orosz megszállása után visszaállította a korábban felfüggesztett sorkatonai szolgálatot (nemi alapon semleges formában). 2023-ban a svéd kormány bejelentette, hogy a NATO-csatlakozás küszöbén tovább növelik a kiképzett sorkatonák számát: a tervek szerint 2030-ig évente kb. 10 ezer főt hívnak be alapkiképzésre, 2032-re pedig akár 12 ezer főt is, ami a 2022-es szint dupláját jelenti​. A svéd védelmi bizottság 2024-es jelentése is javasolta a sorköteles állomány bővítését a megnövekedett fenyegetés miatt​.

Svédország nemrég azt is bejelentette, hogy 2030-ig a GDP-je 3,5 százalékát költi védelmi kiadásokra.2035-ig körülbelül 300 milliárd svéd korona (nagyjából 30 milliárd dollár) hitelt vesz fel az újrafegyverkezés finanszírozására.

Dánia: Dánia korlátozott sorkötelezettséget tartott fenn eddig is (egy rövid, 4 hónapos szolgálatra hívtak be évente néhány ezer fiatal férfit, sorsolásos rendszerben).Az ukrajnai háború hatására azonban Dánia bővíteni kívánja a sorkatonai rendszert, mind létszám, mind időtartam tekintetében. Emellett a szolgálati idő meghosszabbítását is fontolgatják a megnövekedett feladatok miatt​. 2026 január elsejétől a nőknek is kötelező sorkatonai szolgálatot rendelt el a kormány.

Lengyelország:  2022 márciusában életbe lépett egy új honvédelmi törvény, amely bevezette a „fizetett önkéntes alapfokú katonai szolgálat” intézményét: a jelentkező fiatalok egyéves kiképzésen vehetnek részt, ez idő alatt kb. 1000 eurónak megfelelő havi zsoldot kapnak, majd a program végén dönthetnek, hogy hivatásosnak állnak-e​. Varsó minden felnőtt férfit katonai kiképzésben részesítene és nagy létszámú tartalékos bázist építene fel a lengyel kormány. A háborúpárti Donald Tusk és Lengyelország katonai vezetői közelgő orosz támadással riogatnak.

Donald Tusk lengyel miniszterelnök 2025. március 22-én meglátogatja a lengyel határőrség katonáit (Fotó: NurPhoto/AFP/Aleksander Kalka)

Németországban az orosz-ukrán háború kitörése óta napirenden van a sorkatonaság bevezetése. Carsten Linnemann, az ellenzéki CDU frakcióvezető-helyettese már 2022 márciusában kijelentette, hogy a sorkatonai szolgálat újbóli bevezetése „igazán jót tenne” a német társadalomnak. A 2024 elején tartott CDU pártkongresszus egy olyan alapelveket rögzítő dokumentumot fogadott el, amely szerint Németországnak 2029-re ismét hadra fogható sorköteles tartalékot kell képeznie​.

Németországban Boris Pistorius már többször is a 2011-ben felfüggesztett katonai szolgálat visszaállítása mellett érvelt. A védelmi miniszter május 27-én bemutatta a terveit pártja elnökségének. Ezek azonban valószínűleg nem kizárólag az önkéntes szolgálatra épülnek, mint ahogyan arról az első hírek szóltak, írta a Kreiszeitung.

Mindeközben az ország gigantikus fegyverkezésnek néz elébe: március elején a két, jövendőbeli kormánypárt a CDU és az SPD megegyezett egy 500 milliárd eurós infrastrukturális alap létrehozásáról és a hitelfelvételi szabályok felülvizsgálatáról, a cél a hadsereg megújítása.

Hollandiában a hadkötelezettség jogilag továbbra is létezik ugyan (minden 17 éves fiú és lány kap egy értesítést a nyilvántartásba vételéről), de 1997 óta nem hívták be tényleges szolgálatra az állampolgárokat​. A háború hatására 2022-ben feléledt a vita: a védelmi minisztérium megerősítette, hogy egyelőre nincsenek konkrét tervek, csupán információgyűjtés folyik más országok gyakorlatairól​. Tavaly ősszel arról is lehetett olvasni, hogy Hollandia 46 darab Leopard 2A8 típusú harckocsit vásárol Németországtól. Az ország 2011 óta nem rendelkezett saját harckocsikkal, de az ukrajnai háború nyomán a kormány úgy döntött, hogy létrehoz egy 500 fős páncélos egységet, amelyre 2,5 milliárd eurót különít el. A légvédelmet is fejleszteni kívánják, amelyre szintén 2,5 milliárd eurót fordítanak. 

Egy fiatal katonakorú férfit egy orvosi bizottság vizsgál (Fotó: NurPhoto/AFP/Dominika Zarzycka)

Romániában 2007-ben függesztették fel a sorkatonai szolgálatot, ám a háború közvetlen szomszédságában lévő országként élénk vita kezdődött a védelmi kötelezettség újjáélesztéséről. 2022 nyarán a védelmi minisztérium beterjesztett egy törvénytervezetet, mely szükségállapot vagy háború esetére előírja, hogy a külföldön élő román állampolgároknak 15 napon belül haza kell térniük és jelentkezniük katonai szolgálatra.​A javaslatot végül 2023-ban el is fogadták, nem kis vitát kiváltva a külföldön élő románok körében. Emellett 2023-ban létrehoztak egy önkéntes tartalékos programot is: egy 4 hónapos önkéntes kiképzés lehetőségét, amelyet civil érdeklődők végezhetnek el, hogy tartalékos státuszt szerezzenek​.

Szlovákia 2006. január 1-től törölte el a sorkötelezettséget, és bár az ukrajnai konfliktus miatt itt is felmerült a védelmi képességek erősítése, a politikai vezetés nem kívánja visszahozni a kötelező szolgálatot. 2023–24-ben a szlovák kormány inkább a tartalékos rendszer reformjára és egy esetleges csendőrség (félkatonai belbiztonsági erő) felállítására koncentrált​.

Horvátország 2008-ban, EU-csatlakozására készülve függesztette fel a sorkatonaságot, ám a háború okozta regionális feszültségek nyomán újra napirendre került a kérdés. Ivan Anusic horvát védelmi miniszter 2024 augusztusában bejelentette, hogy Horvátország 2025. január 1-jétől újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot​. A tervek szerint egy viszonylag rövid, 2 hónapos alapkiképzésről van szó, amely minden 18 év körüli fiatal férfit érintene​.

Korábban lapunk is többször írt arról, hogy a kötelező európai sorkatonai szolgálat bevezetését szorgalmazó tervek alapján a fiatalokat akaratuk ellenére is sorkatonaságra kényszerítenék, melyet hol a védelmi képességek javításával, hol pedig az egységes Európa-tudat erősítésével magyaráznának, de az igazi ok a háborúzni kívánó Nyugat egyre fokozódó utánpótlásigénye lehet.

Látható: Európa országai hadi készülődésben vannak: ennek egyik jele a kötelező sorkatonai szolgálat, a másik a fegyverkezés ösztönzése, ami összevetve a jelenleg is zajló orosz-ukrán háborúval, és a többség háborúpárti álláspontjával nem túl szép képet fest a jövőről.

Borítókép: Az Európai Unió Békefenntartó Missziójának (EUFOR) laktanyája Szarajevóban (Fotó: Anadolu/AFP/Denis Zuberi)