Szánalmas magyarázkodásba kezdett Ruszin-Szendi Romulusz a sorkatonaságról

Egyre nagyobb a fejetlenség a Tisza Pártnál. Miközben sorra fuccsolnak be a Magyar Péter által kitalált tervek, Ruszin-Szendi Romulusz a sorkatonaság visszaállításáról kezdett elmélkedni egy lakossági fórumon. A bukott vezérkari főnök most már azt állítja, sosem tett a sorkatonaság visszaállításával kapcsolatos kijelentéseket.

2025. 10. 14. 12:13
Ruszin-Szendi Romulusz felfegyverkezve tart lakossági fórumot. Fotó: Képernyőfotó
Fotó: Képernyőfotó
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„A legújabb, hogy vissza akarjuk állítani a sorkatonaságot. Soha nem mondtam ilyet! Mondjuk, végig kellene hallgatni vagy olvasni a mondanivalómat és az sem lenne hátrány, ha meg is sikerülne érteni” – írta közösségi oldalán Ruszin-Szendi Romulusz annak kapcsán, hogy a Fidelitas aláírásgyűjtésbe kezdett a sorkatonaság visszaállítása ellen.  

„A propagandisták eközben kiragadnak részmondatokat beszédekből, csak hogy félelmet keltsenek, hogy féljetek, hogy szándékosan megvezessék a lakosságot! Ez szándékos hazugság és félrevezetés, mert csak így tudják a hatalmat megtartani” – jelentette ki Ruszin-Szendi.

Mindezt annak ellenére írta a bukott vezérkari főnök, hogy nemrég egy zalaegerszegi tiszás fórumon arról beszélt, hogy Magyarországnak be kellene fektetnie Ukrajnába, ha van kockázati tőke: hogy több legyen a nemzeti büdzsé.

A volt vezérkari főnök azt is kijelentette, jelenleg nincs olyan helyzet Magyarországon, hogy a sorkatonai kötelezettséget vissza kellene állítani, de ha baj van, úgyis „mindenkit be kell rántani azonnal”. 

Hozzátette, Magyarországon a sorkötelezettséget nem szüntették meg, csak felfüggesztették. Ruszin-Szendi Romulusz júniusban, egy Zalaegerszegen tartott fórumon beszélt erről. A Mandiner beszámolója szerint a volt vezérkari főnök úgy véli, hogy Magyarországnak be kellene fektetnie Ukrajnába, mi több, meglátása szerint gazdasági haszon származna egy ilyen lépésből.

 

Ahol háború van vagy fegyveres összetűzés, ott mindig van lehetőség, a gazdaságnak is. Ha van kockázati tőke Magyarországon, akkor oda érdemes befektetni, de nem azért, hogy ellopjuk, hanem azért, hogy a nemzeti büdzsé, az több legyen. Tehát amikor azt mondom, hogy fehér területek vannak, amikor ütközet van, meg háború van, meg van tőke, ami kockáztatható, abból akár gazdasági haszon is lehet az országnak

 – magyarázta Ruszin-Szendi Romulusz.

Ma Magyarországon a honvédségi rendszer önkéntes – szerződéses és hivatásos – struktúrára épül: a hadkötelezettséget nem törölték el véglegesen, hanem felfüggesztették 2004-ben. Ezáltal a Magyar Honvédség alapját hivatásos és szerződéses katonák, illetve az egyre bővülő önkéntes tartalékos és területvédelmi struktúra alkotja.

Miután 2022-ben Oroszország háborút indított Ukrajna ellen, Európában többen felvetették a hadkötelezettség újragondolását. Magyarországon is előkerül időről időre a sorkatonaság kérdése, de nincs parlamenti döntés ezzel kapcsolatban. 

Borítókép: Ruszin-Szendi Romulusz (Forrás: Facebook)

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.