Az ismert sportközgazdász ezt azon a sajtóbeszélgetésen jelentette ki, amelyen a magyar futball elmúlt másfél évéről készített, 6. sportgazdasági nagyító elnevezésű elemzését ismertette. Hozzátette: a válogatott eredményei alapot teremettek arra, hogy középtávon remény legyen a magyar labdarúgás felemelkedésére, de nagy hiányosságnak érzi az utánpótlásképzést, mert szerinte az akadémiák drágán és szakmailag rosszul működnek.
Muszbek – aki korábban dolgozott a Magyar Labdarúgó Liga ügyvezető igazgatójaként – úgy látja, az is komoly probléma, hogy a szurkolók elfordultak a klubcsapatoktól, bár az NB I átlagnézőszáma öt százalékkal emelkedett a 2014–15-ös idényhez képest, de a 2639 fő még mindig a felénél is kevesebb, mint amennyi a gazdaságos működéshez kellene. A sportközgazdász szerint az is probléma, hogy nincs gazdasági alapja a magyar futballnak, és 30-60 százalékban vannak benne jelen a közpénzek. „Ez átmeneti állapotban gyorsítaná a fejlődést, de nincs garancia arra, hogy a jövőben is ugyanilyen mértékű lesz” – fűzte hozzá.
A szakember azt javasolja, hogy a jövőben csak a leggazdagabb hazai klubok működtessenek futballakadémiát, a többi helyett francia-belga mintára területi elvű MLSZ-akadémiák létrehozására lenne szükség.
A sportközgazdász úgy ítéli meg, hogy előrelépés történt a közpénzalapú infrastruktúra-fejlesztésben, valamint az igazolt labdarúgók számában, ám utóbbi az utánpótlás területén nem jelentett minőségi javulást. Muszbek szerint az akadémiák közül az elmúlt öt év összesített eredményei alapján a Honvédé, az MTK-é és a Puskásé volt a három legeredményesebb, a Doubles Pass által a közelmúltban legjobbnak ítélt Debrecené nála csak a hatodik lett ebben az összevetésben. Emlékeztetett rá, hogy a hajdúsági csapat 2015–16-ban mindössze három játékost adott a korosztályos válogatottakba – U15-től U21-ig –, miközben az MTK 21-et, a Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia és a Honvéd-féle Magyar Labdarúgó Akadémia 17-17-et.
Muszbek Mihály 2015-ben szintén előrelépést tapasztalt a szövetség és a klubok működésének szervezettségében, illetve a szabályok érvényesítésében. A legnagyobb pozitívumként a válogatott nemzetközi eredményességét, valamint az ehhez kapcsolódó szurkolói szimpátia növekedését említette. Kiemelte, hogy a válogatott hét hazai mérkőzésére összesen 150 ezren voltak kíváncsiak, s a franciaországi Európa-bajnokságon is közel 70 ezren buzdították a helyszínen a csapatot.
A sportközgazdász úgy látja, továbbra is stagnálás tapasztalható a magyar futball sportgazdasági teljesítményében, valamint a fogyasztói piac nagyságában, a nézők, hirdetők létszámában és kiszolgálásában.
Visszaesést érez a klubok nemzetközi eredményességében – Magyarország UEFA-koefficiense a 2015-ös 11-ről 2016-ban 9,875-re esett vissza –, továbbá a sportági imázs és népszerűség tekintetében.
Az OTP Bank Liga tizenkét sportvállalkozása 16,7 milliárd bevétel mellett 18,6 milliárd költséget könyvelt el, ami összességében közel 2 milliárd forint veszteséget jelent. Ez ugyanakkor 33 százalékos javulást mutat az előző évhez képest. Az élvonalbeli csapatok közül 2015-ben csak négy volt nyereséges – Puskás Akadémia: 289 millió, Honvéd: 53 millió, Vasas: 45 millió és Haladás: 14 millió –, ám szerinte érdekes, hogy ezek többségükben a mezőny hátsó felében végeztek, vagy kiestek. A legnagyobb veszteséget – 1,158 milliárd forintot – az elmúlt naptári évben az ezüstérmes Videoton halmozta fel.
