Ténykérdés, hogy Magyarországnak igazodnia kell az európaiakat egyesítő elvekhez éppen úgy, mint az összes uniós tagállamnak – jelentette ki Angela Merkel német kancellár.
Az uniós hagyományok szerint az Európai Bizottság Strasbourgban kedden ülésezik azokon a heteken, amikor az EP a francia nagyvárosban tart plenáris ülést.
Mint Pia Ahrenkilde Hansen, az uniós végrehajtó testület szóvivője hétfőn megerősítette, a mostani ilyen találkozón „a biztosi kollégium meglátásától függően döntés születhet” egyebek között a nemzeti bank függetlenségére vonatkozó aggodalmakkal kapcsolatban.
Brüsszeli sajtóértesülés szerint az említett témában a bizottság kedden hivatalosan értesítő levelet küld, amely vázolni fogja a bizottság kifogásait, és teljesítési határidőt szab Budapestnek, illetve ellenkező esetre jogi eljárást helyez kilátásba. A szóvivő ezt nem erősítette meg, hanem arra utalt, hogy a témával kapcsolatos határozat kedden születhet meg. Brüsszeli források szerint a bizottság dönthet úgy is, hogy tovább vizsgálja a témát, vagy megállapíthatja azt is, hogy aggodalmait időközben orvosolták.
A közlemény az aggályos területek közül a jegybank függetlensége mellett kiemelte az igazságszolgáltatást érintő intézkedéseket, azon belül különösen azt, amely a bírák kötelező nyugdíjazási korhatárát 70 évről 62 évre szállította le, valamint az adatvédelmi hatóság függetlenségének kérdését. Bizottsági forrás szerint nem kizárt, hogy a keddi ülésen mindháromra visszatérnek.
Ami az Európai Parlamentet illeti, a képviselők a fentebb említett témában szintén meghallgatják az Európai Bizottság képviselőjét – aki az MTI értesülései szerint akár José Manuel Durao Barroso elnök is lehet –, valamint az uniós tagországok kormányait képviselő tanács (minden bizonnyal a soros dán elnökség nevében érkező Nicolai Halby Wammen európai ügyi miniszter) beszámolóját a témával kapcsolatban, és ezt követően hozzászólásokat tehetnek.
Megreguláznának
Az Amnesty International (AI) nevű nemzetközi jogvédő szervezet szerint az Európai Bizottságnak sürgősen rá kell szorítania Magyarországot arra, hogy új alkotmánya és törvényei legyenek összhangban az uniós emberi jogi normákkal. Az AI – hétfői közlése szerint – ez ügyben levélben fordult az EU központi javaslattevő-végrehajtó intézményéhez. Ebben bírálta, korlátozó jellegűnek minősítette a magyar médiajogi szabályozást, és hangot adott azon véleményének, hogy az fenyegetést jelent Magyarországon a vélemény-nyilvánítási szabadságra nézve.
„A bizottságnak végre komolyan kell foglalkoznia a magyar kormánnyal, és ragaszkodnia kell az alapvető jogok tiszteletben tartásához, ami az EU-tagság alapját képezi” – nyilatkozott Nicolas Beger, az Amnesty európai igazgatója. Szerinte itt az ideje, hogy az EU értékelje a magyar alkotmányt emberi jogi szempontból, és „megtegye a szükséges lépéseket az EU-szerződés 7. cikke alapján”. Az igazgató által említett 7. cikk arról az eljárásról szól, amelynek nyomán az unió valamely tagországának akár a szavazati jogát is fel lehet függeszteni, az EU alapértékeinek megsértésére hivatkozva. Ehhez azonban a tagállamok túlnyomó részének egyetértése, valamint az Európai Parlament minősített többsége szükséges.
