Szász Alpár Zoltán politológus, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem politikatudományi intézetének oktatója szerint a romániai magyarság nem kerülhet ki jól a kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) és a Traian Băsescut támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) harcából, mert arra lehet számítani, hogy mindkét fél ütközőfelületnek használja a magyarságot a szavazatokért folytatott csatában.
A politológus emlékeztetett arra, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) saját törvényhozóinak, illetve a választóknak is a lelkiismeretére bízta, hogy megszavazzák-e Traian Băsescu félreállítását. „A valóságban a parlamenti voksok összeszámolása arra enged következtetni, hogy az RMDSZ-es honatyák a felfüggesztés mellett szavaztak” – mutatott rá Szász.
Az RMDSZ-nek is kell egy kapaszkodó
A politológus szerint az RMDSZ – ha lett is volna kialakult álláspontja az ügyben – attól tarthatott, hogy nem fogja tudni meggyőzni a magyar választókat, mert az államfő felfüggesztése ügyében nem lesz akkora befolyása rájuk, mint az önkormányzati választásokon, ahol az RMDSZ saját eredményeire hivatkozva kért és kapott mandátumot a folytatásra.
„Másrészt az RMDSZ attól is tarthat, hogy Băsescu előrántja a nyuszit a kalapból, megmenti az irháját és az RMDSZ-nek is kell legyen egy fogódzója, hogy megmentse a sajátját” – mondta Szász.
Ezzel szemben az Erdélyi Magyar Néppárt és a Magyar Polgári Párt határozottabb álláspontot képvisel, ugyanis a magyarság körében még mindig viszonylag népszerű Băsescu mellé állt – mutatott rá a szakértő. „Ezt természetesen a demokrácia védelmének köntösében teszik. A jogállamiság értékrendje melletti kiállás valóban fontos kérdése lehet ennek a népszavazásnak. A magyarságnak éppen ezért nehéz azt mondani, hogy ez nem magyar ügy, és nehéz helyes választ adni arra, hogy igennel vagy nemmel szavaz, vagy egyáltalán elmegy-e voksolni” – magyarázta a politológus.
A magyarság járulékos áldozattá válhat
Kiss Tamás szociológus, kisebbségkutató arról számolt be, hogy a legutóbbi közvélemény-kutatások szerint Băsescu népszerűsége a magyarság körében is csökkent. Victor Ponta miniszterelnök és Crin Antonescu ideiglenes államfő népszerűsége viszont lényegesen alacsonyabb, főleg a székelyföldi választók körében – tette hozzá.
A szakember szerint aligha múlhat a népszavazás kimenetele a magyar szavazókon, de a magyarság, és az annak parlamenti képviseletét ellátó RMDSZ, könnyen járulékos áldozattá válhat a román pártok küzdelmében, azaz az RMDSZ is áldozat lehet, bár nem ő volt a kiszemelt célpont.
Kiss Tamás szerint az államfő leváltására kiírt július 29-ei népszavazás kulcskérdése az érvényességi küszöb. Ha az alkotmánybíróság döntésének megfelelően valóban a névjegyzékben szereplő választók többségének részvételéhez kötik a referendum érvényességét, akkor Băsescu egy demobilizációs stratégiával könnyen elérheti, hogy ne gyűljön össze a referendum érvényesítéséhez megkövetelt több mint 9 millió voks.
Rámutatott: a választópolgárok összlétszámát a lakosság-nyilvántartó alapján határozzák meg. Ebben csaknem 18 és fél millió román állampolgár szerepel.
„Ez nem egyezik a népszámlálási eredményekkel. Már a 2002-es népszámlálás is sokkal kevesebb lakost hozott ki, mint amennyi a lakosság-nyilvántartóban szerepel, ugyanis ebből nem kerülnek ki azok, akik külföldre távoznak. Nincs is erre jogalap. A népszámlálás nem a lakosság-nyilvántartó frissítését szolgálja” – magyarázta a szociológus.
Az USL-nek korábbi eredményeik duplája kellhet
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e akkora mozgósítás az USL részéről, amellyel meghaladható a kilencmilliós érvényességi küszöb, a szociológus azt mondta: ez aligha következik be, ha Basescu hívei távol maradnak az urnáktól.
„Ha az USL megismétli az önkormányzati választáson elért eredményeit, az is csak négymillió-valamennyi szavazót jelent, ez közel sem elég ahhoz, hogy leváltsák Basescut: kétszer ennyire van szükségük. Ráadásul az USL népszerűsége is megkopott a mostani alkotmányos válság miatt, így az érvényességi küszöbbel az USL aligha tud nyerni” – összegezte Kiss Tamás szociológus.
