A cikk szerint a történelemhamisítás és a magyarellenes uszítás nem ritka jelenség a kárpátaljai ukrán sajtóban, aminek legújabb példája az a napokban megjelent írás, amelyet a Magyarországgal szomszédos ukrajnai megye hivatalos lapja, az Ungváron kiadott Novini Zakarpattya közölt azzal a címmel, hogy „Kárpátalján elkezdődött a magyar megszállás időszakának feltárása”. Ebben Olekszij Hricak nyugalmazott történész, a Kölcsönös Megértés és Tolerancia Nemzetközi Alapítvány kárpátaljai vezetője arról számolt be, hogy a régióban elkezdődött az 1939–44 közötti „magyar fasiszta megszállás” időszakában létesített „magyar kényszermunkatáborok” túlélőinek keresése, akiknek ingyenes egészségügyi ellátást ígér az alapítvány.
A történész szerint az egykori deportáltak és szemtanúk visszaemlékezései nyomán szeretnék eltüntetni Kárpátalja történelmének fehér foltjait, s a tanúvallomások alapján dokumentumfilm is készülne. Hricak kifejtette: „A társadalomnak mindent meg kell tudnia azoknak az éveknek a rémtetteiről. A munkatáborokban sínylődő kárpátaljai férfiakról és a nőkről is, akik a magyar katonákat cselédlányokként szolgálták ki. Sőt, arról is van információk, hogy nemritkán szexuális kizsákmányolásnak is ki voltak téve. A deportáltak javarészt az Árpád-vonal nevű katonai erődítésrendszer kiépítésén dolgoztak. Ezért az említett munkatáborok a Nagybereznai, Huszti és Rahói járások területén összpontosultak.”
Olyan dolgokat állít, amelyekről eddig senki sem hallott
A beregszászi hetilap írása szerint Kárpátalja 1939–44 közötti történelmével az elmúlt két évtizedben sokan foglalkoztak mind magyar, mind ukrán részről. „A két megközelítés merőben eltérő, ám magyar kényszermunkatáborokban sínylődő kárpátaljaiakról, különösen magyar katonák által szexuálisan kizsákmányolt kárpátaljai nőkről eddig még nem olvashattunk – áll a cikkben. – A fiatal nemzedékeket hazafiasságra és toleranciára nevelni szándékozó alapítványt képviselő történész egy most induló kutatás előtt már olyan dolgokat állít, amelyekről eddig senki sem hallott.” A lap megjegyezte, hogy a minden bizonnyal hamis állításokra támaszkodó „kutatás” kezdeményezői mindezzel biztosan nem segítik elő a Kárpátalján élő népek egymás iránti toleranciáját.
