Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint az űrszonda el nem égett darabjai a chilei Wellington-szigettől mintegy 1250 kilométerre nyugatra csapódtak az óceánba. Az orosz űrkutatási hivatal (Roszkoszmosz) egy korábbi prognózisában az Atlanti-óceán szerepelt a becsapódás helyeként. Ugyanakkor az Orosz Föderáció budapesti nagykövetségére hivatkozva a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) azt közölte az MTI-vel, hogy a világűrből visszatérő Phobos-Grunt űrszonda az Atlanti-óceán középső részén belépett a Föld légterébe, a műtárgy szétrobbanását követően a zuhanó darabok az észak-afrikai partok és Spanyolország irányába szóródnak szét.
Nincs szükség óvintézkedésre
A Hír TV információi szerint a katasztrófavédelmet egyelőre nem értesítették becsapódásról. A szóvivő korábban nem zárta ki, hogy a szonda egyes darabjai Magyarországon csapódnak be, de ilyen esetről egyelőre nem érkezett jelentés. A katasztrófavédelem 20.15-kor közleményt adott ki, melyben leírják: Magyarország területén a Phobos-Grunt űrszondával kapcsolatban további óvintézkedésre nincs szükség.
Földbe csapódott misszió
A Phobos-Grunt (Phobos-Talaj) űrszondát november 9-én Zenit hordozórakétával juttatták Föld körüli pályára Bajkonurból, hogy talajmintát vegyen a Mars nagyobbik holdjáról, a Phobosról, és azt a Földre szállítsa. Eddig ismeretlen okokból azonban a szonda automatikája nem reagált a hajtómű-indítási parancsokra, így Föld körüli pályán ragadt, nem tudott kilépni a bolygóközi térbe.
A sikertelen orosz kísérlet ötmilliárd rubelébe került Oroszországnak, a misszióra 15 évig készültek, az eszköz számos értékes berendezést vitt magával, súlya 13 és fél tonna volt. A Földre visszatért, az alsó légkörben el nem égett darabok a feltételezések szerint valószínűleg nem haladták meg a 200 kilogrammot.
