A vasárnapi kazahsztáni választások vélhetően véget vetnek annak az állapotnak, hogy a Nur Otan egyedüliként birtokolja az összes mandátumot. Nurszultan Nazarbajev elnök a tervezett dátumhoz képest hónapokkal előre hozta a voksolás időpontját. A legfrissebb felmérések szerint a Nazarbajev által irányított Nur Otan 80 százalékra számíthat, míg az Ak Zohl és a kommunisták a maradék voksokon fognak osztozni.
Fontos kiemelni, hogy az Ak Zohl nevezetű alakulat nagyrészt szimpatizál Nazarbajevval, és eddig semmilyen komolyabb kritikát nem fogalmazott meg vele szemben. A 107 tagú kazah alsóházban a választók 98 képviselő személyéről döntenek, míg kilenc személyt a felsőházból neveznek ki. A 2007-es parlamenti választáson a Nur Otan 88 százalékot szerzett, míg a többi hat ellenzéki párt közül egy sem érte el a hétszázalékos bejutási küszöböt, így mindegyik helyet a kormánypárt kapta meg.
53-an kérték
Akkor a nemzetközi megfigyelők és az ellenzéki pártok is csalásokról beszéltek, de ez nem változtatott az eredményeken. Nazarbajev korábban a Kazah Kommunista Párt főtitkára volt, majd az ország függetlenségét követően átmentette a hatalmát, és az alkotmányt megváltoztatva továbbra is az ország első számú vezetője. Az elnök az előre hozott választást 2011 novemberében írta ki 53 parlamenti képviselő kérésére, majd később úgy módosították az alkotmányt, hogy legalább két pártnak kell az alsóházban ülnie.
Természetesen az országot bírálókat ez a változtatás nem elégítette ki, és továbbra is pszeudodemokráciának tartják. Úgy látják, a kazah elnök csupán színesebbé szeretné tenni a következő parlamentet, így téve elfogadottabbá az országát. Politikai elemzők szerint Nazarbajev továbbra is teljes mértékben dominálni fogja az országot, bár egyesek szerint már nem képes arra a hatalomkoncentrációra, mint korábban.
Lázadás
Erre a legjobb példa, hogy Zsanaozenben december 16-án a kőolajipari munkások sztrájkját követően tömeges zavargások robbantak ki, amikor a rendőrök rálőttek a velük összecsapó, magasabb bért követelő munkásokra. A résztvevők több épületet, köztük a városi és falusi polgármesteri hivatalt, szállodákat, az olaj- és gázcég, az Ozenmunajgaz székházát és személyautókat is felgyújtottak. Üzleteket és bankokat raboltak ki. Az összecsapásokban 17 ember meghalt, 117-en megsebesültek.
Ezt követően úgy tűnt, hogy a nyugat-kazahsztáni városban nem lehet majd választásokat tartani, de a kazah államfő megvétózta az alkotmányos tanács korábbi döntését és elrendelte, hogy a december közepi zavargások miatt rendkívüli állapot alatt élő zsanaozeniek számára is biztosítani kell, hogy részt vehessenek a vasárnapi előre hozott parlamenti választásokon.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
