Dániában a férfiak számára mindig is kötelező volt az egészségügyi szűrés, de csak azoknak kell részt venniük a sorozáson, akiket alkalmasnak ítélnek a szolgálatra. A szolgálati kötelezettséget aztán az önkéntesek által évente be nem töltött helyek száma és egy véletlenszerűen kisorsolt szám alapján határozzák meg – idén várhatóan 5000 főt fog besorozni Dánia, írja a The European Conservative hírportál.
Fotó: AFP
Idén nyártól ugyanezt a rendszert vezetik be a nők esetében is. Az eredetileg 2027-re tervezett lépést a dán liberális kormány néhány hete jelentette be, majd a héten felülvizsgálta és felgyorsította.
A jelenlegi védelmi és biztonságpolitikai helyzet fényében a fegyveres erőknek több embert kell toborozniuk
– magyarázta Troels Lund Poulsen védelmi miniszter, hozzátéve, hogy a kormányt a nemek közötti egyenlőség is motiválja.
A döntés ugyanakkor várhatóan heves ellenállásba ütközik a fiatal szavazók körében. Bár nem készült közelmúltbeli közvélemény-kutatás a kérdésről, egy 2011-es felmérés szerint a dánok kétharmada akarja a sorkatonaság eltörlését, és ez az arány a fiatalabb generációk körében valószínűleg sokkal magasabb.
Nem Dánia az egyetlen
Dánia a harmadik skandináv ország, amely bevezeti a női sorkötelezettséget.
Norvégia volt az első NATO-ország, amely 2015-ben bevezette a nők katonai szolgálatát, Svédország pedig 2017-ben vezette be újra a sorkatonai szolgálatot, és kezdettől fogva mindkét nemre alkalmazta. Lettország, amely 2023-ban kezdte meg a férfiak besorozását, szintén azt tervezi, hogy 2028-ra kiterjeszti a nőkre is a sorkatonai szolgálatot, de lehet, hogy Dánia példáját követve néhány évvel előbbre hozza.
Ezeken az országokon kívül Ausztriában, Cipruson, Finnországban, Görögországban, Finnországban és Litvániában van valamilyen formában kötelező katonai szolgálat a férfiak számára, hat és tizenkét hónap között. Ezenfelül Horvátország és Lengyelország idén visszaállítja a sorkötelezettséget, míg a következő német kormány erősen fontolgatja ugyanezt, és Szerbiában is hamarosan elfogadhatják az erről szóló törvényt.
Az egész EU-ra kiterjedő váltás oka nem csupán a gyorsan változó geopolitikai realitásokban keresendő, ahogy azt a tisztviselők gyakran állítják, hanem abban is, hogy Európa önkéntes fegyveres erői évről évre zsugorodnak. Az ukrajnai háború csak felgyorsította ezt a tendenciát.
Egy 2024-ben közzétett Gallup-felmérés szerint az uniós polgároknak csupán 32 százaléka lenne hajlandó harcolni a hazájáért, ha kitörne a háború. Az EU-n kívüli európai országokban ez az arány 60 százalék körülire emelkedik, ami felveti a kérdést, hogy vajon nem Brüsszelben van-e a probléma – jegyzi meg a The European Conservative.
Borítókép: Dán sorkatonák kiképzésen (Fotó: AFP)
