Az új jogelemek kidolgozásában kiemelt szerepe volt az EU előző félévben soros magyar elnökségének. A miniszterek közös közleménye szerint az intézkedések „biztosítják az együttműködés ahhoz szükséges szintjét, hogy elkerüljék a túlzott egyensúlytalanságot, és biztosítsák az államháztartás fenntarthatóságát. Hosszú távon a csomag segíteni fog abban, hogy a monetáris unió megfelelően működjön” – tették hozzá.
A hat jogszabály közül kettő az EU stabilitási és növekedési paktumának reformját tartalmazza, egy harmadik pedig a költségvetési eljárások szankcióit. Két további jogszabály a túlzott deficiteljárás mintájára felállít egy túlzott egyensúlytalansági eljárást, amelynek keretében az érintett ország akár szankciókkal is sújtható. A csomag hatodik eleme elsősorban azt biztosítja, hogy az átláthatóságot és ellenőrizhetőséget tartalmazó szabályozás megjelenjen a nemzeti jogrendszerekben.
Három százalék lehet a maximum
A jogszabályok megerősítik a belső államadósság GDP-hez viszonyítottan 60 százalékos felső küszöbét és az államháztartási hiány 3 százalékos maximumát. A középtávú adósság- és deficitcélokat elérni nem tudó euróövezeti országok a GDP 0,2 százalékát elérő letét elhelyezésével sújthatók, a szankciók ráadásul csaknem automatikusak lesznek.
Az unió a nemzetközi gazdasági válságra adott válaszként alkotta meg a csomagot, amelynek kidolgozását a Kármán András nemzetgazdasági államtitkár vezette EU-munkacsoport végezte el. A végleges jóváhagyás az Európai Parlament és az EU-tagországok tanácsa közti megállapodás alapján, továbbá az EP plenáris jóváhagyását és a tanács elvi egyetértését követően születhetett meg. A hatos csomagot hatékony eszköznek tekintik a jövőbeni államadósság-válságok megelőzésére.
Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi felelőse a héten jelezte, hogy a végrehajtó testület „az első naptól kezdve” alkalmazni fogja az új jogszabályok adta lehetőségeket, amint azok hatályba lépnek.
