A hazánkat ért európai uniós támadássorozat egyfajta tesztüzemmódnak is betudható. Elképzelhető ugyanis, hogy az Európai Bizottság (EB) hazánkon kísérletezi ki a legújabb módszereket, melyekkel beleszólhat a tagállamok belső ügyeibe, valamint kikezdheti szuverenitásukat – hangzott ela Lánchíd Rádióban. Eközben Martonyi János külügyminiszter a European Voice című brüsszeli hetilap csütörtöki számában megjelent írásában úgyfogalmaz: Magyarország elkötelezettebb a demokrácia, a jogállamiság és az euroatlanti integráció mellett, mint korábban bármikor. Martonyi aláhúzta azt is, hogy szabálysértések is előfordulhatnak, de lehetővé kell tenni, hogy ilyen esetben a kölcsönös bizalom és tisztelet alapján keressenek megoldást, kompromisszumokat.
Az Európai Bizottság a bírák nyugdíjazásának magyarországi szabályait illetően az egyenlő elbírálás elvének érvényesülését, a bíróságok és az adatvédelmi hatóság tekintetében pedig a függetlenség meglétét vizsgálja leginkább – közölte csütörtökön az uniós végrehajtó testület igazságügyi főigazgatója.
Francoise Le Bail a közelmúltban elfogadott magyar jogszabályoknak az uniós joggal való összhangját vizsgáló tevékenységről tájékoztatta az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságát (LIBE). Elmondta, hogy az uniós biztosok jövő keddi ülésére már elkészül a magyar törvények teljeskörű elemzése, és így a testület megalapozott döntéseket tud majd hozni, szükség esetén akár kötelezettségszegési eljárás megindításáról is.
Az Európai Parlamentnek (EP) a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban egyelőre nincs más tennivalója, mint hogy megvárja az Európai Bizottságnak az elemzését – hangsúlyozta a kérdésről folytatott brüsszeli vitában Frank Engel luxemburgi néppárti EP-képviselő.
Az EP állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságában rendezett csütörtöki meghallgatáson Engel a legnagyobb létszámú, jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú frakció képviseletében – e frakcióhoz tartozik a Fidesz–KDNP is – felhívta a figyelmet arra: a magyar hatóságok kötelezettséget vállaltak arra, hogy szükség esetén lépni fognak a vitatott törvények ügyében.
A szocialisták nevében hozzászóló Göncz Kinga magyar EP-képviselő felvetette: a különböző intézmények vonatkozásában felmerülő hasonló jellegű aggályok – így a függetlenséggel kapcsolatos aggály – alapján felmerülhet, hogy a gondok rendszerjellegűek, hogy Magyarországon átfogó támadás indult a független intézmények ellen, és hogy ez a jogi válaszon túl akár „politikusabb” választ is indokolhat.
„Saját maga is léphet az EP”
Az Európai Parlamentnek (EP) nem kell feltétlenül várnia az Európai Bizottságra, szükség esetén saját maga is léphet a magyarországi törvényalkotással kapcsolatban – vélekedett a kérdésről folytatott brüsszeli vitában Renate Weber romániai liberális EP-képviselő.
A LIBE-ben rendezett csütörtöki meghallgatáson Weber úgy vélekedett: ha nehéz találni olyan konkrét uniós jogi előírást, amelyet a magyar törvények sértenek, akkor felmerülhet az a lehetőség, hogy a lisszaboni szerződés második cikkében felsorolt uniós alapértékek megsértésére hivatkozva lépjenek fel.
A zöldpárti frakció nevében hozzászóló Rui Tavares feltette a kérdést: ha ilyen törvényeket alkotna egy EU-tagjelölt ország, vajon felvennék-e az unióba, illetve mit lehet tenni ilyen esetben egy olyan országgal, amely már EU-tag?
