Szaddám Huszein holttestét nem egészen huszonnégy órával azt követően hantolták el, hogy a volt iraki elnököt kivégezték, betartva ezzel a muzulmán szokásokat. Audzsában nyugszik Szaddám Huszein két fia, Udaj és Kuszaj is, akiket a megszálló amerikai katonák öltek meg 2003-ban. Valószínűleg mobiltelefonnal készült videót tettek fel az internetre Szaddam Husszein kivégzéséről.
A diktátort szombat reggel hajnali 6 óra 5 perckor akasztották fel Bagdadban. Huszein holttestét nemsokkal dél előtt mutatták először be a világ hírtelevíziói, amelyek magáról a kivégzésről nem közöltek képeket.
Elszántan és bátran ment a halálba a szombat hajnalban kivégzett Szaddám Huszein megbuktatott iraki diktátor – számolt be az ítéletvégrehajtásról Muaffak ar-Rubai iraki nemzetbiztonsági tanácsadó, aki jelen volt az exelnök kivégzésén. A politikus az Irakíja televíziónak azt nyilatkozta, hogy Szaddám Huszein nem próbált ellenállni, semmit se kért; egy Koránt tartott a kezében, amelyet valakinek el kívánt küldeni. Az ítéletvégrehajtás minden mozzanatát filmre vették, attól kezdve, hogy Szaddámot az amerikaiak átadják az iraki hatóságoknak, egészen az akasztásig. Itt azt lehet látni, ahogy maszkos emberek a volt diktátor nyaka köré tekernek egy fekete textildarabot, majd arra helyezik a kötelet. Huszein fejére nem húztak csuklyát, ami eltakarta volna az arcát. A felvételen – amit a CNN hírtelevízió is bemutatott – a kivégzés pillanatát nem lehetett látni.
Egy szemtanú szerint a volt iraki elnök ellenkezni próbált, amikor cellájából kivezették, de közvetlenül a halála előtt nyugodt volt. Élete utolsó pillanatáig Irak elnökének tartotta magát, és azt mondta „mártírként vállalja a halált„. Szaddám Huszein – mielőtt a kötelet a nyakába tették – azt kiáltotta, hogy Allah hatalmas, a nemzet győz, és a palesztinok arabok. Sajtóforrások szerint a volt diktátor pillanatok alatt meghalt.
Az amerikai televíziók az összes országos tévécsatornák mindegyike már kora estétől folyamatosan élő adásban kapcsolta az iraki fővárost. Az ítélet végrehajtásának pontos idejét még pénteken este közölték. A volt iraki elnököt pénteken adták át az iraki hatóságoknak az amerikaiak, Szaddámot ugyanis amerikaiak őrizte börtönben tartották fogva.
Pénteken Bagdadban egész nap kijárási tilalom volt és az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az amerikai csapatokat is készültségbe helyezték. Az Egyesült Államok kormánya fokozott készültséget rendelt el sok nagykövetségén is.
Az ex-diktátor kivégzésénél hét tanú volt jelen, és bár az iraki kormány szerint felvételeket nem lehetett készíteni, most mégis az derült ki, hogy a kivégzést végig rögzítette az iraki állami televízió, sőt fényképek is készültek róla, és a kivégzést bemutatják majd az iraki televízióban is. Egyre több részlet derül ki egyébként a kivégzésről.
Például az, hogy nemcsak Szaddám Husszeint, hanem féltestvérét, Barzan al-Tikrítit és a volt főbírót, Avad al-Bandart is kivégezték. Később Núri al-Máliki iraki kormányfő cáfolta az állami televízió jelentését, amely szerint az exdiktátorral együtt két vádlott-társa halálos ítéletét is végrehajtották volna. A kormányfő közölte: a ő ítéletüket a ma kezdődő muzulmán vallási ünnep végén hajtják végre. Kiderült az is, hogy a tanúk közül néhányan táncra percdültek örömükben a kivégzés után. A kivégzést még pirkadat előttre időzítették, mert a napfelkeltével kezdődik a muszlimok nagy ünnepe.
Különös sérüléseket lehet látni Huszein holttestén
Felvételeket mutatott be az iraki televízió a szombat hajnalban kiivégzett Szaddám Huszein holttestéről. A felvételt a CNN amerikai hírtelevízió is átvette. A szemcsés, gyenge minőségű képeken azt lehetett látni, ahogy a volt diktátort fehér lepelbe csavarva cipelik. A lepel szabadon hagyta az egykori iraki vezető fejét, amin olyan sérülések voltak, amelyeket a kivégzése előtti pillanatban készült felvételeken még nem lehetett látni.
Közben már megkezdődtek a találgatások az ex-diktátor temetéséről is. A muszlim szokások szerint ugyanis a halottat 24 órán belül el kell temetni. Szaddám Huszeint valószínűleg titokban temetik el Irakban. A bagdadi kormány ugyanis elutasította a volt diktátor családjának azt a kérését, hogy adják ki nekik a holttestet. Egy neve elhallgatását kérő kormányzati tisztségviselő úgy nyilatkozott, hogy Szaddám holtteste nem hagyhatja el az országot.
Eltérően ítélik meg a kivégzést a nagyhatalmak
Világszerte felháborította az arabok és a muzulmánok többségét Szaddám Huszein kivégzése. Abdel-Bari Atvan, a londoni székhelyű al-Kudsz al-Arabi című lap szerkesztője az al-Dzsazíra televízióban az összes arab és muzulmán kigúnyolásának minősítette, hogy a kivégzést közvetlenül az íd al-adha muzulmán ünnep előtt hajtották végre.
Musir al-Maszri, a palesztin kormányzó Hamász mozgalom egyik parlamenti képviselője azt mondta: Szaddám Huszein kivégzése az Egyesült Államok bűnös, terrorista politikájának és az ellenállás erői ellen világszerte viselt háborújának bizonyítéka. Halaf al-Alaján, az iraki parlament egy szunnita képviselője bűntettnek nevezte a kivégzést, amelyet – mint fogalmazott – egy, az Egyesült Államok által őrzött hadifogoly ellen követtek el.
Az Iraktól távolabbi országok iszlám vezetőinek többsége szerint Szaddám Huszein megérdemelte a büntetést, de a halálos ítélet végrehajtása tovább növeli az Amerika-ellenességet.
Szaddám kivégzése fontos mérföldkő az iraki demokrácia építésének útján, de még korántsem jelenti a halálos erőszak végét. Az amerikai elnök fogalmaz így írásos nyilatkozatában, amelyet a volt diktátor kivégzése után hoztak nyilvánosságra. Az elnöki nyilatkozat szerint Szaddám pere korrekt volt, és ez az igazságszolgáltatás az iraki nép tanúságtétele arról, hogy évtizedek elnyomása után előre akar haladni. Fontos mérföldkő ez Irakban ahhoz, hogy az ország olyan demokrácia legyen, amely képes kormányozni és megvédeni önmagát és szövetséges lehet a terrorizmus elleni háborúban – hangsúlyozza Bush a nyilatkozatban. Bush elnök már a kivégzést megtörténte előtt tudott a kivégzés pontos időpontjáról és körülményeiről.
Tragikus hibának minősítette Szaddám Huszein kivégzését Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament alsóháza külügyi bizottságának elnöke. Véleménye szerint az ellentétektől szabdalt Irak a szétesés határára került.
Margaret Becket brit külügyminiszter úgy nyilatkozott, hogy a diktátort az iraki nép ellen elkövetett néhány bűnéért most elszámoltatták. Franciaország tudomásul vette a kivégzést, amely közleményük szerint egy szuverén nemzet és az iraki hatóságok döntése volt. John Howard ausztrál miniszterelnök jelentős eseményként értékelte a kivégzést, mint mondta: az irakiak tisztességes bírósági tárgyalást biztosítottak a volt diktátor számára. India csalódottságának és aggodalmának adott hangot, mivel szerinte az esemény növelheti az erőszakhullámot Irakban.
Korábban a jemeni és a líbiai kormány Szaddám Huszein életének megkímélését kérte. A jemeni kormányfő az amerikai és az iraki elnökhöz intézett levelében úgy fogalmazott, hogy bölcsességre és politikai óvatosságra lenne szükség a sebek begyógyulását elősegítő légkör megteremtése érdekében. Moammer el-Kadhaf líbiai vezető az al-Dzsazíra arab hírtelevíziónak adott nyilatkozatában kijelentette, hogy a volt iraki diktátor pere törvénytelen volt, és nemzetközi bíróságnak kellene újratárgyalnia az ügyet.
Szaddám Huszein rászolgált a legsúlyosabb büntetésre – kommentálta a volt iraki elnök kivégzésének hírét szombaton a magyar külügyminisztérium szóvivője az MTI-nek. Polgár Viktor utalt arra, hogy a volt iraki elnök „többszörösen vétkes egy sor tömeggyilkosságban”. Emlékeztetett arra is, hogy Szaddám Huszein két háborút indított, az egyiket Irán, a másikat Kuvait ellen. Arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy „a magyar jogrend az európai értékekkel összhangban nem fogadja el a halálbüntetés semmilyen formáját sem”.
Az Európai Unió soros, finn elnöksége elítélte a történteket, mivel szerinte a kivégzés továbbra is megosztja majd Irakot, nem utolsó sorban a pert ért bírálatok miatt. Az Európa Tanács felszólította Irakot, törölje el a halálbüntetést, csatlakozva a civilizált és demokratikus országok többségéhez.
Brüsszelben a belga külügyminiszter is reagált Szaddám Huszein kivégzésére. Az Európai Unió és Belgium is tiltakozott a kivégzés ellen. Szaddám Husszein bűnös, de a kivégzés mint büntetés elfogadhatatlan – mondta a belga közszolgálati rádióban a külügyminiszter.
Szaddam Huszein kivégzését nyilatkozatban bélyegezte meg az Amnesty International is. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete Londonban kiadott közleményében az áll: az iraki fellebbviteli bíróság nem orvosolta az egykori diktátor perének súlyos hiányosságait. A nyilatkozat szerint az Amnesty Internacional minden esetben ellenzi a halálbüntetést, mert azt az élethez fűződő jog megsértésének, és végletekig kegyetlen, embertelen és megalázó büntetési formának tartja.
Folytatódnak a robbantások
Közben a dél-iraki Kúfában harminc embert meghalt, amikor pokolgép robbant egy buszon. Az áldozatok között sok asszony és gyerek van. A detonáció egy halpiacon történt az iraki fővárostól 160 kilométerre délre fekvő településen, amely az iraki síiták egyik szent városa. A robbanás nem sokkal azután történt hogy kivégezték Szaddám Huszein volt iraki diktátort.
(Magyar Rádió, MTI, hirtv.hu)
origo.hu
Tanulás kamaszoknak: 5 zseniális trükk, amitől maguktól fognak leülni tanulni
