Megszavazta kedden a román képviselőház a parlamenti választási törvény módosítását, amelynek alapján már idén ősszel egyéni választókerületes, egyfordulós, többségi választási rendszerben választanák meg a kétkamarás román parlament tagjait. Minden olyan megyében, ahol valamely nemzeti kisebbség aránya eléri a helyi lakosság legalább hét százalékát, de a közösség egyik jelöltje sem nyert választókerületében, az érintett kisebbségnek hivatalból biztosítanak egy plusz helyet a képviselőházban, amelyet a legjobban szereplő kisebbségi jelölt foglalhat el.
Nagyon nehéz véleményt mondani erről a rendszerről, mivel a részletek nem ismertek, és Romániában általában az „ördög ott van elrejtve” – mondta el lapunknak Szász Alpár Zoltán politikai elemző. A szakértő nem mer jóslásokba bocsátkozni, de úgy látja, minimális mértékben csökkenhet a magyar képviselet súlya a törvényhozásban, de rosszabb lenne a helyzet, ha nem lenne érvényben a nemzetiségekre vonatkozó kedvezmény. Ezzel kapcsolatban Szász-Alpár megjegyezte, nem lehet tudni, hogy ebben az esetben a nemzetiségi kategória az országos nemzetiségeket jelenti-e, vagy adott esetben kisebbségnek minősülne a román népcsoport is Hargita vagy Kovászna megyében.
Nem voltak éles viták
A többségi rendszer kapcsán a politológus rávilágított arra, hogy a demokráciának két felfogása van (felelős kormányzás és arányos képviselet), amihez a választási rendszereket igazítani szokták. Szász-Alpár elmondta, hogy az új magyar választási rendszer kapcsán kialakult éles viták Romániában azért nem zajlottak le, mivel maga Traian Basescu és a Demokrata-Liberális Párt (PDL) javasolta korábban ezt a szisztémát. „Nem tartok attól, hogy azon területeket, ahol a magyarok egy tömbben élnek, román többségű részekkel vonják össze.” A szakértő szerint a 2008-as egyéni kerületi határok alapján tartják majd meg a voksolást.
A jogszabály értelmében minden választókerületben az első helyezett nyer, függetlenül a rá leadott voksok arányától. A rendszer egyértelműen a nagyobb támogatottsággal rendelkező pártoknak kedvez, míg a kis és etnikai pártok számára hátrányos – a jelenleg mintegy 47-50 százalékos támogatottsággal rendelkező Szociálliberális Szövetség (USL) minden bizonnyal ezért erőltette keresztül a parlamenten. A törvénytervezetet az USL két társelnöke, Crin Antonescu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és Victor Ponta, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke terjesztette be.
Alkotmányellenes?
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke közölte: a szövetség nem szavazza meg a törvényjavaslatot, mert értékeli ugyan a kisebbségek képviseletét biztosító módosítást, de az egyfordulós, tiszta egyéni kerületes rendszer még így sem tökéletes, és nem hogy megállítaná a politikai migrációt, hanem épp hogy bátorítja azt. Márton Árpád, a párt frakcióvezető-helyettese szerint az alkotmánybíróság korábbi állásfoglalása értelmében nem lehet kevesebb mint egy évvel a választások előtt lényegesen módosítani a törvényt. „Az új törvényt mi továbbra is alkotmányellenesnek tartjuk, és úgy gondoljuk, az alkotmánybíróságnak is ki kell mondania az alkotmányellenességét” – szögezte le Márton.
