
A média – a mai világban ez egyre inkább a közösségi oldalakat jelenti – természetesen segít terjeszteni a híreket. Az emberek egymással vetélkedve vásárolják a kempingfőzőket és gáztartályokat, a palackozott vizet, no meg újra felfigyelnek az idősekre. Mert az öregek már átéltek hasonlót, ők valaha hiánygazdaságban éltek, jegyre vehettek élelmiszert, nem volt meleg víz a lakásokban, sokszor fürdőszoba sem, így megszokták a takarékoskodást és vannak trükkjeik. A fiataloknak ez inkább egy izgalmas játék, hogy laptopjukon rendelnek online elemlámpát és gyufát, amelyet a futár kiszállít, és virtuálisan fizetnek a termékekért. Az időseknek viszont rémisztő, hogy igenis visszatérhetnek a régi, nem valami szép idők.
A forró hűtők és a hamis bombariadók réme
A kormányok által hangsúlyozott felkészülésnek jól megalapoz a napjainkban meglepően felerősödött kibertámadás-sorozat, amely rávilágít, milyen törékeny a jóléti társadalom keretezése. Európa-szerte számos bolt hűtőrendszerét hekkelték meg ismeretlenek, felforrósítva a pultokat és termeket, így az összes bent levő ételt ki kellett dobni. Ez a hír elsőként még nem tűnik veszélyesnek, egy nap alatt újra feltöltik a készletet és mindenki vásárolhat kedvére.
De a szakértők arra figyelmeztetnek, ha erre képesek az elkövetők, akkor más internetes alapú eszközt is korrumpálhatnak. A közvilágítást, a lifteket, a kamerákat, a kapukat, a mozgólépcsőket, a légkondicionálókat, a metrókat, a jelzőlámpákat, lényegében mindent, ami manapság körbevesz minket.
Fizetni se lehet, ha nem működnek a bankautomaták, a kártyaleolvasók, a pénztárgépek. Ennek ékes példája volt, mikor múlt nyáron Spanyolország egy elhibázott kísérletként elektromos hálózatát rábízta a megújuló energiaforrásokra, s összeomlott a rendszer nagyjából három napra. A spanyolok pedig előkeresték a maradék eurójukat a konyhaszekrényből, és levonultak testületileg a kocsmákba, mert úgysem tudtak mit csinálni.
A másik veszélyesnek tűnő jelenség a repülőgépek elleni bombafenyegetés. Iparági szakértők szerint soha nem történt ilyen, hogy naponta tíznél több esetben kell kényszerleszállást végrehajtaniuk a gépeknek a fenyegető üzenetek miatt, amely soha nem valós, de egyetlen légitársaság se kockáztathatja meg, hogy ne vegye komolyan a biztonságot. A lapok megszólaltatnak szakértőket, akik ugyanúgy nem tudják, mi állhat a támadássorozat hátterében, de gyanítják, ez még nem az igazi, nagy támadás, csak a „kóstolgatás” időszaka. Amikor lecsap az ismeretlen ellenség, akkor lesz igazi nagy baj, de hogy az ellenség honnan érkezik és mikor, azt sajnos nem tudjuk.
Az új média kiváló eszköz
A közösségi média ideális terep a hangulatkeltésre, hiszen ember és nem emberi háttere egyaránt van, az algoritmus arra figyel, milyen témájú cikkeket olvas a felhasználó, és megpróbál hasonló jellegű tartalmakat előrébb sorolni. Vagyis ha sok fenyegető-halálváró cikken akad meg valakinek a szeme, annál több ugyanilyen ugrik elő a közösségi média feneketlen bugyraiból.
Ez pedig azt a képzetet kelti, hogy az armageddon valóban itt áll a küszöbön, bármikor összeomolhat a világunk.
Az azonban nem véletlen, hogy egyre több az ilyen jellegű bejegyzés és cikk. Az európai kormányoknak ugyanis érdekük, hogy a lakosság felismerje a veszélyt, így politikusok is hangsúlyozzák a kockázatokat, szakemberek is megszólalnak, a közösségi média pedig ezeket a hangokat felerősíti. Aki napjainak túlnyomó részét a mobiljának a pörgetésével tölti – ebből pedig egyre több van –, az egy olyan virtuális világban él, ahol a fenyegetettség sokkal hangsúlyosabbnak tűnik, mint az utcákon járva.

























