Kálmán herceg – a tatárjárás áldozata

Kálmán herceg, IV. Béla testvére a tatárjárás idején hunyt el: belehalt a muhi csatában szerzett sebeibe. Kálmán korábban halicsi király volt, majd lemondása után hűséges támogatója lett IV. Bélának.

2026. 01. 07. 15:30
Kálmán a muhi csatában.
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Kálmán 1208-ban született, II. András és merániai Gertrúd második fiúgyermekeként, bátyja, Béla után. Már gyermekként eljegyezték Salome lengyel hercegnővel. 

Kálmán a muhi csatában.
Kálmán a muhi csatában

Kálmán a halicsi fejedelemség élén

E kapcsolat természetesen politikai szövetség is volt, mivel II. András és a lengyel fejdelem egyaránt igény tartott Halics területére és e friggyel tudták lezárni a terület miatt köztük kibontakozó konfliktust. 

Kálmán 1217–19 között volt Halics uralkodója. Halics a mai Ukrajna területén fekvő fejedelemségnek, jelentős kereskedelmi központnak számított. 

1219-ben drámai és gyors véget ért fejedelemsége: az oroszok foglalták el. Kálmán ekkor hazatért Magyarországra, és IV. Béla hű támogatója lett egész életében. Feleségétől, Salome hercegnőtől gyermekük nem született.

Kálmán hűséges volt a bátyjához

Kálmán a mongol támadáskor is mindvégig hűséges maradt a bátyjához. IV. Béla koronázási ünnepségén Kálmán volt az, aki vitte a királyi kardot, szimbolikusan a hercegség jelképét. Abban az időszakban is, amikor a kunok cserben hagyták a magyarokat és pusztítva kivonultak az országból. Frigyes osztrák őrgróf sem nyújtott katonai segítséget, sőt Béla szorult helyzetét látva elfoglalt három vármegyét. A Magyarországra bezúduló, kegyetlenül pusztító mongol seregeknek csak a kővárak tudtak ellenállni.

Kálmán menekülése a Dunán
Kálmán menekülése a Dunán

Kálmán szerepéről a muhi csatában és meneküléséről Rogerius mester, a tatárjárás megbízható krónikása számolt be. Eszerint a csata során segítette testvérét, a királyt, hogy amikor az öldöklő csatából megnyílt a menekülés útja, IV. Béla észrevétlenül el tudjon szökni. 

A muhi csata

1241. április 11-én ütköztek meg a magyarok Muhinál a tatárokkal. A király öccse, Kálmán herceg, majd nyomában Ugrin kalocsai érsek csapataikkal kitörtek a táborból, és rátámadtak a Sajó hídján átkelő mongol egységekre, amelyeket sikeresen vissza is szorítottak. A hidat ezután erős őrséggel biztosították, ám hajnalra a mongolok nehéz lövedékekkel és sűrű nyílzáporral elűzték a védőket. Közben Kálmán herceg és Ugrin érsek a templomos lovagokkal megerősítve heves harcba bocsátkoztak a hídon folyamatosan előrenyomuló mongol erőkkel, miközben a Batu kán hadserege megkezdte a magyar sereg bekerítését. 

A magyar sereg a Sajónál táborozott le és szekértáborral sáncolták el magukat, nem számítva arra, hogy  Szubotáj mongol lovashadteste átkel a folyón. Ez a váratlan támadás meglepetésként érte a királyi sereget. 

Miután Béla elmenekült, Kálmán herceg egy másik irányba indult, és éjjel-nappal, friss lovakat váltva vágtatott Pest felé, a dunai révhez elhagyatott mellékutakon. Bár Pest lakói maradásra kérték, amíg hajókat készítenek a nők és családok átszállítására, ő ezt elutasította, mondván: mindenkinek magáról kell gondoskodnia. Attól félve, hogy a mongolok utolérik, egyedül kelt át a Dunán, majd Somogy felé menekült, egészen Segesdig. Utána, akárcsak testvére Béla, horvát–szlavón területre jutott át. Testvérével újra találkozott, de sajnos a csatában szerzett sebesüléseiből már nem épült fel: 1241 májusában elhunyt. A Pozsonyi Krónika szerint Iváncson temették el.

 

Részlet Rogerius mester Siralmas énekéből 

A tatárok pedig a király csapatára várakozva nem mozdultak. És amikor már több oldalon is nyitva állt az út a királyi csapat előtt, a király anélkül, hogy felismerték volna, utat talált az erdő felé. Kálmán herceg pedig a sereg egy másik oldalán eredt útnak, és éjjel-nappal váltott lovakon megeresztett gyeplővel sietett a már említett Pest felé, a dunai révhez, nem is az országúton, amelyen a magyar nemzet bukdácsolt, hanem úttalan utakon. És bár a vár polgárai arra kérték, hogy maradjon ott addig, amíg hajókat készítenek az úrasszonyok, feleségeik átszállítására, mégsem tudták őt visszatartani, sem erre rávenni; azt mondta ugyanis, hogy mindenki önmaga gondoskodjon magáról. Az üldözők megérkezésétől félve ugyanis azonnal átkelt egyedül, és Somogyba futott egy bizonyos helységig, amelynek Segesd a neve.  

Kálmán herceg  halálának következményei:

1. Halála meggyengítette IV. Béla helyzetét a tatárjárás legsúlyosabb időszakában,

2. jól mutatja, hogy a muhi vereség nemcsak katonai, hanem dinasztikus csapás is volt,

3. és Kálmán volt az egyik legmagasabb rangú áldozata a tatárjárásnak a királyi családból.


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.