Egy 2003 óta tartó folyamat érhet véget vasárnap Horvátországban azzal, hogy az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson a többség igennel szavaz. Délnyugati szomszédunk 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyet a magyar uniós elnökség alatt sikerült lezárni 2011. június 30-án. A horvát parlament még novemberben határozta el, hogy népszavazást tartanak az EU-csatlakozásról, és végül december 23-án döntöttek a január 22-i időpontról.
A mostani népszavazást nem sokkal előzte meg a parlamenti választás, amelyet még tavaly december 4-én tartottak. A voksolás a nyolc évig hivatalban lévő jobbközép kabinet súlyos vereségét hozta, így a vasárnapi népszavazás a balközép kormány első „tesztje” lesz. Zoran Milanovic új, baloldali kormányának december 23-án szavazott bizalmat a szábor. Milanovic bemutatkozó beszédében kijelentette, hogy „az ország ugyan nem áll a káosz szélén, de a gazdasági helyzet veszélyes„. A pazarló költségvetés kiigazítását, munkahelyteremtést, az állami bürokrácia leépítését és külföldi befektetők becsalogatását ígérte.
Tömegtüntetések az EU ellen
Az elmúlt napokban több tömegtüntetést is tartottak az országban az unió ellen, amelyen a nemzet szuverenitásának az elvesztését, valamint a brüsszeli bürokrácia veszélyeit ecsetelték. Ennek kapcsán a kormány erőteljes kampányba kezdett, amelyben azt próbálják bemutatni, mit veszíthet az ország, ha kimarad a közösségből. Az ellenzők másik fő érve, hogy a csatlakozás révén az agrárszektorban munkahelyek szűnnének meg, és az ország polgárai a következő hét évben egyébként sem vállalhatnak szabadon munkát az unióban.
A legfrissebb felmérések szerint az „igent” 56-60 százalék támogatja, míg a „nemek” 30-33 százalékon állnak. Érdemes azt is felidézni, hogy tavaly áprilisban Ante Gotovina tábornok elítélésekor a horvátok többsége ellenezte a csatlakozást, és egy akkori népszavazáson vélhetően a „nemek” győztek volna. Azóta változott a közhangulat, és úgy tűnik, semmi sem veszélyezteti szomszédunkat abban, hogy 2013. július 1-től az EU teljes jogú tagja legyen.
Svéd segítség érkezett
Vesna Pusic kül- és európai ügyekért felelős miniszter szerint a népszavazás egy nagyon fontos döntés és egyben hatalmas lehetőség az ország előtt. A politikus úgy látja, egy sikertelen referendumnak nagyon súlyos következményei lennének, így munkahelyek szűnhetnek meg, és drágulhat az országfinanszírozás is.
Az „igenek” melletti kampányra érkezett az országba Carl Bildt svéd külügyminiszter. Azzal érvel, hogy hazájában az 1990-es évek elején rendkívül rossz volt a gazdasági helyzet, majd az 1995-ös csatlakozást követően véget ért a recesszió. Bildt szerint azok, akik a szuverenitás elvesztésétől tartanak, elfelejtik azt, hogy az ország az EU intézményein keresztül lényegesen jobban tudja képviselni az érdekeit, mint azon kívül.
Vladimir Drobnjak uniós tárgyalási főbiztos annak a véleményének adott hangot, hogy a lisszaboni szerződés 50. cikkelye lehetőséget ad egy tagállamnak a közösség elhagyására. Annak kapcsán, hogy az euróválság miatt nem a legjobb időben kerül sor a horvát csatlakozásra, Drobnjak úgy fogalmazott, nem szabad elfelejteni, hogy a világ gazdasági teljesítményének 20, míg népességének hét százaléka él az EU-n belül.
