Őszintén: ha valaki az alapszakasz felénél azt mondja, hogy a Genk az ezüstéremért harcol majd az utolsó héten, hülyének nézed?
Dehogy, sőt, azt mondom: nagyszerű futballszakember!
Most komolyan! Idény közben, amikor csak kínlódtatok a bajnokságban, gondoltad volna, hogy a végén versenyben lesztek a dobogóért?
Nézd, sokan leírtak bennünket. Nem vitatom, voltak nehézségeink, hiszen ne feledjük: számunkra új kihívás volt, hogy két sorozatban is helyt kell állnunk. Nem egyedi eset ugyanakkor, hogy a BL vagy Európa-liga-szereplés befolyásolja egy csapat bajnoki teljesítményét – általában negatívan. Mi tapasztalatlanok voltunk ezen a téren, szerda-szombat ritmusban jöttek a meccsek, amik azért megviselnek egy szűkebb keretet. Ráadásul hihetetlen sérüléshullám söpört végig a társaságon, emlékezhetünk, volt olyan találkozó, amelyen Tőzsér Daninak kellett a belső védő posztján futballoznia, mert annyira elfogytunk.
Noha a Jupiler League-ban eleinte szenvedtetek, a BL-szereplés kapcsán nincs szégyenkeznivalója a Genknek, sőt… Újoncként pontokat gyűjtött a csoportban.
Méghozzá egy olyan négyesben, amelyben a Chelsea, a Valencia és a Bayer Leverkusen volt a rivális. Ennek ellenére hazai pályán minden ellenfél ellen pontot szereztünk, amire joggal lehetünk büszkék. Nem akarom mindig felhozni a sérültjeinket, de az tényleg sokkoló, amikor egy idényben 7-8 kulcsember dől ki. Konkrétan nem volt olyan mérkőzés, amelyen a legerősebb összeállításban léptünk volna pályára, mi több, talán olyan sem, amelyen kilencven százalékban a legjobbjaink játszottak.
Mindezek dacára a bajnoki címvédőtől, a BL-főtáblára kerülő csapattól mindenki jó szereplést várt.
Volt is rajtunk nyomás rendesen, hiszen hatalmas égés, hovatovább, botrány lett volna, ha a Genk nem kerül playoffba. Érdekes, a Gent ellen, az alapszakasz utolsó körében fordult meg minden. Holott 1–0-s hátrányba kerültünk, és egy esetleges verséggel kiszorultunk volna a rájátszásból. De ott, azon a meccsen „visszatért” a pályára az előző szezonban szereplő együttes, amelynek az volt az erőssége, hogy a játékosai képesek voltak egymásért küzdeni, egységes csapatként funkcionálni. Fordítottunk, és azóta megy a szekér. Hozzáteszem: a nemzetközi szereplés mellett pontosan tudjuk, mi volt az, ami rányomta a bélyegét az idényünk első részére.
Hallgatlak. Mi a magyarázat?
Az előző szezonban a Genk kiscsapatnak számított, ellenünk mindenki támadott, mi pedig gyors ellentámadásokkal megkontráztuk őket. Idén már teljesen más taktikával fellépő együttesekkel találkoztunk. A riválisok tisztában voltak, vannak a tudásunkkal, no és a címvédő ellen mindenki felszívja magát.
A magyar kapusnak volt oka az örömre a 2011–2012-es szezonban
Juhász Roland – azt követően, hogy az Anderlecht megnyerte a bajnokságot – nyilatkozta: szerinte a Genk a liga második legjobb csapata. Igaza van?
Köszönjük az elismerő véleményt, örülök, hogy Roli így látja. Hozzáteszem, az Anderlecht teljesen megérdemelten nyert, kimagaslott a mezőnyből, remekül erősített az idény előtt. Remélem, igaza lesz, és a végén megszerezzük a második helyet. Bár egyelőre csak a Bruges elleni összecsapásra koncentrálunk, a számolgatással ráérünk még, mert azt tudni kell: ahogy másodikak is lehetünk, úgy még a dobogóról is lecsúszhatunk…
Nyilvánvaló, hogy az ezüstérem tenné fel a koronát a Genk idényére, viszont én úgy sejtem: bármit is hoz az utolsó két forduló, te joggal nevezheted a 2011–2012-es évadot életed szezonjának. Az volt?
Miért is tagadnám. A BL-meccsek idején rendre kérdezgettek a belga újságírók, és minden forduló után azt mondtam nekik: ez volt életem meccse. Hát, ha összeszámolom, idén volt néhány életem meccse… A vízválasztó mindenképen a selejtezőbeli tizenegyespárbaj volt, ott stabilizáltam a helyem – másnap szerződést hosszabbított velem a klub.
Genk–Maccabi – a tizenegyesek:
Akkor sem aggódtál, amikor a klub átigazolta a lengyel válogatott Grzegorz Sandomierskit?
Én bíztam magamban, és csak a munkámra koncentráltam. Az előző évben sem durcáskodtam, amikor Thibaut Courtois bevédte magát a kezdőbe. Edzettem becsülettel, dolgoztam és vártam, hogy elérkezzen az én időm. Az látszott, hogy a srác hatalmas tehetség, komoly karrier előtt áll, így szinte mindenki biztos volt abban, hogy lecsap rá valamelyik nagycsapat. Szóval tudtam, hogy megkapom majd az esélyt – és szerencsére éltem is vele.
Akkor sem estél pánikba, amikor a Mechelen ellen megsérültél?
Elcsépelt mondás, de igaz: a sérülés mindig rosszkor jön. Ha egy futballista kiesik, a helyette lehetőséget kapó játékos pedig teljesít, kész, hosszútávra kiszorulhat az ember a csapatból. Kivéve, ha úgy hívnak, hogy Lionel Messi… Sajnos a sérülésem hosszabbra nyúlt, mint vártuk, két hónapra kiestem, de aztán egyik-pillanatról a másikba vissza kellett térnem: a Bruges ellen ültem először a padon, és be is kellett állnom. Azóta pedig jól megy a csapatnak és nekem is.
Köteles László izomszakadás miatt majd' két hónapot kihagyott
Az a Tőzsér Dániel is – újra – remek formában futballozik, aki az elmúlt hetekben került vissza a kezdőbe. Mit gondolsz, jól döntött, hogy a télen aláírt a Genoához?
Dani nagyszerű futballista, tudtuk, hogy elérkezett az idő arra, hogy feljebb lépjen. A Serie A erős bajnokság, Dani pedig biztosan megállja a helyét Olaszországban, mert kreatív labdarúgó.
Mit szóltál ahhoz, hogy azt követően, hogy bejelentették: nyártól új klubnál folytatja, kiszorult a csapatból?
Ez a szakvezetés dolga, azt viszont örömmel mondhatom: Dani megmutatta, milyen fantasztikus mentalitású labdarúgó. Számara a futball presztízskérdés, mindvégig tisztességesen készült, és azóta, amióta visszakerült a csapatba, ismét vezéregyéniség. Hatalmas segítség ő a társaságnak. Fűti a bizonyítási vágy, mert nyilván szépen akar búcsúzni attól a klubtól, amelynek rengeteget adott, és amelytől sokat is kapott az elmúlt négy évben.
Amelett, hogy kitűnő futballista, egy nyilatkozata arra is rávilágít, mennyire ért a sportághoz: a tavalyi bajnoki cím után azt mondta, Thibaut Courtois egy éven belül Bl-t vagy El-t nyer. Namármost a BL-döntőben érdekelt Chelsea szerződtette, és az Atléticóval – ahol kölcsönben szerepel – El-t nyert. Milyen viszonyban vagytok a fiatal kapussal?
Dani ért is a futballhoz, de talán lottózni is elmehetne…Thibaut-val máig barátok vagyunk, a döntő előtt esemeseztünk, írtam neki, hogy mutassa meg: ő a világ legjobb kapusa. Kis motivációs segítségnek szántam. Egyébként szerintem rövidesen valóban a világ legjobbja lehet. Talán azért lettünk ilyen jóba, mert amikor elém került, én nem féltékenykedtem. Amúgy a szülei máig gratulálnak nekem egy-egy mérkőzés után. Örülök, hogy befutott, és itt, a FourFourTwo-n keresztül is gratulálok neki az Európa-liga-győzelemhez. Remélem, ő az ezüsthöz fog majd a szezon végén – személyesen.
