Bartók nyomában, a tangó ritmusára

Bartók Béla zenéjének hatása a klasszikus argentin muzsikában is felfedezhető. Ezt a különleges zenei kapcsolatot mutatja be az Anima Musicae Kamarazenekar október 30-án induló Capriccioso sorozatának nyitókoncertje. A Budapest Music Centerben Piazzolla, Ginastera és Bragato művei szólalnak meg Csordás Klára mezzoszoprán közreműködésével. Az est a tangó szenvedélyes világától a népzenei hagyományokból táplálkozó modern klasszikus zenéig vezeti a közönséget.

Csordás Klára operaénekes és az Anima Musicae Kamarazenekar október 30-án, pénteken 19 órakor lép fel a Budapest Music Centerben. Fotó: Németh Gábor

Az est különleges vendége a Párizsban élő Csordás Klára mezzoszoprán operaénekes. Fotó: Felvégi Andrea

Piazzolla dalai magyarul

A koncerten Csordás Klára négy Piazzolla-dalt ad elő, amelyek közül kettő Sülyi Péter költői fordításában, magyar nyelven hangzik el. Az énekesnő számára különösen személyes ez a zenei világ, hiszen pályafutása során szoros kapcsolatba került Argentínával.

Az argentin program azért testhez álló, mivel egy évtizeden keresztül gyakran léptem föl Argentínában, Buenos Airesben. Így a spanyol nyelv – amit argentin akcentussal is tudok beszélni – megkönnyíti a dalok előadását. A négy Piazzolla dalnak az interpretálása nem csupán énekesi, hanem színészi feladat is

 – fogalmazott Csordás Klára.

A Piazzolla-dalokban az ének valóban több puszta dallamformálásnál. A tangó szövegvilágában gyakran jelenik meg a szerelem, a veszteség, a vágyakozás és a magány, az előadónak pedig ezeknek az érzelmeknek a drámaiságát is meg kell jelenítenie.

A magyar fordítások lehetőséget adnak arra, hogy a közönség közvetlenebbül kapcsolódjon a dalok történeteihez.

Bartók hatása az argentin zenében

Az est második felében Alberto Ginastera (1916–1983) vonószenekari Concertója hangzik el. A zeneszerző az argentin klasszikus zene egyik legjelentősebb alakja volt, akinek művészetére Bartók Béla zenei gondolkodása is hatást gyakorolt.

Ginastera és Bartók személyesen soha nem találkoztak, ám az argentin komponistát fiatalon mélyen megérintette Bartók zenéje. A koncerthez készült ismertető szerint Buenos Airesben hallotta Arthur Rubinstein előadásában az Allegro barbarót, amely meghatározó élményt jelentett számára.

A két zeneszerző munkásságában valóban felfedezhetők közös vonások. Mindketten saját népük zenei hagyományaiból merítettek, de a népzenei motívumokat nem egyszerűen idézték, hanem új, korszerű zenei nyelvvé formálták. 

Bartók esetében elsősorban a magyar és más kelet-európai népzenei hagyományok, Ginasteránál az argentin népzene és a pampák táncainak ritmusvilága vált meghatározó inspirációvá.

Ginastera 1965-ben komponált, 33-as opuszszámú vonószenekari Concertója különösen jól mutatja a szerző ritmikai gazdagságát és a hangszeres virtuozitás iránti érdeklődését. A műben a vonószenekar különböző szólamai önálló karaktert kapnak, a feszültséggel teli szakaszokat pedig líraibb, elmélyültebb részletek váltják. A darab egyúttal azt is érzékelteti, milyen sokféle formában élhet tovább a népzene hatása a modern koncertzenében.

Ősi argentin tánc zárja az estet

A koncert José Bragato Malambo című művével fejeződik be. Az olasz születésű, Argentínában nevelkedett csellóművész és zeneszerző szoros kapcsolatban állt Piazzollával: együtteseiben játszott, és több művének átdolgozásában is közreműködött. A malambo eredetileg az argentin gauchók, vagyis a pampák lovas pásztorainak hagyományos férfitánca. Jellegzetessége a gyors, virtuóz lábmunka és a határozott ritmus, amelyben a táncosok ügyessége és ereje kerül előtérbe. Bragato ezt a hagyományt ültette át a kamarazene nyelvére. A darab ritmikai lendülete méltó lezárása annak az estének, amely az argentin zene különböző arcait mutatja be.

A Capriccioso sorozat a következő hónapokban további két koncerttel folytatódik. Január 15-én Lakatos György fagottművész, március 5-én pedig Gwendolyn Masin hegedűművész lesz az Anima Musicae Kamarazenekar vendége.

A sorozat első koncertjét október 30-án, pénteken 19 órakor rendezik meg a Budapest Music Centerben, a Mátyás utca 8. szám alatt. 

Ceglédtől a világ operaszínpadáig

A ceglédi születésű Csordás Klára hatéves korában kezdte meg zenei tanulmányait, majd a budapesti Bartók Béla Konzervatóriumban és a Liszt Ferenc Zeneakadémián képezte magát. Operaénekesi és zenetudósi diplomát is szerzett, tanárai között Kurtág György is szerepelt. Tanulmányait később Bécsben folytatta, operaénekesi pályája pedig Ausztriából Németországon és Svédországon át Franciaországig vezetett. A Mannheimi Nemzeti Színház és a Stockholmi Királyi Operaház színpadán is fellépett, repertoárján többek között Carmen, Eboli és Judit szerepe szerepelt. A Párizsban élő, Cziffra-díjas mezzoszoprán Európa jelentős koncerttermei mellett Buenos Aires híres Teatro Colónjában is énekelt. Munkásságában a magyar zenei örökség népszerűsítése is meghatározó: 2024-ben Magyar Arany Érdemkereszttel tüntették ki Bartók, Kodály és Liszt műveinek franciaországi megismertetéséért.

A Zeneakadémiáról indult kamarazenekar

Az Anima Musicae Kamarazenekart 2010 februárjában alapította G. Horváth László hegedűművész a Liszt Ferenc Zeneakadémia növendékeiből. Az együttes első hangversenyét ugyanazon év júniusában az Óbudai Társaskörben tartotta. A zenekar a magyar vonós kamarazenei hagyományok ápolása mellett kezdettől fogva nyitott volt a kevésbé ismert művek és a kortárs kompozíciók bemutatására. Az elmúlt másfél évtizedben Junior Prima díjjal, nemzetközi versenygyőzelemmel és a nemzeti ifjúsági zenekari címmel is elismerték munkáját. A hazai hangversenyek mellett külföldön is bemutatkozott, és több lemezfelvételt készített. Művészeti vezetője ma is az alapító G. Horváth László, akinek különösen fontos a kamarazenei együttműködés és a kortárs magyar zeneszerzőkkel való közös munka. A Capriccioso sorozat is ezt a nyitottságot képviseli, amikor a 20. és 21. század kevésbé megszokott zenei világait állítja a középpontba.