– A teljes véradás és a plazmaadás célját, technológiáját és egészségügyi szerepét tekintve gyökeresen eltér egymástól, ezért a kettő nem felcserélhető – hangsúlyozta dr. Nagy Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) szakmai főigazgató-helyettese. Mint mondta, a biztonságos betegellátás alapfeltétele a megfelelő számú önkéntes véradó, hiszen a közvetlen vérátömlesztéshez szükséges készítmények mesterségesen nem állíthatók elő.
A teljes véradás során egy alkalommal 450 milliliter vért vesznek le a donortól, amelyből három alapkészítmény készül: vörösvérsejt-koncentrátum, vérlemezke-koncentrátum és friss fagyasztott plazma. Ezek elsődleges felhasználási területe a közvetlen transzfúzió, vagyis a betegek azonnali ellátása. A legnagyobb igény a vörösvérsejt-készítmények iránt mutatkozik, ezért Magyarországon évente mintegy 340–350 ezer egység teljes vért gyűjtenek.
A vérlemezkék és a plazma iránt lényegesen kisebb a közvetlen transzfúziós igény. Évente mindössze 40-50 ezer egység friss fagyasztott plazmát használnak fel terápiás célra, így az ezenfelüli mennyiséget a vonatkozó jogszabályok betartásával a gyógyszeriparnak értékesítjük. Ezekből alvadási faktorkészítmények, albumin és immunglobulinok készülnek, amelyek szintén életmentő szerepet töltenek be. Ha nem így történne, akkor a terápiás célra nem használt friss fagyasztott plazmát meg kellene semmisíteni
– emelte ki a főigazgató-helyettes. Hozzátette, a plazmaferezis ezzel szemben kifejezetten gyógyszeralapanyag-gyűjtésre szolgál. Ennél az eljárásnál a donor szervezetéből kizárólag a plazmát választják le, a sejtes elemeket pedig azonnal visszajuttatják. Ennek köszönhetően a plazmaadás gyakrabban végezhető, évente akár 45 alkalommal is, alkalmanként legfeljebb 800 milliliter plazma levételével. A plazmaferezissel gyűjtött plazma azonban közvetlen terápiás célra nem használható, kizárólag gyógyszergyártásra alkalmas.
Dr. Nagy Sándor kiemelte:
a plazmaferezis nem helyettesíti a teljes véradást, ezért az OVSZ kizárólag teljes vért gyűjt. A véradók ugyanis a teljes véradás szempontjából kulcsfontosságúak, és a két adományozási forma nem keverhető össze, mivel a plazmaadás után is várakozási idő szükséges a következő véradás előtt.
A szakmai főigazgató-helyettes szerint az ország elemi érdeke, hogy minél többen váljanak véradóvá. Magyarországon egy aktív véradó átlagosan évente kétszer ad vért, ezért különösen fontos az utánpótlás biztosítása és a fiatalok bevonása. A közvetlen transzfúzióra használt vérkészítmények ugyanis továbbra sem pótolhatók mesterséges úton.
A plazmaadás és a véradás közötti egyik legnagyobb különbség az ellentételezés kérdésében mutatkozik meg. A teljes véradás Magyarországon önkéntes és térítésmentes, a véradók csupán jelképes juttatásban részesülnek. Ennek oka, hogy a vérellátásban nem jelenhet meg anyagi érdekeltség, mivel az veszélyeztethetné az ellátás biztonságát
– jelentette ki dr. Nagy Sándor. Elárulta, a plazmadonáció esetében – mivel profitorientált cégek gyűjtik és dolgozzák fel az alapanyagot – pénzbeli ellentételezés jár a donoroknak. Ez azonban kérdéseket vet fel, ezért vezették be 2025. január 1-jétől a Nemzeti keresztdonációs és donorkizárási regisztert, amely európai szinten is jelentős előrelépés. A rendszer célja, hogy megakadályozza a túlzott plazmaadást, és megvédje a donorok egészségét.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!