A CTK a CVVM intézet novemberi szondázását ismertetve ugyanakkor rámutatott, hogy csökken azoknak a száma Csehországban, akik az egykori csehszlovák elnök, Edvard Benes sokat vitatott, a német és magyar lakosságot sújtó rendeleteinek hatályban tartását még mindig kívánatosnak tartják.
A cseh közvélemény kétharmada 2005-ig a dekrétumok mellett foglalt állást, részarányuk 2006–2007-re 50 százalékra esett, majd 2009-ben ismét emelkedő tendenciát regisztráltak, amikor a csehek 65 százaléka állt ki a Benes-dekrétumok érvényben tartása mellett.
A mostani felmérés szerint a megkérdezettek 49 százaléka állt ki a dekrétumok mellett, 17 százalékuk ellene, egyharmaduk pedig nem formált véleményt.
A II. világháború utáni csehszlovák nemzetállam megteremtése érdekében a Benes-dekrétumok a kollektív bűnösség elve alapján jogfosztottá tették a német és a magyar kisebbséget, jelentős részüket ki is telepítették. A dekrétumokat az egykori Csehszlovákia mindkét utódállama, Csehország és Szlovákia is jogrendje részének tekinti.
