Ön tudja, mit jelent a vejsze, a pákász, a csikász és a lápi póc?

A régi magyar halászvilág szavait és jelentésüket ismerhetjük meg a Kis-Balatonnál.

A pákász, Herman Ottó A magyar halászat című könyvéből Forrás: Wikipedia Commons

Vejsze, réti csík – talán már hallottuk e szavakat, amelyek jelentése megelevenedik a Kis-Balatonnál. A Diás-szigeti kirándulás során megismerjük az ősi halászati módokat és a védett halfajokat is. A csak szakvezetővel látogatható terület megközelítése is élménydús: mehetünk autóval vagy elektromos golfbusszal, s a különprogramnak is beillő vízitúrán is evezhetünk.

A vízi út után néhány perces sétával jutunk el a kis szigetig, melynek bejáratánál egy különleges halfogó eszközt pillantunk meg. A vejsze, vagyis egy különleges halcsapda működési elvét Fejes Éva, a Balaton-felvidéki Nemzeti Park ökoturisztikai munkatársa mutatja be nekünk. A vejsze már az Árpád-kor óta szerepel az oklevelekben, használatának joga királyi adományozáshoz volt kötve.

A vejsze nádból vagy vesszőből fonott, a fenékre rögzített állandó jellegű fal és hozzá csatlakozó fogókészülék
Fotó: MEK.NIIF.HU

A Diás-szigeten található Fekete István-emlékházban számos, a halászathoz kötődő régi foglalatosságot, már-már feledésbe merült szavakat is felelevenítenek a látogatók előtt. Így például a vejszén kívül a pákász és a csikász is felidéződik.

– Mi vagy ki a pákász?

– Maga a szó egy életmódot jelent, ezen belül voltak mesterségeik az embereknek. A nádas, mocsaras, lápos területen lakó emberek nagyon szorosan együtt éltek a természettel. Nádkunyhót építettek, halászattal, rákászattal, csikászattal foglalkoztak, voltak közöttük állattartók, nádvágok, sásszedők.

A pákász, illusztráció Herman Ottó A magyar halászat című könyvéből
Fotó: Wikipedia Commons

– Ki volt a csikász?

– Egy speciális halász, aki a csík hal fogására szakosodott. Nagyon sok volt ebből a halból a Kis-Balatonon, a réti csík egy tömegétel volt, sokan, sokféle módon elkészítve fogyasztották. Maga a hal kicsi, 20-25 cm hosszú, ujjnyi vékony állat, rendkívül ügyesen mozog a növényzetes vizekben, de még a nedves réten is. Kígyózó mozgással igyekszik a víz felé, a testét nagyon vastag nyálkaréteg borítja, így tud gyorsan mozogni, de ez a réteg szinte megfoghatatlanná is teszi, speciális szerszámok kellettek a halászatához. Amikor kifogták, akkor először sóval oldották le róla ezt a nyálkaréteget. A káposztás csík nem egy káposztás tésztát, hanem ezt a halételt jelenti, nagyon kedvelt volt az ecetben elkészített változata is.

A csikász, illusztráció Herman Ottó A magyar halászat könyve című művéből
Fotó: MEK.OSZK.HU

– Milyen halak élnek most a Kis-Balatonban?

–A hajdani halfauna valószínűleg megfelelt a mostaninak is. Pontyfélék élnek itt, melyekből kiemelném a nyurgapontyot, melynek rendkívül jelentős európai állománya él itt. Keszegek – például vörösszárnyú keszeg, bodorka; vagy a ragadozókat említve balin, csuka, harcsa található meg a vizeinkben. A lápi vizekre jellemző halak: a réti csík, a compó, illetve a lápi póc is megtalálható. Utóbbi egy fokozottan védett, kis termetű hal. Egyes becslések szerint a világállomány közel fele található a Kis-Balatonon. Régen tömegfaj volt, mint amilyen a hajdan védettként nyilvántartott réti csík is. Ugyanis hajdan ez tömegétel volt az itt élők emberek számára. Nagyon nagy mennyiségben fogták, no de akkoriban jóval több élőhelye is volt ezeknek a fajoknak. Itt nálunk a Kis-Balaton vizeiben továbbra is megtalálható mind a réti csík, mint a lápi póc, hiszen békén hagyjuk, óvjuk a területet, és nem nyúlunk a halfaunához sem.

A Kis-Balaton vizeinek egy jellegzetes halfajtája: a réti csík

A teljes cikket ITT olvashatja tovább.