Ez nem tesz jót a kézilabdának: hetekkel Hasszan Musztafa trónra emelése után egyre több botrány derül ki a választásról

2025 decemberében, nem sokkal a női kézilabda-világbajnokság befejezése után a 81 éves egyiptomi sportvezető, Hasszan Musztafa újabb négy évre kapott bizalmat az IHF tagságától, azaz 2029-ig (85 éves koráig) ő lesz a Nemzetközi Kézilabda-szövetség elnöke. A választás utáni ünnepi időszakban – talán a karácsony és az újév miatt – nem sok minden szivárgott ki arról, mi történt Kairóban, most azonban meglepő és döbbenetes részletek láttak napvilágot, amelyek alapjaiban kérdőjelezik meg a választás tisztaságát és Hasszan Musztafa trónra emelésének körülményeit.

2026. 01. 11. 6:47
Hasszan Musztafa újabb négy évre elnyerte a Nemzetközi Kézilabda-szövetség elnöki pozícióját. Fotó: AFP/Claus Fisker
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Botrány a zárt ajtók mögött

Ám a jelek szerint egyre többen osztanak meg részleteket arról, mi történt a választókongresszuson. Az IHF végig azt kommunikálta, hogy az elnökválasztás a lehető legdemokratikusabb módon történt. Ez nem igaz. Most az derült ki, hogy az elnökjelöltek számára egyáltalán nem voltak egyenlőek a feltételek. 

Hasszan Musztafával szemben három európai sportvezető is kandidált az IHF elnöki tisztségére. Franc Bobinac (Szlovénia), Gerd Butzeck (Németország) és Tjark de Lange (Hollandia) gondolta úgy, hogy lehet esélye. Mint ahogyan azt is joggal feltételezték, hogy a kampány során egyenlőek lesznek a feltételek. 

Ennél nagyobbat nem is tévedhettek volna. Kiderült, hogy a három európai aspiráns be sem mutathatta elképzeléseit a sportág kontinentális szövetségeinek és a régióknak sem.

Ellentétben Hasszan Musztafával, akit – természetesen – az összes kontinens szekcióülésére meghívtak. A három európai aspiráns jelenléte azért lett volna kulcsfontosságú ezeken az üléseken, mert tényleg csak itt tudták volna elmondani az elképzeléseiket, itt találkozhattak volna azokkal a küldöttekkel, akik olyan országokból érkeztek, ahol azt sem tudják, mi az a kézilabda.

Nem voltak tehát bemutatók, nem ismertethették az elképzeléseket. Nem volt vita, nem volt eszmecsere.

Musztafa ugyanakkor – mily meglepő – ezekre a találkozókra magával vitte azokat a szakembereket, akiket a küldöttek később megválasztottak az IHF különböző tisztségeire. 

Mindezt most leplezték le, ennek fényében pedig az elnökválasztást nemcsak hogy nem nevezhetjük demokratikusnak, hanem egyoldalúnak kell minősíteni. Mivel az elnökválasztás eredményét – vélhetően – megint nem Európa döntötte el, az egész komoly kétségeket és kérdéseket vet fel. Hogyan tekinthető egy választás tisztességesnek, ha az ellenjelölteknek nincs lehetősége egyenlő feltételek mellett bemutatni a programját?

A kérdés költői, a válaszokat mindenki sejti. 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.