A döntés után zavargások törtek ki

Utcai zavargások robbantak ki Szenegál városaiban péntek éjjel, miután az alkotmányos tanács úgy foglalt állást, hogy a 85 éves államfő is indulhat a februári elnökválasztáson.

WL
2012. 01. 28. 7:15
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Az öttagú testület összesen 14 jelölt, köztük a 85 éves Abdoulaye Wade és két volt miniszterelnök kérelmét is jóváhagyta, de nem regisztrálta az elnökjelöltek között Youssou Ndour, a legnépszerűbb afrikai énekest arra hivatkozva, hogy nem gyűjtötte össze az induláshoz szükséges legalább tízezer aláírást.

Bár a biztonsági erőket riadókészültségbe helyezték annak megakadályozására, hogy az esetleges ellenzéki tiltakozások erőszakossá fajuljanak, vasrudakkal felszerelkezett dühös fiatalok százai elözönlötték az utcákat és törtek-zúztak. A rendőrség könnygázt vetett be és gumibotokkal ütlegelte a gumiabroncsokat felgyújtó és köveket hajigáló tüntetőket. Dakarban egy rendőr életét vesztette az összetűzésekben.

Az ellenzéki pártokat és civil szervezeteket tömörítő Június 23. mozgalom (M23) felszólította a szenegáliakat, hogy az alkotmányos tanács döntése elleni tiltakozásul vonuljanak az elnöki palota elé. Youssou Ndour közölte, hogy két napon belül megfellebbezi a jelöltségét elutasító döntést.

Abdoulaye Wade hétfőn nyújtotta be a jelöltséghez szükséges dokumentumokat az alkotmányos tanácsnak, véget vetve ezzel a hónapok óta tartó találgatásoknak arról, hogy indul-e a februári 26-i elnökválasztáson.

Az afrikai ország alkotmányát megváltoztatták azután, hogy Wade 2000-ben hivatalba lépett. Ennek értelmében Szenegálban két mandátumot tölthet hivatalban az államfő. Wade azonban azzal érvel, hogy a változtatás nem visszamenőleges hatályú, s amikor őt először megválasztották, még nem volt korlátozás.

Ellenzéki csoportok már hétfőn tüntettek, és felszólították az államfőt, hogy álljon félre, ne induljon a választáson.

Szenegál az egyetlen nyugat-afrikai ország, ahol nem volt államcsíny a gyarmati korszak lezárulta után. A februári elnökválasztást elemzők úgy tekintik, mint társadalmi béke fokmérőjét a többségében muzulmánok lakta országban.

Bírálói szerint Wade, aki 26 évet töltött az ellenzék soraiban, s négy elnökválasztást veszített el, mire hatalomra jutott, nem sokat tett államfőként a szegénység enyhítéséért. Az elnök viszont azt mondja, hogy sokat költöttek az oktatásra és olyan infrastrukturális projektekre, mint útépítés.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.