Döbbenetes roham indult az albérletekért

Rengeteg diák szabadult rá a kivéreztetett piacra, örülhet, aki 90 ezer forintnál olcsóbban talál szobát.

A felsőoktatási ponthatárok keddi kihirdetését követően máris megugrott az érdeklődés a fővárosban kiadó lakások iránt: az Otthontérkép adatai szerint az elmúlt napokban 22 százalékkal nőtt az érdeklődés irántuk. Az Ingatlan.com szintén brutális emelkedést mért: náluk 25 százalékos a növekedés, ami a tavalyi 20 százalékos megugrást is jócskán meghaladja. Jól látszik tehát, hogy a frissen felvett diákok mindent megtesznek azért, hogy megfizethető albérletet találjanak. Ez azonban korántsem egyszerű, lévén a díjak már jó ideje az egekben vannak, a jó helyen lévő jó lakás pedig több hónapja hiánycikknek számít.

„A roham egyáltalán nem meglepő, ebben az időszakban mindig megugrik az érdeklődések száma: a változás a ponthatárok kihirdetése után mindig azonnal érezhető, ami érthető, hiszen a fiatalok innentől kezdve tudnak albérletet lekötni. A kereslet gyakorlatilag egy nap alatt zúdul a piacra” – mondja Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák vezetője. Ráadásul mindez valamelyest el is kerüli mind az ingatlanirodákat, mind pedig a hirdetési portálokat, hiszen a tulajdonosok többsége inkább ismerősön keresztül próbálja kiadni lakását, olyan embernek, aki garantáltan megbízható. Az önálló bérbeadás rendszerint működik is, hiszen a kiadó lakások iránt rengetegen érdeklődnek. Emiatt a tényleges keresletnövekedés jóval nagyobb is lehet a hirdetési oldalak által mért 22-25 százalékosnál. Mindez persze idővel lefut, csak addig tart, amíg a diákok szállást nem találnak maguknak. Illetve van még egy kisebb hullám akkor, amikor a pótfelvételik eredménye is publikus lesz.

A felvételi ponthatárok kihirdetését követően nemcsak a bérlemények iránt érdeklődnek többen, hanem a kisebb alapterületű eladó lakások iránt is – egyszerűen azért, mert a drága albérletek miatt sok olyan szülő gondolkodik el inkább a vásárláson, aki ezt amúgy megteheti. Ilyenkor gyakoribb az is, hogy a család lerobbantabb állapotú ingatlant vesz meg, kezdetben fel sem újítják, mivel még nem tudják, a gyerek hogy fog haladni az egyetemen. Arra is akad példa, hogy a szülők két-három szobás lakást vesznek, és csemetéjük évfolyamtársainak kiadják a fennmaradó szobát vagy szobákat.

Az Otthontérkép elemzésében ez utóbbit vizsgálta, tehát azt nézte, hogy elhelyezkedéstől függően mekkora az albérleti díjak szobára vetített értéke. Statisztikájukból kiderül, hogy a legmagasabb áron az egyszobás fővárosi lakásokat lehet kibérelni, ezekért átlagosan 112 ezer forintot kell fizetni havonta – ezek a bérlemények teszik ki a piacon lévő kínálatnak nagyjából az egynegyedét.

A legtöbb kiadásra szánt ingatlan kétszobás, ezek lakóhelyiségenkénti ára pedig nem csupán az egyszobás lakásokénál, hanem egy kicsivel még a háromszobás bérleményekénél is alacsonyabb: díjuk átlagosan havi 89 ezer forint szobánként. A lakóhelyiségek bérleti díja ezt követően a szobaszám növekedésével csökken: egy hatszobás ingatlan egy szobáját már átlagosan 64 ezer forintért, a hét- vagy annál több szobásat pedig 54 ezer forintért lehet kibérelni havonta. Tény azonban, hogy ilyen lakások alig vannak a piacon: a legalább ötszobás kiadó ingatlanok csak a teljes kínálat 5 százalékát teszik ki.

Ha az adott albérlet jó helyen vagy egyetemhez közel van, akkor bérleti díja az átlagosnak akár kétszerese is lehet. A belvárosban és Budán mindenképpen magasabbak az árak, itt a lakáskeresők akár 90-100 ezer forintos szobánkénti árral is találkozhatnak. A város magjától kifelé haladva értelemszerűen csökkennek az árak: a XIV., a X. és a VIII. kerület köztes megoldásnak bizonyul, hiszen itt már lehet találni szobát havi 60-70 ezer forintért, míg a pesti peremkerületekben ugyanez az összeg 50 ezer forintig is lemehet.