Megbukhat-e a kézilaba matuzsálemkorú uralkodója?

A 81 éves egyiptomi Hasszan Musztafának nincs kedve nyugdíjba menni. Éppen ezért már korábban bejelentette, hogy újabb négy évre megpályázza az IHF elnöki posztját. Ami sokak szerint tragédia lenne. Igaz, az is tragédia, amit az időtlen idők óta az IHF élén töltő Hasszan Musztafa eddig is csinált.

A 81 éves Hasszan Musztafa nem akar nyugdíjba menni Fotó: CLAUS FISKER Forrás: Ritzau Scanpix

A 81 éves egyiptomi Hasszan Musztafának óriási tervei vannak, máskülönben már régen elment volna nyugdíjba. Az egyiptomi sportvezető 2000 óta, azaz 25 éve ül az IHF elnöki székében, amelyből szinte elmozdíthatatlan. Hogy miért? Mert a sportág ugyan Európában a legerősebb, de ennek a kontinensnek a szavazói nem tudják megdönteni az elnök hatalmát. Addig legalábbis biztosan nem, amíg az úgynevezett fejlődő országok képviselői minden esetben Musztafára szavaznak. Ez régóta feszegetett problémát vet fel, ami nem kézilabda specifikus. De azért az kissé vicces, hogy a németek szavazata ebben a sportágban pontosan ugyanannyit ér, mint mondjuk Togóé. Hasszan Musztafa azonban nem ideges típus. Nem is lenne miért izgulnia.

Hasszan Musztafa (a képen balra) továbbra is az IHF elnöke akar lenni
(Fotó: MOHAMED TAGELDIN / Middle East Images)

Hasszan Musztafa felett eljárt az idő

Azt minden normális, a kézilabdát szerető ember tudja, hogy az egyiptomi IHF-elnök felett eljárt az idő. Mind a korára vonatkozóan, de a leginkább a szemlélete miatt. A kézilabdázásnak egy fiatal, innovatív, a kort és a közösségi médiát is jól értő elnökre lenne szüksége. Egészen biztosak vagyunk abban, hogy az IHF berkein belül van ilyen ember. A kérdés csak az, hogy Musztafa és „baráti köre” mennyire szeretné azt, hogy kő repüljön az állóvízbe.

Musztafának már akkor meg kellett volna buknia (már akkor meg kellett volna buktatni őt), amikor a 2015-ös katari férfi vb-ről egy tollvonással kizárta az oda kijutó ausztrálokat, s az üzleti szempontokat előtérbe helyezve betolta a mezőnybe a Katarba ki nem jutó németeket. 

Ilyen más – komoly – sportágban aligha történhetett volna meg következmények nélkül. Ám mire számítsunk akkor, amikor az IHF következő, elnökválasztó kongresszusának idén Egyiptom ad otthont? A kérdés költői, a válasz pedig sejthető. Musztafa nehezen halad a korral, és ezt a legjobban a sportágon belüli hatalmas szakadék mutatja meg – már ami az európai és a nemzetközi szövetség közötti különbséget illeti. Az EHF marketing, média és a közösségi platformokon való megjelenését azért nem lehet összevetni az IHF-fel, mert az utóbbi le van maradva másfél évtizeddel.

Éppen ezért hat most a meglepetés erejével, hogy a decemberi IHF-elnökválasztó kongresszuson Musztafának három kihívója is akadt. Amit elvileg ünnepelni kellene, ám a helyzet mégsem ennyire egyszerű.

Az IHF honlapján pénteken jelentették be, hogy Musztafának a szlovén Franjo Bobinaccal, a német Gerd Butzeckkel és a holland Tjark de Langéval kell megküzdenie „hazai pályán”, ugyanis a küldöttgyűlést Kairóban rendezik december 19. és 22. között.

Butzeck az Európa élklubjait tömörítő, Forum Club Handball elnevezésű szervezet vezetője, aki korábban játékos, játékvezető, sportvezető és játékosmenedzser is volt. Hazáján kívül a Szovjetunióban, Oroszországban és Fehéroroszországban is dolgozott. A Handball-Planet szakportálon elmondta: szerinte a sportág bizonyos területeken elérte a maximumot. Példaként a férfi Bajnokok Ligája kölni és a női BL budapesti négyes döntőjét említette. 

„Sokkal többet már nem lehet tenni. Emelhetik a jegyárakat, de magát a terméket már nem tudják tovább javítani, tehát a növekedéshez Európán kívülre kell mennünk. Kínába, Indiába és az Egyesült Államokba” – vélekedett. Hangsúlyozta: a játékszabályok túlságosan bonyolultak, a nézők többsége rendszerint nem érti, mi történik a pályán, különösen a videós elemzéseknél. Véleménye szerint több verzióra van szükség a szabálykönyvből: egy kétoldalasra a kezdőknek és a testnevelőtanároknak, egy egyszerűsített, 25–50 oldalasra a félprofiknak, és egy teljes verzióra a profiknak és a játékvezetőknek. A legnagyobb problémának a passzív játék szubjektív megítélését tartja, ezért a támadóidő bevezetése mellett kardoskodik. „Nem vagyok a szakma, a játékvezetés vagy a marketing specialistája, szakértője, viszont globálisan széles körű tapasztalattal rendelkezem.” 

Az én szerepem az lenne, hogy megtaláljam a legjobb szakértőket, és hagyjam őket dolgozni

– magyarázta.

Franjo Bobinac régebben a Szlovén Kézilabda Szövetség elnöke volt, jelenleg pedig a Szlovén Olimpiai Bizottság (OKS) elnöke. A korábbi sikeres üzletember először a Gorenje képviselőjeként került kapcsolatba a sportággal, ugyanis a háztartásigép-gyártó cég jelentősen kiveszi a részét a kézilabda támogatásából az országban. Mint elmondta, az elnökválasztás eredményétől függetlenül folytatni szeretné munkáját az OKS élén.

Tjark de Lange korábban a holland szövetség elnöke volt, napjainkban pedig az európai szövetség végrehajtó bizottságának tagja. 

A kézilabda sportdiplomáciai hátterét jól ismerők nagyon valószínűnek tartják az időről időre sokat kritizált, 81 esztendős Musztafa újraválasztását,

mivel az Európán kívüli IHF-tagországok nagy többsége továbbra is őt támogatja, az európaiak pedig megosztottak lesznek, ha a német, a holland és a szlovén jelölt közül kettő nem lép vissza.