Orbán Viktor: Az idő a békepolitika oldalán áll

A miniszterelnök szerint a békemissziót követően megkezdődött az erjedés, lassan a háborúpárti politikáról a békepárti irányba mozdulnak el a felek.

Tusványos - 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor - Orbán Viktor előadása Fotó: Veres Nándor

– Idén nem kaptam diplomáciai demarsot, azonban kaptam egy miniszterelnöki meghívást. Amikor találkoztam a román miniszterelnökkel, azt mondhattam, hogy haladunk – fogalmazott Orbán Viktor a tusványosi szabadegyetemen elmondott beszédében. 

A miniszterelnök jelezte, hogy Románia ma már Magyarország harmadik legfontosabb partnere, és ígéretet tett, hogy napirendre tűzik Románia schengeni tagságát, valamint szorgalmazzák a Budapest–Bukarest nagy sebességű vasúti kapcsolat kiépítését.

Brüsszelből viszont kaptunk demarsot

 – hívta fel a figyelmet a kormányfő. Mint mondta, Brüsszel sérelmezi a békemissziót és azt, hogy háborúpártinak nevezik az EU vezetőinek a hozzáállását. 

Brüsszel úgy teremt békét, hogy folyamatosan támogatja a háborút

 – tette hozzá. Kiemelte, hogy a békemisszió kezdete óta a nyugati vezetők tárgyalásokat folytattak, vagyis az erjedés megkezdődött, így lassan elmozdulunk az európai békepárti politika oldalára.

Három nagy téma

Orbán Viktor rámutatott: három nagy téma van ma az asztalon, az első a háborúnak egy nem várt mellékkövetkezménye, a feltárt európai hatalmi helyzet. A második nagy téma az, hogy mi lesz a háború után, ha pedig új világ jön – ez a harmadik nagy téma – hogyan kell Magyarországnak felkészülnie erre az új világra.

 Összmagyar megközelítésre van szükség, ezért indokolt a külhoni magyarok előtt beszélni ezekről az összefüggésekről

 – magyarázta a kormányfő. Emlékeztett: a magyar kormány szolgál a leghosszabb ideje Európában, ő maga pedig a legrégebb óta szolgáló miniszterelnök. 

Úgy fogalmazott: a háború a mi piros bogyónk a Mátrix című filmből. Ott, ha a főhős a kék bogyót nyeli le, akkor maradhat a látszatok világában, ha a pirosat, akkor a valóságba ereszkedhet.

A háború a mi piros bogyónk, a maga könyörtelenségével elvisz bennünket egy magaslesre és teljesen más perspektívát ad. Ebben a valóságban elvesztik az erejüket az ideológiák és a médiatorzítások, illetve a politikusok taktikai füllentései

 – fogalmazott

Proxyháborút vív az USA

A miniszterelnök elmondta, hogy 2022 óta látható, hogy a háborúban brutális veszteségeket szenvednek el a felek, ám mégsem akarnak kiegyezni. Ennek az egyik oka, hogy mindkét fél azt hiszi, hogy győzhet, és mindkettőt fűti a saját igazsága. – Az ukránok azt gondolják, hogy ez egy orosz invázió, míg az oroszok azt gondolják, hogy nem akarnak sem NATO- csapatokat, sem NATO-fegyvereket Ukrajnában. 

Ha a két félen múlik, akkor nem lesz béke, azt csak kívülről lehet hozni 

– tette hozzá. 

Orbán Viktor szerint az Egyesült Államok Oroszországgal vív proxyháborút, és azzal vádolja Kínát, hogy támogatja az oroszokat. A kormányfő közölte, hogy Ukrajna korábban egy ütközőállamnak tartotta magát, most azonban felvillant a Nyugathoz tartozás perspektívája, egyben megtalálta léte értelmét. 

A miniszterelnök szerint Oroszország gazdasági képességei kiemelkedők. Az európai vezetők azt mondták, hogy a szankciók térdre fogják kényszeríteni Oroszországot. 

Mindenkinek van egy terve, amíg szájon nem vágják

 – idézte Mike Tyson bokszolót. Kiemelte: az oroszok a krími események után levonták a tanulságokat, kifejlesztettek egy adaptációs képességet. A magyar élelmiszer a szankciók miatt nem mehetett az oroszokhoz, akik az adatpációnak köszönhetően most már exportőrök lettek, a világy egyik legnagyobb termelői. 

Hamis az az állítás, hogy az oroszok egy merev sztálinista autokrácia lennének.

Európa behódolt, új hatalmi rendszer épül

Orbán Viktor rámutatott: az új ismerete a valóságnak az, hogy az európai politika összeomlott. A bevezetett szankciók alapvető európai érdekeket sértenek, felviszik az energia árát és versenyképtelenné teszik az európai gazdaságot.

Az a behódolás aktusa, hogy Németország szó nélkül hagyta az Északi Áramlat vezeték felrobbantását, ami egy terrorcselekmény. Az, hogy ezt senki sem tisztázta, senki sem beszél róla, az a behódolás aktusa, pedig egy amerikai irányítású terrorcselekmény volt 

– magyarázta.

Emlékeztetett: korábban az európai hatalmi rendszer lényege a Párizs–Berlin tengely volt, ám a háború óta kiépült egy másik hatalmi tengely: az új erőközpont London–Varsó–Kijev, a baltiak és a skandinávok lettek.

Amikor a német kancellár bejelenti, hogy sisakot küld, majd röviddel ezután fegyvert is küld, amikor azt mondja, hogy nem kellenek szankciók, majd két hét múlva, hogy mégis, akkor nagyon is észnél van. 

A média bünteti a német–francia politikát, ami nem felel meg az amerikai érdekeknek, ezért vannak a német–francia bakugrások is 

– világított rá a kormányfő.

Lengyel testvéreink a legálságosabb politikát folytatják

A miniszterelnök elmondta, hogy Lengyelország feladta a V4-ekkel való együttműködést és megkerülik a német–francia tengelyt. Jelezte, hogy a francia–német tengely kikerülésének a gondolata korábban is létezett, és ennek egyik alapja a lengyelek voltak.

 Lengyelországot akarja megtenni Amerika első számú támaszpontjának Európában, hogy így ellensúlyozza a németeket és az oroszokat. Régi terv ez: Oroszországot meggyengíteni és a németeket túlfejlődni 

– tette hozzá, egyben megjegyezte, hogy a túlfejlődéshez Németország is asszisztál, amikor leépíti iparát. 

Szerinte Varsóban lengyel testvéreink a legálságosabb politikát folytatják, hogy hazánkat támadják az oroszokkal való üzleti kapcsolatok miatt, miközben önfeledten üzletelnek az oroszokkal. 

A békemisszió azt is sürgeti, hogy Európa folytasson végre önálló politikát 

– hívta fel a figyelmet a kormányfő. Orbán Viktor szerint a Nyugat kiadta az utasítását, hogy foglaljon állást morális alapon a Nyugat mellett és Oroszországgal szemben, ám közben egyre többen állnak az oroszok mellé.

Orbán Viktor leszögezte: a Nyugat gyenge és szétesett. Oroszország a népességéhez képest túl nagy, amit tesz, az pedig logikus, érthető és kiszámítható. Ezzel ellentétben a Nyugat nem érthető és kiszámítható, viselkedése nem racionális, valamint az Ázsiából érkező kihívásokat nem képes kezelni.

A Nyugat megtagadja a nemzeti létet

Kiemelte, hogy a háború fényében próbáljuk megérteni újra a Nyugatot. – Mi van akkor, ha logikusan viselkednek, csak mi nem értjük az ő logikájukat? – kérdezte. A kormányfő szerint a közép-európaiak világképe nemzetállamokból áll, a Nyugat viszont azt gondolja, hogy a nemzetállamok nem léteznek többé. 

A mi felfogásunkban a nemzetállam egy adott kultúrában gyökeredzik, van közös értékrendje, amiből közmegegyezésen alapuló közös erkölcsi követelmények fakadnak, és a nemzetállamoknak van biblikus alapja 

– sorolta, majd leszögezte: 

Nyugaton tagadják a közös kultúrát és közerkölcsöt, ami a tegnapi olimpiai megnyitón is látható volt. 

A miniszterelnök kijelentette: a migráció is egy megszabadulás az etnikai homogenitástól, ami a nemzet alapját adja, ez a liberális progresszivitás lényege. – Európa keleti felén százezerszám keresztények ölik egymást, nyugaton százezerszám engednek be Európától idegen elemeket, ami abszurditás. 

A Nyugat célja a nemzet meghaladása, a lényeg, hogy a szuverenitás a nemzetállamoktól menjen át Brüsszelbe, minden döntés mögött ez húzódik meg

 – világított rá.

Úgy látja, Európa nyugati fele posztnemzeti állapotban van.

 Ez egy új mentális tér, itt van a kutya elásva, az Egyesült Államokban is ez a csata zajlik. Donald Trump azt tűzte ki célul, hogy a posztnemzeti liberális állapotból a nemzetállami állapotba emelje vissza az amerikai népet, ezért akarják börtönbe zárni és megölni vagy elvenni a vagyonát. Nem biztos, hogy ami történt, az az utolsó a kampányban 

– utalt a merényletre a magyar kormányfő. Hozzátette, tegnap beszélt Trumppal, aki azt üzente: adja át a Tusványoson táborozóknak a személyes, szívből jövő üzenetét.

Összeegyeztethetetlen világképek

– Az 1960-as évek nagy illúziója annak a hitnek a kifejeződése volt, ha az egyén szabadabb lesz, megszabadul minden kollektívától. Azóta kiderült, hogy az egyén csak közösségben válhat naggyá, míg egyedül magányra van ítélve – fogalmazott Orbán Viktor. 

A miniszterelnök szerint nyugaton már nem vágynak nagy eszményekre és célokra. Szót ejtett arról is, hogy a nagyság titka, hogy nálad nagyobb dolgot szolgálj.

– Nem sok ilyen van, az Istened, a hazád és a családod. Ha ehelyett a saját magad nagyszerűségére fordítod az erődet, akkor nem nagyságot, hanem nagyképűséget kapsz. Ezért látjuk a nyugati vezetőkön a nagyképűséget – tette hozzá. A kormányfő jelezte, hogy két különböző világképről van szó Közép-Európa és Nyugat-Európa között.

A miniszterelnök elmondta, hogy a társadalmakban egyre erősebb az ellenállás a migrációval, a háborúval, a genderrel és a globalizmussal szemben, így létrejön egy ellentét az elit és a nép között. 

Az elitek elítélik a népet, amiért a jobboldal irányába sodródik, a nép pedig azzal gyanúsítja az elitet, hogy nem azzal foglalkozik, amivel kellene, hanem a globalizmus irányába sodródik

 – ismertette.

Brüsszel megszállás alatt áll

Brüsszel továbbra is egy liberális oligarchia megszállása alatt van, ez a balliberális elit valójában a transzatlanti elitet szervezi. 

Brüsszelbe visszatért a három T: a tiltott, a tűrt, és a támogatott. Mi a tiltott kategóriába tartozunk, a hazai ellenfeleink, különösen az Európai Néppárthoz újonnan csatlakozottak pedig a támogatott kategóriába

 – mondta a kormányfő.

Kifejtette: a nyugati értékek a világ egyre több országában nem elfogadhatók. Kiderült ugyanis, hogy 

a modernitás nem kizárólagosan nyugati, hiszen modern Kína, India, az arabok és a törökök is, ezek az országok nem a nyugati értékek alapján váltak modernné.

Aki az LMBTQ-t nem fogadja el, az a nyugati világban az elmaradott országok kategóriájába tartozik, és most már az ukránok, Japán, és Tajvan is LMBTQ-párti törvényeket fogadtak el

 – mutatott rá. Orbán Viktor arra következtetett, hogy a háború segített megérteni a világ valódi állapotát.

Intellektuális bátorság kell

Szerinte ebből az következik, hogy intellektuális bátorságra van szükség, a magyarok sorsa azon dől el, értik-e, mi történik a világban, mert a háború után új világ jön.

 Egy olyan változásban vagyunk, amire ötszáz éve nem volt példa. Az elmúlt 150 év változásai során a vezető hatalmak mindig nyugaton voltak, de most nem ez a helyzet, mert a nyugati világ ezúttal nem belülről kapott kihívást. Egy világrendszerváltás előtt állunk, ami Ázsia irányából indul, Ázsia lesz a világ meghatározó központja

 – fejtette ki a kormányfő.

A miniszterelnök szerint Ázsia oldalán van a demográfiai előny, a technológiai előny és a tőke előnye is, ebbe pedig a Nyugat Oroszországot is beterelte. Szerinte a folyamat 2001-ben indult el, amikor Kínát felvették a Világkereskedelmi Szevezet (WTO) tagjai közé. Úgy véli, hogy Donald Trump kísérlete az utolsó, hogy az Egyesült Államok megőrizze a vezető szerepét.

Orbán Viktor szerint az USA célja, hogy újraépítsék Észak-Amerikát, és kevésbé lesz fontos a világban elfoglalt helye. 

Mindenhonnan tőkebevonó képességet építenek ki az amerikaiak, ki fogják facsarni mindenkiből mindennek az árát. Meg fogják fizettetni mindenkivel a védelem árát is 

– ismertette Orbán. A kormányfő közölte, fel fogja adni az USA a demokráciaexportot.

Skanzen vagy autonómia

Az európai válasz a világrendszerváltására. Az egyik a skanzen, hogy az USA alá betagolódva marad a kontinens. A másik lehetőség a stratégiai autonómia és ezzel benevezni a versenybe 

– tette hozzá. 

Orbán Viktor leszögezte, hogy az EU-nak fel kell adnia magát politikai projektként, míg meg kell erősíteni magát gazdaságilag és katonailag. Véleménye szerint Ukrajna vissza fog térni az ütközőállam szerepébe, a lengyel kísérlet pedig el fog bukni.

Mit kell tennie Magyarországnak?

Orbán Viktor ezután arra tért rá, hogy mit kell tenni Magyarországnak. Felidézte, hogy 

ötszáz évvel ezelőtt Európa nyertese lett a világrendszerváltásnak, hazánk viszont a vesztese, az új gazdasági térbe nem tudtunk belépni, és az iszlám hódítása ekkor tett minket háborús övezetté.

Nem tudtunk önerőből kitörni ebből a helyzetből, be kellett tagozódni egy német–Habsburg világba. 

A magyar elit ugyan értette, hogy mi történik, de nem voltak eszközei a társadalom felkészítésére. Mátyás király kísérletet tett arra, hogy megszerezze a német-római császárságot, illetve Bakócz Tamás is eljutott a pápajelöltségig, de ezek végül nem sikerültek. Ezért vált Mohács a magyar kudarc szimbólumává, ekkor emelkedtek fel a nyugati hatalmak

 – mutatott az összefüggésre a kormányfő.

A mai helyzetről elmondta: vagy együtt kell úszni az EU-val és az Egyesült Államokkal, vagy saját útvonalat kell járni, nemzeti politikát folytatva.

Orbán Viktor ennek az utóbbinak a híve, de kérdéses, hogy megvannak-e a feltételei. 

Az USA fejleményei nekünk kedvezően alakulnak, annál viszont nincs jobb lehetőségünk, mint az uniós tagság, ugyanakkor az amerikai ajánlatot meg kell fontolni. Kínától megkaptuk a maximális ajánlatot, de Kína messze van, hazánk uniós tagsága nekik érték, akkor is, ha az uniós tagság korlátot jelent nekünk.

 Ha az egeret hívják meg az oroszlánok, akkor mindig észnél kell lenni. A májusi látogatáson meghirdetett kínai ajánlat befektetést és forrásokat, illetve az ottani piacon való részvételt jelenti 

– jelentette ki a kormányfő.

Az EU veszít, jön a világrendváltás

A kormányfő véleménye, hogy az EU elvesztette a háborút, aminek meg kell fizetnie az árát, ez az ár pedig magas lesz és hazánkat is érzékenyen fogja érinteni. 

Ha világrendszerváltás van, akkor szükség van egy ehhez méltó magyar nagystratégiára. Ez megvan

 – ismertette Orbán Viktor.

Magyar nagystratégia készül

A kormány megkezdte a 2022-es választás után a magyar nagystratégia megalkotását.

Bekapcsolódtunk Trump csapatának a programírásába, az MNB bekapcsolódott a kínai és ázsiai bankokba, és Brüsszelben is tanyát vertünk az uniós minisztériummal. A stratégia még nincs jó állapotban, mivel a nyelvezete túlságosan értelmiségi, kell még fél év, hogy jó állapotba kerüljön

 – jegyezte meg a miniszterelnök.

Röviden bemutatta, hogy 

a magyar nagystratégia veleje a konnektivitás, így a keleti és a nyugati gazdaságban is ott kell lenni, ezért Magyarország nem száll be a blokkosodásba. A második fejezet lényege a nemzeti szuverenitás mint alap.

Magyarországnak 15 ezer nemzetközileg versenyképes középvállalata van, 2010-ben csupán háromezer volt. A szuverenitás lényeges eleme a pénzügyi függetlenség erősítése, a régióban hazánk baráti országnak már államkölcsönöket is nyújt. Termelő központúnak kell maradni, nem szolgáltatónak, bár a szolgáltatások is lényegesek, de a Nyugat hibáját nem szabad elkövetni, ahol bizonyos munkákat vendégmunkásokkal végeztetnek el. Emiatt olyan bomlás következhet be, amit nehéz lesz megállítani

 – mondta.

Orbán Viktor elmondta:

 a magyar nagystratégia része az is, hogy a társadalomnak szilárdnak és rugalmasnak kell lennie, ezért meg kell állítani a demográfiai hanyatlást. 2035-re demográfialiag önállónak kell lennünk

Ha békeköltségvetést tudnak alkotni, akkor a gyermekek utáni adókedvezményt meg kell duplázni, és be kell fogadni azokat, akik nyugatról jőve keresztény országban szeretnének élni, de most mi válogatunk. A magyar falurendszert meg kell tartani, városi szintű szolgáltatásokat kell nyújtani, városokat és város környéki vidékeket kialakítani, megőrizve a falu történelmi jelentőségét

– sorolta a terv részeit.

A miniszterelnök hangsúlyozta: 

A szuverenitásvédelem lényege az, hogy nem szabad asszimilálódni, a saját karakterünket és a nyelvünket meg kell őrizni, a zéró vallási állapotot pedig el kell kerülni, ami azt jelenti, hogy nem ismerik el az egyneműek házasságát. 

A családért harcolva a kereszténységnek legalább morális eligazításul kell szolgálni a közösségünk számára

 – fogalmazott, óva a nyugaton tapasztalható vallási zéró állapot elérésétől. 

Emellett a nagystratégiának nemzeti alapokon kell állnia, minden magyarok lakta területet magában kell foglalnia, Kis-Magyarország mint keret elégtelen. Az összes olyan támogatást, ami a magyarok stabilitását, demográfiai fejlődését szolgálja, az országhatárokon kívüli magyarlakta területekre is ki kell terjeszteni. 

 

Nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek 

A miniszterelnök szerint a közös lényeg, amire építeni kell a nagystratégiát, az a szabadság, így az egyén szabadsága is.

 – A nagystratégiát győzelemre vivő politikának is ebből kell kiindulnia – tette hozzá Orbán Viktor, majd jelezte, hogy ez 20-25 éves időtávot ölel fel. Elmondta, hogy a politikai ellenfelek folyamatosan támadni fogják a nagystratégiát, és a betagozódást akarják majd elérni. 

Az ellenfelet a liberális korszellem csatasorba állítja. A nemzeti tábor viszont csak trombitaszóra bújik elő, ezért nemzeti érzelmű, bátor, fiatal harcosok kerestetnek

 – zárta beszédét a miniszterelnök.

Higgadtság, megértés, intellektus

Orbán Viktor a beszédét követően a közönség kérdéseire válaszolva kifejtette: a nyugatiak másként értelmezik a világot, mint mi. 

Minden bajnak az az oka, hogy a nemzetet ideiglenes képződménynek gondolják, ami a korábbi századokhoz tartozó jelenség. Amikor a nemzet kimegy a talpuk alól, abban egy új lehetőségeket hozó más létformát látnak, amit alakítgatni próbálnak. Ez számunkra felfoghatatlan, de meg kell kísérelni, mert velük fogjuk a következő évtizedeket élni. Eddig ők válogatták a mi munkásainkat, akik ide akarnak jönni, azok közül most mi válogatunk. Partnereket kell találnunk bennük. Ez a politika legszebb része intellektuális értelemben

 – mondta, egyben felidézte: 

utálták a kommunista diktatúrát és a megszállást, de intellektuálisan ez izgalmas volt.

Kérdésre arról is beszélt, nem tudja, hogy a felesége meghallgatja-e a beszédeit, de meg szokta ígérni.

Az olimpiai megnyitóünnepségről elmondta: higgadtságot javasol. 

Ne sértsük meg a franciákat, akkor sem, ha mi sértve érezzük magunkat a látottak miatt, illetve ők még a szövetségeseink lesznek. Ezenkívül van sok átfedés Macron stratégiája és a nemzeti szuverenitás gondolata között. Végülis minden nemzetnek joga van ahhoz, hogy megmutassa saját magát, ezt láttuk

 – fűzte hozzá.

Orbán Viktor miniszterelnök a hagyományoknak megfelelően a tusványosi szabadegyetem szombati napján tartott beszédet. A kormányfő beszámolt a legfontosabb politikai kihívásokról, a stratégiaalkotásról és a hazánk előtt álló lehetőségekről.

v

Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök beszéde a tavalyi Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban, mellette Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke és Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke (Fotó: Bach Máté)