Sorkatonaság: a globalista háborús terv része

Fegyverkezik Európa, hatalmas összegeket öntenek Ukrajnába és egyre több országban kerül napirendre a kötelező katonai szolgálat a háborús pszichózis hatására. A Bundestag már megkezdte a vitát a kérdésről, ám a fiatalok egyértelműen elutasítják a kezdeményezést: nem akarnak bevonulni és más háborújában meghalni. A politikusok az ő véleményükkel azonban nem törődnek. Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője értékelte a helyzetet.

A Bundestag már megkezdte a vitát a kérdésről, ám a fiatalok egyértelműen elutasítják a sorkatonaságot Forrás: AFP

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője szerint éles ellentét húzódik a magyar és a brüsszeli álláspont között: Magyarország az ukrajnai háború mielőbbi lezárását szorgalmazza, míg Brüsszel hosszútávú háborús stratégiát készít elő. Dornfeld László úgy véli, mégis Magyarország pozíciója bizonyul erősebbnek.

A Bundestag már megkezdte a vitát a kérdésről, ám a fiatalok egyértelműen elutasítják a sorkatonaságot (Fotó: AFP)

Dornfeld László, az Alapjogokért Központ vezető elemzője kifejtette, hogy Európában éles kontraszt figyelhető meg a magyar és a brüsszeli megközelítés között az Ukrajnának nyújtott fegyveres támogatások kapcsán. Kiemelte, hogy Magyarország kezdettől fogva a háború lezárása mellett foglalt állást, és a saját békemissziója miatt a magyar kormányfő Brüsszelben egyszerre kapott „hideget és meleget”. Ugyanakkor Dornfeld szerint 

a végeredmény mégis hazánkat igazolja, hiszen a történelmi jelentőségű békecsúcsot Budapesten tartják, és azon uniós ország vezetőjeként előreláthatólag csak Orbán Viktor, mint házigazda lesz jelen.

Dornfeld László rámutatott, hogy ezzel szemben éles kontrasztot jelent Brüsszel hozzáállása, amely a koppenhágai informális csúcs óta nyíltan a háborúra készül. Elmondása szerint azóta összeállítottak egy ötéves háborús menetrendet, amelynek végén reményük szerint Európa „eléggé erős lesz ahhoz, hogy háborúzhasson az oroszok ellen”. A szakértő kifejtette:

Önmagában a védelmi együttműködés és az európai haderők ráncfelvarrása nem lenne rossz kezdeményezés, de sajnos mindez azzal a céllal történik, hogy ezek segítségével is Ukrajnát támogassák. Brüsszel ugyanis saját sorsát teljes egészében Ukrajnáéhoz kötötte, ezen a ponton már nem tudnak visszavonulni vagy irányt változtatni, hiszen azzal egész legitimációjuk kérdőjeleződne meg. 

Dornfeld László szerint joggal merül fel az emberekben a kérdés, hogy egy vesztes háborúra a globalista elit miért költött el 180 milliárd eurót, miközben ezzel „rombolta le Európa gazdaságát”. Hozzátette, hogy marad hát a háborús irányvonal, amely azonban „katasztrófa a kontinens számára”.

Éles kontrasztot jelent Brüsszel hozzáállása, amely a koppenhágai informális csúcs óta nyíltan a háborúra készül (Fotó: AFP)

A szakértő szerint önmagában legitim kérdés arról vitatkozni, hogy legyen-e sorkatonaság, a probléma itt is azzal van, hogy az egész mögött felsejlik Ukrajna. Dornfeld László hangsúlyozta, hogy a nyugat-európai, globalista vezetésű országokat tömörítő háborúpárti csoport, a „Hajlandók”, legkésőbb fél éve felismerték, hogy mindösszesen harmincezer katonát tudnának kiállítani és Ukrajnába küldeni. 

Kiemelte, hogy „ez édeskevés egy olyan háborúban, ahol százezres hadseregek állnak egymással szemben”. 

Hozzátette, hogy a sorkatonaság bevezetésének gondolata ezért „egy reakció erre a helyzetre”.

Tegyük hozzá, ők inkább a Soros György által korábban vizionált megoldás hívei továbbra is, tehát, hogy nyugati fegyverekkel és keleti hullazsákokkal győzzék le Oroszországot. Ha az ukránok elfogynak, szívesebben küldenék a magyarokat, lengyelek, bolgárokat a mészárszékre, mint a sajátjait. Itteni szatellitpártjaik örömmel támogatják is ezt az elképzelést, Ruszin-Szendi Romulusz is ezért beszél lassan mindennap a sorkatonaságról.

Ruszin-Szendi Romulusz is mindennap a sorkatonaságról beszél (Fotó: Ujvári Sándor / MTI)

A fiatalok körében nem túl népszerű a sorkatonaság visszaállítása

Dornfeld László szerint nyilvánvalóan nem túl népszerű a sorkatonaság visszaállítása a fiatalok körében. Kiemelte, hogy Németországban a közvélemény negatív reakciója is hozzájárult ahhoz, hogy az utolsó pillanatban „összevesztek a kérdésen a kormánykoalíció pártjai”.

Pláne népszerűtlenné teszi a dolgot az, hogy a nyugati fiatalok pontosan látják: nekik egy olyan globalista rendszerért kéne meghalniuk, amely egyre inkább ellenségként kezeli őket, és olyan politikákat támogat (pl. a migráció), amely a jövőjüket éli fel

– fogalmazott a szakértő.

Dornfeld László rámutatott, hogy a döntés politikailag sehol sem volt előkészítve. Elmondása szerint a globalista erők abban reménykedtek, hogy az, hogy a média teljes egészében a kezükben van, és folyamatos az orosz veszéllyel való riogatás, „elegendő lesz arra, hogy mindenféle elégedetlenséget elfojtsanak”.

Hiszen ebben a helyzetben elég mindazokat orosz ügynöknek bélyegezni, akik nem értenek egyet a globalistákkal. Úgy tűnik, rosszul mérték fel a lehetőségeiket, ugyanis mindezek ellenére igen nagy az elégedetlenség ebben a kérdésben.

Jelenleg a felkészülés időszaka zajlik arra, hogy az ötéves háborús menetrend végére sok mozgósítható katona legyen Európa területén (Fotó: AFP)

A kérdésre, hogy milyen garanciákat tudnak adni, hogy a kötelező szolgálat nem egy „más háborújába való bevonulást” jelent majd a fiatalok számára, a szakértő egyértelmű választ adott:

Semmilyent, és éppen ez a probléma.

Dornfeld László szerint nagyon sokan érzik, hogy jelenleg a felkészülés időszaka zajlik arra, hogy az ötéves háborús menetrend végére „sok mozgósítható katona legyen Európa területén, és nem védelmi céllal”. Hozzátette, hogy ha ez valóban megtörténik, akkor azokat fogják elsőként behívni, „akik most tanulták ki a katonáskodást”.

Dornfeld László rámutatott, hogy viszonylag pontos eszközök léteznek a lakosság hozzáállásának mérésére bizonyos kérdésekben. 

Kiemelte azonban, hogy a probléma jelen esetben nem a mérések hiánya, hanem azok teljes ignorálása a globalista politikai elit részéről. 

Szerinte ők a népet nem partnerként kezelik – ahogyan azt a magyar jobboldal teszi –, hanem „buta gyerekként, akit a ,felvilágosult és okos’ liberálisoknak nevelniük kell”.

A fiatalok egyértelműen elutasítják a sorkatonaságot (Fotó: AFP)

Dornfeld László szerint a globalista elit legitimitását „nem a néptől eredezteti, hanem a globalista mélyállamtól”, és ezért „annak akarnak megfelelni”.

Tehát számukra nincs jelentősége annak, hogy a választópolgárok elégedettek-e velük avagy sem. Idehaza ugyanezt látjuk a Tisza Párt esetén, amelyről kiderül, hogy végső soron minden kérdésben Brüsszel álláspontját képviselik. 

A szakértő hozzátette: nyugaton a hasonlóan gondolkodó erők vannak most kormányon mindenhol. 

Éles kontrasztot jelent ezzel szemben az a fajta népszuverenitásra épülő álláspont, amely mondjuk a magyar jobboldal jellemzője is. Itt az embereket gyakran kérdezik meg a különböző sorskérdésekben (konzultációk, népszavazások formájában), a kormányzat pedig az eredménynek megfelelően alakítja politikáját

– összegzett a szakértő.

Mint arról korábban beszámoltunk, Brüsszelben burjánzik a háborúpárti pszichózis. A néppárti Manfred Weber sem maradt le a háborús uszításban, szerinte 

az EU-nak készen kell állnia arra, hogy Oroszországgal szemben katonailag is fellépjen.

Weber emellett tagállami vezetőket szólít fel a védelmi kiadások növelésére. Gyakorlatilag egy közös európai hadsereg kialakítását szorgalmazta. 

Az Európai Néppárt elnöke számára Ukrajna az első.

Mi vagyunk Európa pártja, mi vagyunk a jogállamiság pártja, mi vagyunk Ukrajna támogatásának a pártja

– közölte. A néppárti politikus szerint az ő három alapelve – Ukrajna-, jogállam- és Európa-pártiság – azok, amelyek mentén a politikai együttműködés megvalósítható. Ezzel azonban egyértelműen Ukrajna érdekeit helyezte a tagállamok érdekei elé, és szimbolikusan „vörös vonalat” húzott minden olyan erővel szemben, amely megkérdőjelezi ezt az irányt.

Borítókép: A Bundestag már megkezdte a vitát a kérdésről, ám a fiatalok egyértelműen elutasítják a sorkatonaságot (Fotó: AFP)