Orbán Viktor miniszterelnök 2024 júliusában az uniós elnökség átvétele után békemissziót hirdetett az orosz–ukrán háború mielőbbi rendezése érdekében. A magyar kormányfő hangsúlyozta, hogy Magyarország nem csupán az uniós háborúpárti álláspont alternatíváját kínálja, hanem aktív közvetítőként lép fel az orosz–ukrán béke mielőbbi elérése érdekében. Az első lépések 2024 nyarán történtek, amikor a magyar miniszterelnök előbb Kijevbe utazott, ahol Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel, majd Moszkvában repült, ahol Vlagyimir Putyin orosz elnökkel is tárgyalt.

Fotó: BALINT SZENTGALLAY/NurPhoto
A magyar kormányfő szerint Európában egyre kevesebb olyan ország van, amely a háborúban érintett mindkét féllel kapcsolatot tud tartani – Magyarország pedig ebbe a kategóriába tartozik.
Orbán Viktor 2024. július 2-án találkozott Volodimir Zelenszkijjel, akivel az orosz–ukrán háborúról, valamint kétoldalú kérdésekről is egyeztetett a csaknem háromórás tárgyaláson. Kijevben azt kérte az ukrán vezetőtől, hogy fontoljon meg egy határidőhöz kötött tűzszünetet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására. Kijev után Moszkvába utazott a magyar miniszterelnök, aki a Kremlben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Ezt követően Pekingben tárgyalt Hszi Csin‑ping kínai elnökkel, közösségi oldalán azt írta, hogy
a háborúzó felek mellett három világhatalom, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína döntésén múlik, mikor lesz vége az orosz–ukrán háborúnak.
A kínai elnökkel folytatott tárgyalás után Orbán Viktor kiemelte: Magyarország és Kína békepolitikája több ponton találkozik. Peking is a tárgyalásos rendezést sürgeti, és elismeri Magyarország erőfeszítéseit a konfliktus diplomáciai lezárásáért. A találkozó után a kínai külügyminisztérium is méltatta Budapest kiegyensúlyozott és felelős hozzáállását.




















