– A Btk. változásai közül melyiket tartja az egyik legérdekesebbnek?
– A számtalan módosításokat (több mint száz – a szerk.) leszámítva a jelenlegi Btk. szerkezete az 1978. évi IV. törvényre épül, és sajátossága, hogy a törvénykönyv Különös Része, ami az egyes bűncselekményeket tárgyalja a védett jogi tárgy szerint csoportosítva az államellenes bűncselekményekkel kezdődik. Mi szakítottunk ezzel a hagyománnyal, és az új tervezetben az emberi jogok kerülnek a fókuszba.
– Ehhez képest egyes jogvédő szervezetek a bigámia területén vélnek felfedezni komoly hiányosságokat?
– Az új Btk. egy 2009 óta létező szabályt szűntetne meg, mely nemcsak a kettős házasságot, hanem a kettős élettársi kapcsolatot is tiltotta. Véleményünk szerint az előző kormány egy jogalkotói túlzásként bővítette ki ezt a kört, mi pedig a szűkítés pártján állunk. Mindez nem azt jelenti, hogy a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló nyilatkozatot a jövőben kockázat nélkül lehet meghamisítani, hiszen az okirathamisítás továbbra is büntetendő kategória, azonban, a bigámia egy házasságot védő tilalom, másra nem terjed ki. A családhoz ugyanis többletjogok fűződnek, és egy házasság nem egyenértékű az élettársi kapcsolattal.
– Miért tartották fontosnak a családokkal, elsősorban a gyermekekkel kapcsolatos jogszabályok szigorítását?
– A család mint alkotmányos intézmény eddig is központi helyet foglal a büntetőjog védettségi körében, azonban nemzetközi egyezmények és szervezetek iránymutatásai alapján a szigorítás mellett döntöttünk. Sok esetben a gyermekek minősítése más országokban a 18. életévig terjed ki, ezért minden olyan bűncselekmény, ahol súlyosabb kategóriának a 14 év alatti életkor számított, ott a védelmet kiterjesztettük egészen 18-ig. Ráadásul a kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekmények esetén az elévülés szabályai változnak: a sértettnek a 18. életévének betöltése után is van lehetősége 5 évig feljelentést tenni, azaz további 5 évig még nem évül el a cselekmény. Erre azért van szükség, mert a gyermek a családi környezetből kikerülve szembesülhet igazán a szörnyűségekkel, és ennek tudatában dönthet egy feljelentés megindításáról.
– Más is megteheti helyette?
– Nem, kizárólag a sértett. Ugyanakkor az is hozzátartozik ehhez, hogy ennyi év távlatában a bizonyítása kétségtelenül bonyolult procedúra lesz. Ennek ellenére hasznos a változás, elsősorban preventív jellege miatt. Egy ”komisz szülő”, vagy mostoha sem nyugodhat meg, ha a gyermek felnő, akkor is számolnia kell tetteinek következményeivel. Én magam is kíváncsi vagyok a gyakorlati hasznára, alapvetően a visszatartó erejét tartom erősebbnek.
A teljes cikket ide kattintva olvashatja el
