Az észak-koreai vezetőt – aki hivatalosan a Nemzetvédelmi Bizottság elnökeként állt Észak-Korea élén, az államfői tisztséget névleg a parlament elnöke viseli – helyi idő szerint szombat reggel (közép-európai idő szerint péntek éjjel) érte a halál – közölte az állami tévé bemondója könnyek között.
A KCNA állami hírügynökség közlése szerint a „kedves vezető” egy vonaton halt meg, egyik „szokásos” vidéki szemleútján, „testi és szellemi kimerültség” okozta szívelégtelenség következtében. A halál okát megerősítette a vasárnap elvégzett boncolás is. Kim Dzsong Ilt december 28-án helyezik végső nyugalomra Phenjanban, addig nemzeti gyászt rendeltek el.
Hírek szerint az észak-koreai vezető 2008-ban szélütést kapott, és feltehetően cukorbetegséggel és szívpanaszokkal is küszködött, ennek ellenére viszonylag élénknek tűnt a közelmúltbeli kínai és oroszországi látogatásán készült fotókon és videofelvételeken. Az elhunyt sztálinista vezér helyét minden bizonnyal legkisebb fia, a 28 – más források szerint 27 – éves Kim Dzsong Un foglalja el; Kim Dzsong Il tavaly szeptemberben félreérthetetlenül utalt rá, hogy őt jelölte ki utódjául.
Észak-Korea a történelem első „kommunista dinasztiája”. A világtól hermetikusan elzárt országban még az államalapító Kim Ir Szen kezdte meg a személyi kultusz kiépítését saját maga és fia, Kim Dzsong Il körül, aki 1994-ben került a kommunista rezsim élére.
Az észak-koreai bejelentés után magasabb készültségbe helyezték a dél-koreai haderőt, és Szöulban közölték, hogy rendkívüli ülést tart a nemzetbiztonsági tanács. Megfigyelők szerint annak ellenére, hogy az észak-koreai vezető rendelkezett az utódlásról, nem lehet kizárni, hogy a háttérben hatalmi harc kezdődik az atomfegyverprogramot folytató országban.
„Nagy utód”
A KCNA hivatalos észak-koreai hírügynökség „nagy utódnak” nevezte hétfőn Kim Dzsong Unt, az elhunyt Kim Dzsong Il legkisebb fiát, ami valószínűleg most fordult elő először – jelentette a Reuters. Mindazonáltal az elhunyt sztálinista vezér tavaly szeptemberben félreérthetetlenül utalt rá, hogy a 27 vagy 28 éves fiút jelölte ki utódjául. Dzsong Un „a dzsucse forradalmi ügyének nagy utódja, pártunk, népünk, hadseregünk kiváló vezetője” – olvasható a KCNA jelentésében.
A dzsucse az önellátás sajátos észak-koreai politikai ideológiája.
Óvatosan figyel az USA
Az amerikai kormány óvatosan figyeli a Koreai-félszigeten zajló fejleményeket, s esetleg későbbre halasztja a döntést arról, hogy újból tárgyalásokat kezdjen Észak-Koreával annak atomprogramjáról – közölték washingtoni illetékesek helyi idő szerint vasárnap este. Az eredeti tervek szerint az Obama-kormányzat ezen a héten döntött volna a nukleáris párbeszéd felújításáról és Észak-Korea élelmiszer-szállítmányokkal történő megsegítéséről. Kim Dzsong Il észak-koreai vezető halála nyomán azonban valószínűleg késedelmet szenved mindkét téma.
Washingtont különösen az aggasztja, hogy a „kedves vezető” halála után esetleg módosulhat az Észak- és Dél-Korea közötti katonai szembenállás jellege – árulták el az AP hírügynökség által idézett, nevük elhallgatását kérő források.
Barack Obama elnök telefonon beszélt Li Mjung Bak dél-koreai államfővel, s megállapodtak abban, hogy Kim Dzsong Il halála után is szorosan összehangolják országaik biztonságpolitikai tevékenységét. Az amerikai vezető egyúttal megerősítette, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a Koreai-félsziget stabilitásának és dél-koreai szövetségese biztonságának szavatolása mellett.
„Szomorú” Kína
Kína közölte hétfőn, hogy „szomorú” Kim Dzsong Il észak-koreai vezető halála miatt, és részvétét nyilvánította Phenjannak a Hszinhua hivatalos hírügynökség jelentése szerint. A kínai gazdaság befolyása nagyobb lett Észak-Koreában azóta, hogy Dél-Korea és a nyugati országok felfüggesztették Észak-Korea segélyezését Phenjan fenyegető atomprogramja miatt.
Nem jöhet szóba „német stílusú” újraegyesítés
Nem jöhet szóba Észak- és Dél-Korea „német stílusú” újraegyesítése, mivel a két Korea gazdaságának különbsége összehasonlíthatatlanul hatalmasabb az NSZK és az egykori NDK közötti korábbi különbségnél – vélekedtek a néhai észak-koreai vezető, Kim Dzsong Il halálának hétfői bejelentése után kiadott kommentárjukban londoni felzárkózó piaci elemzők.
Erik Lueth, a Royal Bank of Scotland (RBS) Korea-szakértője hétfői helyzetértékelésében kiemelte, hogy a német újraegyesítés költsége a különböző becslések szerint 600 és 1000 milliárd dollár között volt az első tíz évben; ez a korábbi nyugat-német éves hazai össztermék (GDP) 30-50 százalékának felelt meg. Korea esetében Lueth szerint az egyesítési költség sokkal nagyobb lenne, ami gyakorlatilag kizárja ezt a lehetőséget. Az RBS térségi szakelemzője a különbségek között kiemelte, hogy az egykori NDK lakossága a negyede volt az NSZK-énak, Észak-Korea lakossága azonban a fele Dél-Koreáénak. Mindemellett az NDK volt a leggazdagabb a szovjet érdekszféra kelet-európai országai közül; az egy főre jutó jövedelem a nyugati szint negyedét tette ki, Észak-Koreában azonban a lakosság jövedelmének értéke a dél-koreai jövedelmi átlag tizede.
Az RBS szakértője szerint ráadásul az észak-koreai „humán tőke” rosszabb állapotban van az egykori NDK-énál: ENSZ-becslések szerint az észak-koreai lakosság 40 százaléka alultáplált.
