Ez nem tesz jót a kézilabdának: hetekkel Hasszan Musztafa trónra emelése után egyre több botrány derül ki a választásról

2025 decemberében, nem sokkal a női kézilabda-világbajnokság befejezése után a 81 éves egyiptomi sportvezető, Hasszan Musztafa újabb négy évre kapott bizalmat az IHF tagságától, azaz 2029-ig (85 éves koráig) ő lesz a Nemzetközi Kézilabda-szövetség elnöke. A választás utáni ünnepi időszakban – talán a karácsony és az újév miatt – nem sok minden szivárgott ki arról, mi történt Kairóban, most azonban meglepő és döbbenetes részletek láttak napvilágot, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a választás tisztaságát és Hasszan Musztafa trónra emelésének körülményeit.

Hasszan Musztafa újabb négy évre elnyerte a Nemzetközi Kézilabda-szövetség elnöki pozícióját. Fotó: AFP/Claus Fisker

A kairói kongresszus idején a Magyar Nemzetben is sokat írtunk azokról az anomáliákról, amelyek Musztafa újabb trónra emelése körül történtek. Megírtuk, hogy az IHF számos olyan fantomországot delegált a választókongresszusra, ahol gyakorlatilag azt sem tudják, mi az a kézilabda. (A cikkeket itt és itt és itt tudja elolvasni.) Már akkor felvetettük, hogy a választás körül egyáltalán nem volt minden rendben. Nemcsak azért, mert a kairói szállodában, a kongresszus helyszínén „véletlenül” épp a döntő szavazás előtt ment tönkre a wifiszolgáltatás, hanem azért is, mert a Hasszan Musztafa ellen induló három másik jelölt egy-egy elejtett félmondatában is utalt arra, ami az egyiptomi fővárosban történt.

Hasszan Musztafa megválasztása körül egyre több a kérdőjel
Fotó: RAINER JENSEN/DPA

Hasszan Musztafa: titok, hogy kik szavaztak az IHF elnökére

Jellemző, hogy bár a szavazás óta eltelt három hét, még mindig nem lehet tudni, hogy melyek voltak azok az országok, amelyek Musztafát támogatták. Mindennek azért is lenne jelentősége, mert így kiderülne, hány szellemország-küldött tette le a voksát az egyiptomi fáraó mellett, s kik voltak azok, akik változást szerettek volna. A norvégok egészen biztosan, hiszen a skandináv ország szövetsége már a választás előtt bejelentette, hogy semmiképpen sem támogatja a 2000 óta uralkodó korrupt egyiptomi sportvezetőt. 

Ám ebben a kérdésben az IHF számára nem fontos az átláthatóság. Lapunk már több levelet küldött a Nemzetközi Kézilabda-szövetségnek, amelyben azt kértük, hogy hozzák nyilvánosságra az elnökválasztás részleteit. Nem meglepő, hogy egyik levelünkre sem kaptunk választ.

A GoHandball című nemzetközi szakportál újságírója, Ola Selby is próbálkozott ezzel, de ő is falakba ütközött. Az IHF ezeket az adatokat titkosan kezeli. Talán nem véletlenül. Mindenesetre nem adjuk fel, s tovább próbálkozunk a részletek megszerzésével. Annyit lehet tudni, hogy Musztafa 129 szavazatot, azaz a szavazatok 73,3 százalékát szerezte meg. Franc Bobinac a második (24 szavazat), Gerd Butzeck a harmadik (20), Tjark de Lange pedig a negyedik (3) helyen végzett.

Botrány a zárt ajtók mögött

Ám a jelek szerint egyre többen osztanak meg részleteket arról, mi történt a választókongresszuson. Az IHF végig azt kommunikálta, hogy az elnökválasztás a lehető legdemokratikusabb módon történt. Ez nem igaz. Most az derült ki, hogy az elnökjelöltek számára egyáltalán nem voltak egyenlőek a feltételek. 

Hasszan Musztafával szemben három európai sportvezető is kandidált az IHF elnöki tisztségére. Franc Bobinac (Szlovénia), Gerd Butzeck (Németország) és Tjark de Lange (Hollandia) gondolta úgy, hogy lehet esélye. Mint ahogyan azt is joggal feltételezték, hogy a kampány során egyenlőek lesznek a feltételek. 

Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. Kiderült, hogy a három európai aspiráns be sem mutathatta elképzeléseit a sportág kontinentális szövetségeinek és a régióknak sem.

Ellentétben Hasszan Musztafával, akit – természetesen – az összes kontinens szekcióülésére meghívtak. A három európai aspiráns jelenléte azért lett volna kulcsfontosságú ezeken az üléseken, mert tényleg csak itt tudták volna elmondani az elképzeléseiket, itt találkozhattak volna azokkal a küldöttekkel, akik olyan országokból érkeztek, ahol azt sem tudják, mi az a kézilabda.

Nem voltak tehát bemutatók, nem ismertethették az elképzeléseket. Nem volt vita, nem volt eszmecsere.

Musztafa ugyanakkor – mily meglepő – ezekre a találkozókra magával vitte azokat a szakembereket, akiket a küldöttek később megválasztottak az IHF különböző tisztségeire. 

Mindezt most leplezték le, ennek fényében pedig az elnökválasztást nemcsak hogy nem nevezhetjük demokratikusnak, hanem egyoldalúnak kell minősíteni. Mivel az elnökválasztás eredményét – vélhetően – megint nem Európa döntötte el, az egész komoly kétségeket és kérdéseket vet fel. Hogyan tekinthető egy választás tisztességesnek, ha az ellenjelölteknek nincs lehetősége egyenlő feltételek mellett bemutatni a programját?

A kérdés költői, a válaszokat mindenki sejti. 

Four More Years: Dr Hassan Moustafa comfortably wins the election for IHF President with 73% of the votes (129 of 176 votes cast) pic.twitter.com/oTZsaR9SOu

— Team Handball News (@TeamHandball) December 21, 2025