Az újonnan nyílt Kis-Balaton Látogatóközpont nemcsak a természet szépségeire, hanem a gyakorlati természetvédelemre is tanítja az oda betérőket a „természet szentélyében”. Nem is kell bakancsot húznunk, elég, ha belépünk a moziba...
„Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet” – Fekete István keserű jövendölése volt ez egy letűnt világból. Egy olyan korból, amikor a hatalmasok a természet leigázását hirdették, vitatták az élettan törvényeit, és tagadták a nemzetek létokát.
A neves író azokra az értékekre esküdött fel, amelyeket a kommunista rendszer üldözött. A Diás-szigetre húzódott vissza: őrizte a nádasok lapályos csendjét és apró neszét. És megírta a Tüskevár című klasszikussá vált művét. E mű bölcsője, a legendás Fekete István-emlékhely közelében épült fel a Kis-Balaton Látogatóközpont. A „természet szentélyében”, hogy Puskás Zoltánt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjét idézzem.
Fotó: Varga György / MTI
Puskás Zoltán az avatóbeszédében számba vette a tájék kincseit. A vidéket, ahol háromszáz madárfajunk fészkel, mely számolatlan halfaj, kétéltű hüllő és emlős otthona. Olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ahol megszületett a magyar gyakorlati természetvédelemre való igény és gyakorlat.
Akkor, amikor 1922-ben munkába állott Gulyás József kócsagőr, aki megmentette a pusztulástól ezt a kecses madarat. A látogatóközpontban emléket állítottak az úttörő természetőr alakjának is: Somogyi Győző festőművész alkotása mellett egy korabeli interjú szövegét is olvashatjuk a tárlaton. A kiállítás szórakoztató könnyedséggel vegyes szakmai hűséggel igazít útba, felhívva a figyelmet a természetvédelemre és lehetőségeket kínálva a gyakorlati megvalósításra.
Mint az itt dolgozó zöld egyenruhás őrszolgálat, mi is képzeletbeli ladikba szállunk. Felfedezzük a Kis-Balaton zsombékjai közt megülő táj gazdagságát. Nem is kell bakancsot húznunk, elég, ha belépünk a moziba.
Bárány László természetfilmje megejtően szép képsorok láncolatára fűzi fel a sokarcú vidék mindennapjait. A széttárt szárnyú kárókatona alkonyi strázsáját, a ravaszul halászó gémek zsákmányolását és a pöttöm bogarak zizegését. Nyarat, őszt, telet és tavaszt. Szépen komponált filmes Négy évszak ez.
