Békemisszió: fél éve senki sem akart hallani a békéről, ma mindenki erről beszél

Békemissziót hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök július elején – az uniós elnökség átvétele után, amelynek célja az orosz–ukrán háborús helyzet diplomáciai úton történő rendezésében való közreműködés volt. A magyar kormányfő a tárgyalássorozat során találkozott Zelenszkij ukrán elnökkel, Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akivel év végén telefonon is egyeztetett, Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt, két alkalommal találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel és járt Ferenc pápánál is. A kormányfő Donald Trumppal is több alkalommal egyeztetett békemissziója során, nyáron még elnökjelöltként, decemberben pedig már megválasztott elnökként látta vendégül őt a politikus, akinek január 20-i beiktatás fordulatot hozhat az orosz-ukrán háborúban. Orbán Viktor békemissziója kinyitotta az ajtót a béke megteremtésére.

Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart a Karmelita kolostorban 2024. december 21-én. (Fotó: MTI/Máthé Zoltán) Fotó: Máthé Zoltán

A békemisszió részeként a miniszterelnök először az egymással harcban álló felekkel találkozott. Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben, majd Putyin orosz elnököt látogatta meg Moszkvában. 

Orbán Viktor miniszterelnök érkezik, mielőtt tárgyal Alexander De Croo belga miniszterelnökkel Brüsszelben 2024. július 1-jén. A találkozón a magyar miniszterelnök hivatalosan is átvette az Európai Tanács soros elnökségét hat hónapra (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán) 

A békemisszió első állomása: Kijev

A kormányfő július másodikán találkozott Volodimir Zelenszkijjel, akivel az orosz–ukrán háborúról, valamint kétoldalú kérdésekről is egyeztetett a csaknem háromórás tárgyaláson. Magyarország miniszterelnöke Kijevben azt kérte az ukrán vezetőtől, hogy fontoljon meg egy határidőhöz kötött tűzszünetet, amely lehetőséget ad a béketárgyalások felgyorsítására. 

A nemzetközi lapok a békeszándék mellett a két ország közeledését emelték ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozója Kijevben, 2024. július 2-án (Fotó: AFP/Ukrainian Presidential Press Service)

Békemisszió Moszkvában: a békéért tenni kell 

Kijev után Moszkvába utazott a magyar miniszterelnök, aki a Kremlben tárgyalt Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A magyar kormányfő missziója során az hangsúlyozta, hogy a békéért tenni kell, valamint kiemelte: 

lassan elfogynak azok az országok, amelyek mindkét háborúban álló féllel tudnak beszélni, lassan Magyarország az egyetlen olyan ország Európában, amely mindenkivel tud beszélni.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök békemisszióján keretében találkozott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a moszkvai Kremlben 2024. július 5-én (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher)

 

Orosz szakértők a látogatás kapcsán arról beszéltek, hogy fordulópontot jelentett Orbán Viktor moszkvai látogatása. 

Orbán Viktor magyar miniszterelnök Vlagyimir Putyin orosz elnökkel való találkozója olyan fordulópont, amely elindítja a visszaszámlálást az ukrajnai konfliktus lezárásához

 – jelentették ki az orosz szakértők. Alekszandr Mihajlov, az orosz Politikai-Katonai Elemző Iroda vezetője úgy fogalmazott:

 Az a politikai randevú történelmi esemény lesz.

Kína kulcsszereplő a béke megteremtésében

Ezt követően Orbán Viktor Pekingben Hszi Csin-ping kínai elnökkel tárgyalt, majd  Recep Tayiip  Erdogan török és Donald Trumppal is találkozott.

A magyaroknak fontos, hogy Kína szorgalmazza a békét a világban

 – jelentette ki kínai tárgyalása kapcsán a magyar miniszterelnök, hangsúlyozva: 

a háborúzó felek mellett három világhatalom, az Egyesült Államok, az Európai Unió és Kína döntésén múlik, mikor lesz vége az orosz–ukrán háborúnak. 

Orbán Viktor a kínai elnökkel való találkozójáról a Facebook-oldalán úgy fogalmazott:

Kína kulcsszereplő a béke megteremtésében. Két hónappal a budapesti tárgyalásaink után ezért kerestem fel ismét Hszi elnök urat Pekingben.

Békemisszió Washingtonban Erdogannal

Orbán Viktor következő tárgyalása Recep Tayyip Erdogan török államfővel zajlott, Washingtonban. A felek megvitatták az orosz–ukrán háború ügyét, és a kormányfő a magyar békemisszió támogatását a török elnöktől.

Erdogan elnök fontos partner a békemissziónkban. Törökország a fekete-tengeri térség meghatározó regionális hatalma, és az egyetlen szereplő, amely sikeresen közvetített a háborúzó felek között az orosz–ukrán konfliktusban

– közölte a találkozóval kapcsolatban Orbán Viktor.

Békemisszió 5.0 – találkozás Trumppal 

A békemisszió nyári tárgyalássorozatának utolsó állomásaként július 11-én Donald Trumppal tárgyalt Orbán Viktor. A volt elnök, aki akkor még csak újraválasztására készült elnökjelöltként, Mar-a Lagó-i birtokán fogadta a magyar miniszterelnököt. A vezetők szintén a béke lehetséges megoldásairól tárgyaltak. 

A kormányfő a találkozó kapcsán az X-en úgy fogalmazott: 

Békemisszió 5.0. Megtiszteltetés volt meglátogatni @realDonaldTrump elnököt. Mar-a-Lagóban. Megvitattuk a béke megteremtésének módjait. A nap jó híre: meg fogja oldani!

– hangsúlyozta a magyar miniszterelnök.

A miniszterelnök bejegyzésére reagálva Donald Trump a közösségi oldalán kiemelte:

Köszönöm Viktor. Legyen béke, gyorsan. Túl sok ember halt meg egy háborúban, aminek soha nem lett volna szabad elkezdődnie!

Békemisszió nélkül eszkalálódik a háború

A miniszterelnök a Kossuth rádió július 19-i adásában fejtette ki részletesen, hogy mi a célja békemissziójának. 

Békemisszió nélkül fokozódik a háború, és egyre szörnyűbb veszteségeket fognak elszenvedni az Ukrajnában élők

– mondta a közrádióban Orbán Viktor. A kormányfő úgy vélte, a háborús felek maguktól nem fogják belátni, hogy a béke jobb, mint a háború, mert ők úgy gondolják, nyerhetnek, és a háború folytatása nekik hoz előnyt.

Ha nincs békemisszió, folyamatosan eszkalálódik, kiterjed, fokozódik a háború, és egyre szörnyűbb veszteségeket fognak elszenvedni az ott élők. Én beszéltem mind a két féllel. Én vagyok az egyetlen Európában, aki mind a két féllel beszélt, és meg is írtam a jelentésemet, tájékoztatva a miniszterelnököket, hogy a két fél nem akar békét

– közölte Orbán Viktor, hozzátéve: 

a háború erő kérdése, és ha a háborúzó felek nem akarnak békét, akkor azt a kérdést kell feltenni, hogy a világ nagy erőközpontjai hajlandók-e közösen föllépni a békéért.

Később, július végén Orbán Viktor tusványosi beszédében is hangsúlyozta a békemisszió fontosságát, és arról is beszélt, hogy Brüsszel élesen kritizálta a békekötés érdekében tett erőfeszítéseket.

Brüsszelből azért kaptunk »demarsot«. Elítélték a magyar békemissziós erőfeszítéseket. Próbáltam magyarázni, hogy van olyan, hogy keresztény kötelesség, nem jártam sikerrel, ami mégiscsak abban állna, hogyha a világban valami rossz, különösen, ha nagyon rossz dolgot látsz, és valami eszközt kapsz a kezedbe, akkor keresztény kötelesség különösebb morfondírozás és mérlegelés nélkül cselekedned. A magyar békemisszió erről a kötelességről szól. Emlékeztetném magunkat arra, hogy az uniónak van egy alapszerződése, amely szó szerint tartalmazza a következő mondatot: »Az unió célja a béke.« Brüsszel azt is sérelmezi, hogy háborúpárti politikának nevezzük azt, amit ők csinálnak. Szerintük ők a béke érdekében támogatják a háborút

– mondta a miniszterelnök, utalva arra, hogy békemissziót éles bírálatok érték a háborúpárti oldalról. A brüsszeli politikai elit vezetője, Ursula von der Leyen „megalkuvási küldetésnek” titulálta a diplomáciai akciót, míg Josep Borrell, az Európai Unió előző külügyi főképviselője azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor Moszkvában semmilyen formában sem képviselheti az EU-t.

A békemisszió decemberben: Ferenc pápa, Trump, Putyin, Erdogan

A békemisszió júliusi és decemberi tárgyalássorozatai között, novemberben újraválasztották Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé, amely felerősítette a reményt a béke megteremtésére, a megválasztott elnök beiktatása után.

A misszió téli folytatásának első állomásán a Vatikánban fogadta Ferenc pápa a magyar miniszterelnököt. 

Azért jöttem a szentatyához, mert a béke esélyét most kell megragadnunk.

– emelte ki a kormányfő a látogatás kapcsán, amelyet kiemelt sajtófigyelem övezett, azt hangoztatva, hogy Európa békéjének és stabilitásának megteremtése a cél és Orbán Viktor tárgyalásait ez a cél vezérelte. A magyar kormányfő találkozott Ferenc pápával, majd Giorgia Meloni olasz miniszterelnökkel tárgyalt. 

Ferenc pápa és a vatikáni diplomácia a konfliktus kirobbanása óta a béke megteremtésén dolgozik.

Donald Trump amerikai elnök kormányra lépésével pedig a béke megvalósításának reális esélyei vannak. 

Az olasz sajtó hangsúlyozta, a béketeremtés egyik kulcsfontosságú szereplője lehet Orbán Viktor kormányfő, aki közvetítő szerepet tölthet be a nagyszabású békemisszióra készülő amerikai elnök és a Vatikán között.

A lapok azt hangsúlyozták, hogy a Vatikán, Magyarország és Washington célja a tűzszünet mielőbbi megvalósítása, az összefogás pedig elengedhetetlen, „most, amikor kézzelfogható közelségbe került a béke.” 

Donald Trump már megválasztott elnökként fogadta újra Orbán Viktort

Alig egy héttel a vatikáni látogatás után Orbán Viktor miniszterelnök ismét találkozott Donald Trumppal, az akkor már újraválasztott elnökkel, akivel háromórás tárgyalást folytattak. Kampánya során Trump egyértelműen kijelentette, hogy véget vet a háborúnak, méghozzá gyorsan. 

A találkozóra a floridai Mar-a-Lagóban került sor, ami – szakértők szerint – jól mutatta a két politikus jó személyes viszonyát, ami várhatóan a kétoldalú kapcsolatok javulását is magával hozza Trump beiktatása után. A találkozón részt vett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter és Elon Musk is. 

USA today. The future has begun! 🇭🇺🇺🇸
An afternoon in Mar-a-Lago with @realDonaldTrump, @elonmusk and @michaelgwaltz. pic.twitter.com/xYs5q8fqGq

— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) December 9, 2024

Ha két ember, két férfi leül ma Európában, vagy akár Amerikában beszélgetni, akkor aligha kerülheti el, hogy a békéről meg a háborúról is szót váltson

 – mondta Orbán Viktor miniszterelnök Donald Trumppal folytatott megbeszéléséről újságíróknak. A miniszterelnök a béke lehetőségét érintő kérdésre válaszolva hozzátette:

Az amerikai elnök nincs abban a helyzetben most, hogy tárgyaljon a tűzszünet kérdéséről a nagyon szigorú amerikai jogi szabályok miatt. Ezért nem lehet tárgyalni, legfeljebb gratulálni lehet, de én bízom benne, hogy január 20-án, miután hivatalba lépett, hamar megtapasztaljuk ennek a jótékony hatását.

A találkozó kapcsán a magyar miniszterelnök béketeremtő szerepét emelték ki a lapok, valamint azt, hogy Orbán Viktor a megválasztott amerikai elnök egyik legmeghatározóbb külföldi szövetségese.

A Reuters brit hírügynökség arra emlékeztetett, hogy a két vezető júliusban is találkozott, és a béke lehetőségeiről tárgyalt, miközben Orbán a tűzszünetet szorgalmazta Ukrajnában. A U. S. News and World Report azt hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök Trumpot a béke emberének tartja, aki gyorsan véget vethet az ukrajnai háborúnak.

Az ukrán The Kyiv Independent szerint Trump várhatóan más megközelítést alkalmaz az orosz–ukrán háborúban 2025. januári hivatalba lépése után. A lap az Orbán–Trump-találkozóról megjegyezte, hogy azon Trump új nemzetbiztonsági tanácsadója, Mike Waltz is részt vett.

A Bloomberg arról írt, hogy Orbán Viktor Trump egyik legmeghatározóbb külföldi szövetségese.

A Nyugati sajtó a találkozó kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor vezető szerepet tölthet be Trump európai békepolitikájában. 

 

Újabb tárgyalás Putyinnal

A Donald Trumppal való találkozó után Orbán Viktor – szintén békemissziója részeként – Vlagyimir Putyinnal tárgyalt telefonon. Az orosz elnök és a magyar miniszterelnök egy órás telefonbeszélgetésük során több fontos témát is megvitattak, így az ukrajnai helyzetet is. 

A háború legveszélyesebb heteit éljük. Minden rendelkezésünkre álló diplomáciai eszközt bevetünk a tűzszünet és a béke előmozdítása érdekében.

 – írta Orbán Viktor a közösségi oldalán.

A tűzszüneti javaslatot Putyin orosz elnök nem ellenezte, Volodimir Zelenszkij azonban durván elutasította.

 Az ukrán elnök Orbán Viktor békeközvetítői szerepét sem fogadta el. December közepén egy ukrajnai fórumon kijelentette: nem engedi, hogy Orbán Viktor magyar miniszterelnök közvetítsen az ukrajnai háborút lezáró tárgyalásokon. Zelenszkij külön megjegyezte, hogy Ukrajnának közvetlen, közvetítők nélküli kapcsolatokra van szüksége az Egyesült Államokkal. Ezt megelőzően az ukrán külügyminisztérium honlapján is megjelent egy nyilatkozat, amely felszólította a magyar kormányt, hogy fejezze be az orosz–ukrán háborút érintő karácsonyi fogolycsere és tűzszünetre irányuló tevékenységét.

 

Utolsó állomás: Törökország

A békemisszió utolsó állomása 2024-ben a török–magyar csúcstalálkozó volt, ahol Orbán Viktor miniszterelnök találkozott Recep Tayyip Erdogan török államfővel.

Törökország a háború kezdete óta a béke helyreállításán dolgozik. Ma is erről tárgyalunk Erdogan elnök úrral

– írta közösségi oldalán a miniszterelnök.

Békemisszió: a magyar EU-elnökség legnagyobb eredménye

A tárgyalássorozatot követően a magyar miniszterelnök fogolycserét és karácsony idejére tűzszünetet javasolt az orosz–ukrán háborúban résztvevő feleknek. A javaslatot Putyin orosz elnök nem ellenezte, Zelenszkij ukrán elnök azonban durván elutasította. 

Orbán Viktor a magyar békemisszió eredményeit értékelve úgy fogalmazott: a magyar javaslat még mindig az asztalon van. 

Magyarország, amit lehetett, megtett.

A miniszerelnök, közösségi oldalára feltöltött, békemissziót összefoglaló videójában kiemelte:

Fél éve senki sem akart hallani a békéről, ma mindenki erről beszél!

A miniszterelnök a Magyar Nemzetnek adott, karácsony előtti interjújában – visszatekintve az uniós elnökség időszakára – úgy fogalmazott: 

Az első a háború. Ha politikai EU-elnökséget viszünk, akkor a békével és a békemisszió­val kell kezdeni.

Az interjúban kiemelte az uniós elnökség ideje alatt végzett békemisszió jelentőségét is. 

Ki emlékszik arra, hogy milyen uniós elnökségek voltak előttünk? Senki. Mi békemissziót indítottunk, sikerült kibővítenünk a schengeni térséget, előrevittük a balkáni integrációt, egyetértést hoztunk létre az agrárminiszterek között, és megegyeztünk az európai gazdaság megmentésének forgatókönyvében is, a versenyképességről szóló budapesti nyilatkozat elfogadásával

– mondta a kormányfő, kiemelve: 

A magyar elnökségre sokáig emlékeznek majd.

Orbán Viktor december 22-én az M1 közszolgálati csatornának adott évértékelő interjúban hangsúlyozta: 

Kilábalunk a háborúból, karnyújtásnyira vagyunk a békétől.

Álláspontja szerint az, hogy belátható közelségbe került a béke, olyan érzéshez hasonlítható, mint amikor valaki hosszú idő után fel tud jönni a víz alól és végre levegőhöz jut. A békemisszió eredményéről azt mondta:

Nehéz megítélni, hogy mi tekinthető sikernek egy ilyen békemisszió esetében, de azt mindenképpen annak tartja, hogy amikor júliusban átvette Magyarország az uniós elnökséget, akkor a békéről beszélni Európában még elfogadhatatlan dolog volt, mára pedig odáig jutottunk, hogy mindenki erről beszél.

Megjegyezte ugyanakkor azt is, hogy ettől még nincs vége a háborúnak, szerinte azonban Donald Trump január 20-i hivatalba lépésével egy új világ kezdődik.

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tart a karmelita kolostorban 2024. december 21-én (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)