„Az ellenőrzés lefolytatását követően az államfői hivatal megállapította, hogy 361 117 aláírást tartalmazott a petíció. Ezek közül 336 629 volt hiteles és 24 488 érvénytelennek bizonyult” – mutatott rá Marek Trubac. Hozzátette: a szlovák alkotmány alapján a népszavazás kiírásához 350 ezer támogató aláírásra van szükség.
A Ján Slota vezette Szlovák Nemzeti Párt (SNS) arról szeretett volna népszavazást kiíratni, hogy Szlovákiában a szlovák legyen az egyetlen hivatali nyelv. A most meghiúsult népszavazás során a: „Támogatja ön azt, hogy a Szlovák Köztársaság egész területén a hivatalos érintkezésben kizárólag a szlovák nyelvet használják?” kérdésre válaszolhattak volna igennel vagy nemmel az állampolgárok.
A petíciós íveket Ján Slota és pártjának tagjai három nappal az előre hozott parlamenti választások előtt, március 7-én adták le a szlovák államfői hivatal iktatójában. A vonatkozó szabályozás szerint Szlovákiában az aláírások iktatását követően a köztársasági elnöknek 30 napon belül ki kellett volna írnia a népszavazást. Az aláírások egy részének érvénytelensége kapcsán a Szlovák Nemzeti Párt sajtószóvivőjén keresztül annak a véleményének adott hangot, hogy a hivatalos értesítés kézbesítéséig vár a fejlemények értékelésével, ugyanis azzal előbb a párt elnöksége foglalkozik majd.
Szlovákiában 1999-ben már volt példa egy hasonló kezdeményezésre, azonban az akkori államfő, Rudolf Schuster elutasította a népszavazás kiírását. A mostani petíció kapcsán több jogász is annak a véleményének adott hangot, hogy ilyen kérdéssel alkotmányba ütköző lenne népszavazást kiírni. Az alaptörvény 93. cikkelye ugyanis kimondja, hogy alapvető szabadságjogokról tilos népszavazást tartani. Az alkotmány értelmében pedig e jogok közé tartozik a kisebbségi nyelvek hivatalos érintkezésben való használata is.
Az SNS egyébként még tavaly áprilisban állt elő a népszavazás ötletével, azt követően, hogy a Most-Híd szlovák–magyar párt törvénymódosítási tervezete kapcsán felmerült: 20-ról 15 százalékra csökkentenék a kisebbségi nyelvhasználati küszöböt. A nyelvhasználati küszöb azt szabja meg, hogy legkevesebb milyen százalékarányban kell élnie egy adott nemzetiség képviselőinek egy adott településen ahhoz, hogy a hivatalos érintkezésben a saját nyelvüket is használhassák. Bár a törvénynek ezt a módosítását elfogadták, az majd csak a 2021-es népszámlálás eredményei alapján teszi lehetővé a 15 százalékos küszöb alkalmazását.
origo.hu
Se pénz, se ház – Megszólalt az Origónak az életéért küzdő győri lottónyertes
