Miért jött el a sötétség napja?

Elsötétült a Wikipédia angol oldala 24 órára. Az alapítók egy törvénytervezet ellen tiltakoznak, amely megoszthatja a demokraták hagyományos támogatóit.

Tompos Ádám
2012. 01. 18. 19:33
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

„Több mint egy évtizede órák millióit fordítottuk arra, hogy megalkossuk a történelem legnagyobb enciklopédiáját. Az amerikai kongresszus viszont egy olyan tervezetet készül elfogadni, amely hatalmas kárt tehet a szabad és nyílt internetben. Ezért, hogy felhívjuk a figyelmet, 24 órára elsötétítjük a Wikipediát.” Ez az üzenet fogadja azokat, akik ma innen szeretnének tájékozódni vagy adatot ellenőrizni. A felhívás mellett egy link is van, stílszerűen egy Wikipedia-szócikk, arról, hogy mi is áll a feketeség mögött.

A tiltakozás hatására visszakozott a törvénytervezetek három republikánus társbeterjesztője. Marc Rubio szenátor a PIPA, Lee Terry és Ben Quayle képviselő pedig a SOPA beterjesztőinek listájáról vetette le a nevét. Rubio a Facebook-on közzétett közleményében kifogásolta, hogy szabályozás túlságosan nagy beleszólást engedélyezne a szövetségi kormánynak az internet ügyeibe és a szolgáltatók „jogos” aggályaira hivatkozva felszólította Harry Reidet, a szenátusi demokrata többség vezetőjét, hogy vegye le a napirendről az ügyben a jövő keddre kitűzött próbaszavazást. Hat republikánus szenátor már korábban ugyanezt sürgette Reidtől. (MTI)

Két amerikai törvénytervezet, a webes kalózkodást tiltó Stop Online Piracy Act (SOPA) és a szellemi tulajdont védő Protect IP Act (PIPA). Első lényege röviden összefoglalva annyi, hogy megszavazása esetén kibővítené a szövetségi állam jogait, hogy fellépjenek a jogvédett tartalmak és a hamisítások netes áramoltatása ellen. Mindez azért érinti a Wikipediát, mert azok a honlapok, amelyeket felhasználók által létrehozott tartalmakból frissítenek, kötelesek lennének folyamatosan figyelni arra, nehogy szerzői jogot sértő anyag kerüljön az oldalra. A külföldi szerverről működő törvénysértőket pedig úgy szűrnék ki, hogy egy feketelistára tennék őket, és aki erre felkerül, az nem jelenne meg a nagy keresőmotorokban. Eddig, ha eltávolították a kifogásolt anyagot, akkor nem kellett semmiféle következménnyel számolniuk. Mindez és a szabálytalanságok mibenlétét definiáló PIPA a Wiki-alapítók kiskátéja szerint a jövőben keretét adhatja további szigorításoknak is.

A „sötétség napját” kiváltó rendelkezés viszonylag egyszerű törésvonalakat hozott létre az Egyesült Államokban, a kezdeményező és a puhítástól már nem elzárkózó republikánusok mögött felsorakoztak a filmgyárak és a kiadók, míg az olyan cégek, mint a Yahoo, a Google, a Facebook, vagy éppen a Wikipedia nézeteit a demokraták osztják, és persze a Fehér Ház. Mellettük van a Huffington Post is, az ő témához kapcsolódó cikkük is egy hatalmas fekete négyzet mögül nyílik meg. A portál írásában egyébként még mindig ott szerepel az a kitétel, hogy a SOPA alapján a törvénysértő weboldalakat akár bírói eljárás nélkül is ellehetetleníthetik, noha ezt a részt már korábban törölték a jogszabály tervezetéből. A Boing Boing blog úgy fogalmazott a SOPA-ról korábban, hogy „ki fog minket csinálni”, és el is magyarázzák, hogy ez a szigorítás miként fog kihatni az Egyesült Államokon túlra – elolvasni azonban nem lehet, mert ők is elsötétítették magukat. Rupert Murdoch pedig pont a SOPA mellett van: „ne törődjetek azokkal, akik filmeket, programokat, újságokat lopnak ahelyett, hogy megvennék őket”. Paradox módon mindezt pont a Twitter-oldalára csiripelte ki a médiamágnás, le is oligarcházták azonnal.

A szemben álló feleket persze a lobbizók alapján tovább is egyszerűsíthetjük (az angolszász médiában meg is teszik ezt): Hollywood áll szemben a Szilíciumvölggyel. Több kommentár meg is jegyzi: komoly esélye ez a republikánusoknak arra, hogy a túlnyomórészt demokrata érzelmű álomgyárban számottevő támogatóra tegyenek szert azzal, ha minél kevesebb kompromisszummal sikerül végigvinniük ezt a szavazást. De vissza a ketrecharchoz: a filmesek jellemző érve a SOPA és a PIPA mellett, hogy az védené az amerikai szórakoztatóipar termékét, amire nagy szükség lenne válság idején. A szoftverlobbi erre úgy kontrázott, hogy a törvény megvalósulása esetén nem sokban különbözne a kínai kormány által alkalmazott nagy tűzfaltól, mivel azokat az egyesült államokbeli oldalakat is blokkolná, amelyek feketelistás külföldi oldalakra mutatnak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.