Nem találunk szavakat: nem elég, hogy tökéletesen működik az első magyar műhold, útitársaira folyamatosan ráver „egy kört”. A napokban elküldte első fényképeit – rajtuk Afrika, Ausztrália, illetve az Antarktisz látszik –, ami bizonyítja, hogy nem egy egyszerű, ügyes űrbeli röpködőről van szó, ami jó, hogy méricskéli a környezeti hőmérsékletet.
A fotók közül az első Afrika déli részét mutatja – március 8-án készült –, ezt követően kattintotta el a Masat-1 a többit a Föld déli sarkáról – közölték a fejlesztők az MNO-val szerda délután.
„Mennyiségben és minőségben is páratlanok a cubesatok világában. A fényképek szépségükön túl demonstrálják, hogy a Masat-1 méretbeli és energiakorlátai mellett is képes űrfelvételek készítésére, ez a műhold üzemeltetésében is összehangolt tervezést, kivitelezést bizonyít” – fogalmaz Horváth Gyula. A képeket rögzítő kamera össztömege két százforintos érmével megegyező tömegű, maximális felbontása 640-szer 480 képpont. A felvételek földfelszíni képpontjának mérete 1 és 10 kilométer közötti. A helyzetstabilizáló rendszer jelenlegi alkalmazása még csak a déli félteke fényképezését teszi lehetővé.
A Masat-1 egy hónapja kering a Föld körül a világűrben, s csaknem az összes projektfeladat teljesült már. A Masat-csapat várakozáson felülinek tartja az űreszköz működését, amely további műszaki-tudományos lehetőségeket rejt magában, ezeket pedig a fejlesztők a következő egy-két hónapban igyekeznek kiaknázni.
A Földet kémlelő műholdakra – ezt a masatosok is jól tudják – egyre növekvő igény mutatkozik a világon mind az állami, mind a magánszektor részéről; igény szerint ugyanis tökéletes felbontású képeket sugároz a bolygó egy adott területéről, a friss felvételeknek pedig kulcsszerepük lehet egy-egy katasztrófahelyzet elhárításában, de akár a meteorológiában és még a terménybecslésben is. A 10-szer 10 centis, egy kilós kocka megalkotói sem titkolják, „a Masat-1 hosszú távú célja, hogy egy műholdsorozat első, legkisebb tagjaként kis méretben kipróbálja azon fedélzeti rendszerek működését, amelyek egy későbbi, nagyobbra tervezett műholdon is nélkülözhetetlenek egy tudományos vagy technológiai feladat megoldásához”.
