Népirtással vádolják Moszkvát, elszámoltatást sürget a Nyugat
A nemzetközi közösség hatalmas felháborodását váltották ki azok a jelentések, melyek szerint az orosz erők ukrán civilek tömegeit mészárolták le a Kijevhez közeli Bucsa településen. Hétfői értesülések szerint a város utcáit az áldozatok holttestei lepik el, és egy tömegsírt is találtak a hatóságok, benne több mint háromszáz holttesttel. Vezető politikusok sürgetik Moszkva elszámoltatását, az ENSZ volt főügyésze pedig nemzetközi elfogatóparancs kiadását kérte Vlagyimir Putyin orosz elnök ellen, háborús bűncselekmények elkövetésére hivatkozva.
Bucsa, 2022. április 4.
Megsemmisített orosz harcjármûvek roncsai lerombolt lakóházak romjai mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én.
MTI/AP/Efrem Lukackij Fotó: Efrem Lukackij
Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.
– Az ukrajnai Bucsában és más ukrán városokban a civilek ellen elkövetett tömegmészárlást az európai földön elkövetett atrocitások között fogják emlegetni a történelemben
– minősítette hétfőn az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője az orosz csapatok tetteit.
Josep Borrell újabb oroszellenes szankciókat helyezett kilátásba, valamint közölte, a háborús bűncselekmények és más súlyos jogsértések elkövetői, továbbá az ezekért felelős kormány-tisztségviselők és katonai vezetők felelni fognak tetteikért. Felelősségre vonást és újabb szankciókat sürgetett Emmanuel Macron francia elnök is, Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pedig „példátlan brutalitásnak” nevezte a civilek ellen elkövetett vérengzéseket. „Angela Merkel kitart a 2008-as bukaresti NATO-csúcstalálkozóval kapcsolatos döntései mellett, a Bucsán és Ukrajna más településein történt atrocitások fényében azonban teljes mértékben támogatja a német szövetségi kormány és a nemzetközi közösség Ukrajna melletti erőfeszítéseit, amelyek véget vetnek Oroszország barbárságának és Ukrajna elleni háborújának” – közölte a volt német kancellár szóvivője hétfőn, reagálva Volodomir Zelenszkij bírálatára.
Az ukrán elnök vasárnap felszólította Merkelt és Nicolas Sarkozy volt francia államfőt, hogy látogassanak el Bucsára, ahol – szavai szerint – képet alkothatnak az Oroszországgal kapcsolatban 14 éven át követett politikájuk kudarcáról. Zelenszkij a bírálatával arra utalt, hogy a 2008-as NATO-csúcson ugyan ígéretet tettek arra, hogy Ukrajna a szövetség tagja lehet, de nem indították el a csatlakozási akciótervet főleg a Moszkva tiltakozására hivatkozó német és francia kormány ellenállása miatt.
A Bucsában meggyilkolt civilek ügyében egyébként az orosz Nyomozó Bizottság (SZK) is vizsgálatot rendelt el.
A hatóság elnöke, Alekszandr Basztrikin közleménye szerint az ukrán védelmi minisztérium az orosz hadsereg lejáratásának szándékával Bucsában készített videófelvételeket terjesztett a nyugati médiában, civilek lemészárlásának bizonyítékaként. Az orosz védelmi minisztérium közölte, ezek az anyagok nem felelnek meg a valóságnak és provokatív jellegűek. Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn arra intette a külföldi vezetőket, hogy ne siessék el a vádaskodást a Bucsában történtekkel kapcsolatban, és hogy több forrásból tájékozódjanak.
Mindeközben Carla Del Ponte volt ENSZ-főügyész Vlagyimir Putyin orosz elnök elleni nemzetközi elfogatóparancs kiadására szólította fel a hágai Nemzetközi Büntetőbíróságot (ICC).
– Putyin háborús bűnös – szögezte le Del Ponte, aki korábban a Ruandában és az egykori Jugoszláviában elkövetett háborús bűnöket is vizsgálta, továbbá 2012 és 2017 között tagja volt annak az ENSZ-bizottságnak is, amely a szíriai háborúban elkövetett jogsérelmeket vizsgálta.
– Reméltem, hogy soha többé nem kell látnom tömegsírokat. Ezeknek a halottaknak rokonaik vannak, akik azt sem tudják, mi lett a szeretteikkel. Ez elfogadhatatlan
„Civilek elleni támadások, lakóépületek és egész városok lerombolása” – sorolta Del Ponte az orosz erők akcióit, melyeket háborús bűntetteknek nevezett, a támadások ugyanis egyértelműen nem a katonai infrastruktúrát célozták. A volt főügyész azt szorgalmazza, nemcsak az orosz, hanem az ukrán csapatok harccselekményeit is ki kell vizsgálni. Korábban a közösségi oldalakon is elterjedtek olyan felvételek, amelyeken állítólag ukrán katonák kínoznak meg orosz hadifoglyokat. A volt főügyész szerint még Putyint is felelősségre lehet vonni, ha az ICC vizsgálata során bebizonyosodik, hogy az orosz erők háborús bűncselekményeket követtek el Ukrajnában. Del Ponte példaként Szlobodan Milosevics volt jugoszláv és szerb államfőt említette meg:
Amikor Milosevics ellen nyomozás indult, akkor még Szerbia elnöke volt. Ki gondolta volna akkor, hogy valaha is bíróság elé kerül?! Senki!
Del Ponte arra is rámutatott, az elfogatóparancs kiadása nem jelentené automatikusan Putyin letartóztatását, hiszen ha az orosz elnök Oroszországban maradna, erre nem kerülne sor. – De ellehetetlenítenék neki az ország elhagyását – tette hozzá a volt főügyész.
Borítókép: Megsemmisített orosz harcjárművek roncsai lerombolt lakóházak romjai mellett a Kijev melletti Bucsában 2022. április 4-én. (Fotó: MTI/AP/Efrem Lukackij)
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Orosz–ukrán háború 
