Megnyílt a gyakorlati természetvédelemre tanító látogatóközpont

Az újonnan nyílt látogatóközpont a természet szépségeire és a gyakorlati természetvédelemre tanít.

Nem csak nyáron ideális célpont a Kis-Balaton: a felújított látogatóközpont egész évben várja a kirándulókat Fotó: Varga György Forrás: MTI

Az újonnan nyílt Kis-Balaton Látogatóközpont nemcsak a természet szépségeire, hanem a gyakorlati természetvédelemre is tanítja az oda betérőket a „természet szentélyében”. Nem is kell bakancsot húznunk, elég, ha belépünk a moziba...

„Ha majd az Időben eljön az a korszak, amikor az ember minden barlangot szétrobbantott, amit valami célra fel nem használhatott, és minden öreg fát régen kivágatott, akkor már késő lesz siránkozni a megbillent természeti egyensúlyon, amelyet helyreállítani sem atombombával, sem mindentudó elektronikus gépekkel nem lehet” – Fekete István keserű jövendölése volt ez egy letűnt világból. Egy olyan korból, amikor a hatalmasok a természet leigázását hirdették, vitatták az élettan törvényeit, és tagadták a nemzetek létokát.

A neves író azokra az értékekre esküdött fel, amelyeket a kommunista rendszer üldözött. A Diás-szigetre húzódott vissza: őrizte a nádasok lapályos csendjét és apró neszét. És megírta a Tüskevár című klasszikussá vált művét. E mű bölcsője, a legendás Fekete István-emlékhely közelében épült fel a Kis-Balaton Látogatóközpont. A „természet szentélyében”, hogy Puskás Zoltánt, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság vezetőjét idézzem.

Kis-Balaton Látogató Központ
Fotó: Varga György / MTI

Puskás Zoltán az avatóbeszédében számba vette a tájék kincseit. A vidéket, ahol háromszáz madárfajunk fészkel, mely számolatlan halfaj, kétéltű hüllő és emlős otthona. Olyan nemzetközi jelentőségű vizes élőhely, ahol megszületett a magyar gyakorlati természetvédelemre való igény és gyakorlat.

Akkor, amikor 1922-ben munkába állott Gulyás József kócsagőr, aki megmentette a pusztulástól ezt a kecses madarat. A látogatóközpontban emléket állítottak az úttörő természetőr alakjának is: Somogyi Győző festőművész alkotása mellett egy korabeli interjú szövegét is olvashatjuk a tárlaton. A kiállítás szórakoztató könnyedséggel vegyes szakmai hűséggel igazít útba, felhívva a figyelmet a természetvédelemre és lehetőségeket kínálva a gyakorlati megvalósításra.

Mint az itt dolgozó zöld egyenruhás őrszolgálat, mi is képzeletbeli ladikba szállunk. Felfedezzük a Kis-Balaton zsombékjai közt megülő táj gazdagságát. Nem is kell bakancsot húznunk, elég, ha belépünk a moziba.

Bárány László természetfilmje megejtően szép képsorok láncolatára fűzi fel a sokarcú vidék mindennapjait. A széttárt szárnyú kárókatona alkonyi strázsáját, a ravaszul halászó gémek zsákmányolását és a pöttöm bogarak zizegését. Nyarat, őszt, telet és tavaszt. Szépen komponált filmes Négy évszak ez.

A mozgókép zenéjére jól rímel a szépirodalmi igényű narratív szöveg. Hangulatok, színek és zajok naturalizmusa ez. Finom ritmusváltásokkal játszik a készítő. Mindvégig fenntartja az izgalmas valóság árnyalatgazdagságát. A Kis-Balatonról maradandó értékű művet alkottak.

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.

Ön tudja, mit jelent a vejsze, a pákász, a csikász és a lápi póc?

Vejsze, réti csík – talán már hallottuk e szavakat, amelyek jelentése megelevenedik a Kis-Balatonnál. A Diás-szigeti kirándulás során megismerjük az ősi halászati módokat és a védett halfajokat is. A csak szakvezetővel látogatható terület megközelítése is élménydús: mehetünk autóval vagy elektromos golfbusszal, s a programnak is beillő vízitúrán is evezhetünk.

Korábbi cikkünket ITT olvashatja tovább.