Lavrov bejelentést tett az amerikai-orosz béketárgyalásról

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter közölte: Moszkva számára Budapest lesz a preferált helyszín egy lehetséges orosz–amerikai csúcstalálkozóhoz, ha Washington visszatér a tárgyalások kezdeményezéséhez. Lavrov emlékeztetett arra is, hogy Donald Trump korábban Orbán Viktorral folytatott megbeszélésén megerősítette: az Egyesült Államoknak is Budapest a találkozó ideális helyszíne.

Putyin jobbkeze üzent amerikai kollégájának Fotó: ALEXANDER KAZAKOV Forrás: POOL

Budapest lesz Moszkva számára a preferált helyszín az orosz és amerikai vezetők találkozójához, ha Washington visszatér a kezdeményezéshez, és késznek mutatkozik elkezdeni a csúcs előkészítését — mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Korábban Donald Trump amerikai elnök is azt mondta, hogy szeretné, ha Budapest lenne a találkozó helyszíne – számolt be róla a TASZSZ.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter budapesti békecsúcsot javasolt. Fotó: AFP

Ha és amikor amerikai kollégáink visszatérnek javaslatukhoz, és készen állnak elkezdeni a magas szintű találkozó előkészítését, hogy az valóban eredményes legyen – természetesen Budapest lesz számunkra a preferált helyszín. Különösen, mivel Donald Trump amerikai elnök egy találkozón Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel megerősítette, hogy Washingtonnak is Budapest a preferált helyszín

 — mondta egy interjúban a miniszter.

 

A budapesti békecsúcs újra napirenden

Október 16-án Trump egy Putyinnal folytatott telefonbeszélgetést követően azt mondta, megállapodtak abban, hogy hamarosan Budapesten találkoznak. Október 20-án Lavrov és az amerikai külügyminiszter, Marco Rubio telefonbeszélgetést folytattak, ahol a Putyin–Trump-telefonbeszélgetés során elért megállapodások végrehajtásának lehetséges lépéseit tárgyalták. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője is megjegyezte, hogy az orosz–amerikai budapesti csúcs egy bizonyos szakaszban mindkét félnek releváns lesz, de a két vezető találkozója előtt alapos előkészítő munkára van szükség. 

Korábban beszámoltunk róla, hogy a budapesti békecsúcs nem került le a napirendről.

Frissítés: 

Szergej Lavrov azt mondta, hogy a Financial Times című lap ide vonatkozó cikkében sok hazugság szerepelt a budapesti csúcstalálkozó lemondásának okairól, beleértve az események sorrendjét is. Mint mondta, az FT által emlegetett memorandum, az úgynevezett non-paper egy nem hivatalos vázlat volt, amelyet nem Putyin és Trump telefonbeszélgetése után, hanem néhány nappal azelőtt kapott meg az amerikai fél, írja az MTI. 

Az orosz diplomácia vezetője szerint a cél az amerikaiak emlékeztetése volt arra, hogy miről beszélt a két vezető Anchorage-ben. Lavrov szerint Alaszkában, ha nem is állapodtak meg „minden pontosvesszőről”, de egyetértésre jutottak a felek. A tárcavezető azt mondta, nem felelnek meg a valóságnak az amerikai elnök arra vonatkozó kijelentései, hogy Oroszország újrakezdte a tömegpusztító fegyverek tesztelését. 

Szeretném tisztázni, hogy az elnök (Vlagyimir Putyin) utasítása nem nukleáris kísérletek elvégzésére szólt, és nem is a rájuk való felkészülésről. A külügyminisztériumnak és más minisztériumainknak, a hadseregnek és a titkosszolgálatoknak azt a feladatot adta, hogy elemezzék a helyzetet, és jussanak arról közös álláspontra, hogy ez a helyzet mennyire indokolja a nukleáris kísérletek újraindításának kérdésének megvizsgálását.

 Kifejezte Moszkva készségét arra, hogy megvitassa Washington aggályait. Ugyanakkor hangot adott Oroszország egyes egyesült államokbeli tisztviselők nyilatkozataival kapcsolatos aggodalmának, miszerint az ilyen típusú amerikai fegyverek tesztelése geopolitikai célokat szolgálna, ami jelentős eltérés a nukleáris háború elfogadhatatlanságának koncepciójától. 

„Még mindig nem kaptunk magyarázatot amerikai kollégáinktól arra vonatkozóan, hogy Trump elnök pontosan mire gondolt: nukleáris kísérletekre, hordozók tesztelésére vagy az úgynevezett szubkritikus kísérletekre, amelyek nem járnak nukleáris reakcióval és amelyek a nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés szerint megengedettek – erre még nincs válasz” – hangoztatta. 

Lavrov arra szólított fel, hogy ne kössék össze az orosz-amerikai csúcstalálkozó kérdését a nukleáris kísérletekről utóbb megkezdődött vitával. A miniszter a „nácitlanítást” az ukrajnai konfliktus befejezésének feltételéül nevezte meg. Úgy vélekedett, hogy a nácizmussal összecsengő militarizmus újjáéledése figyelhető meg a mai Németországban. Úgy vélekedett, hogy a végleges rendezés paramétereinek megvitatásakor a Nyugatnak fel kell ismernie annak a forgatókönyvnek reménytelenségét, hogy a harcok beszüntetését kell követelni, Ukrajna újrafelfegyverzése érdekében. 

Úgy kell cselekedni, ahogy Trump elnök javasolta annak idején Alaszkában, amikor azt mondta, hogy a fegyverszünet nem old meg semmit, a konfliktust a tartós rendezés elveinek alapján kell lezárni

 – nyilatkozott. Ugyanakkor elismerte, hogy „nem eredménytelenek” Európa kísérletei arra, hogy az Egyesült Államokat a tartós rendezés helyett a fegyverszünet szükségességére beszéljék rá Ukrajnában. A venezuelai helyzetre kitérve Lavrov elmondta, hogy Caracas nem kért katonai segítséget Moszkvától az Egyesült Államok latin-amerikai partoknál végzett tevékenysége miatt. Egyúttal elfogadhatatlanak nevezte azokat a lépéseket, amelyeket az Egyesült Államok a kábítószer-kereskedelem elleni küzdelem ürügyén tesz. A külügyminiszter kijelentette: Oroszország készen áll arra, hogy maradéktalanul eleget tegyen a Venezuelával kötött stratégiai partnerségi szerződésből fakadó kötelezettségeinek, amely jelenleg a ratifikáció utolsó szakaszában van.

Borítókép: Putyin jobbkeze üzent amerikai kollégájának (Fotó: AFP)