Egy 2003 óta tartó folyamat érhet véget vasárnap Horvátországban azzal, hogy az EU-csatlakozásról szóló népszavazáson a többség igennel szavaz. Délnyugati szomszédunk 2005-ben kezdte meg a csatlakozási tárgyalásokat, amelyet a magyar uniós elnökség alatt sikerült lezárni 2011. június 30-án. A horvát parlament még novemberben határozta el, hogy népszavazást tartanak az EU-csatlakozásról, és végül december 23-án döntöttek a január 22-i időpontról.
A mostani népszavazást nem sokkal előzte meg a parlamenti választás, amelyet még tavaly december 4-én tartottak. A voksolás a nyolc évig hivatalban lévő jobbközép kabinet súlyos vereségét hozta, így a vasárnapi népszavazás a balközép kormány első „tesztje” lesz. Zoran Milanovic új, baloldali kormányának december 23-án szavazott bizalmat a szábor. Milanovic bemutatkozó beszédében kijelentette, hogy „az ország ugyan nem áll a káosz szélén, de a gazdasági helyzet veszélyes„. A pazarló költségvetés kiigazítását, munkahelyteremtést, az állami bürokrácia leépítését és külföldi befektetők becsalogatását ígérte.
Tömegtüntetések az EU ellen
Az elmúlt napokban több tömegtüntetést is tartottak az országban az unió ellen, amelyen a nemzet szuverenitásának az elvesztését, valamint a brüsszeli bürokrácia veszélyeit ecsetelték. Ennek kapcsán a kormány erőteljes kampányba kezdett, amelyben azt próbálják bemutatni, mit veszíthet az ország, ha kimarad a közösségből. Az ellenzők másik fő érve, hogy a csatlakozás révén az agrárszektorban munkahelyek szűnnének meg, és az ország polgárai a következő hét évben egyébként sem vállalhatnak szabadon munkát az unióban.
A legfrissebb felmérések szerint az „igent” 56-60 százalék támogatja, míg a „nemek” 30-33 százalékon állnak. Érdemes azt is felidézni, hogy tavaly áprilisban Ante Gotovina tábornok elítélésekor a horvátok többsége ellenezte a csatlakozást, és egy akkori népszavazáson vélhetően a „nemek” győztek volna. Azóta változott a közhangulat, és úgy tűnik, semmi sem veszélyezteti szomszédunkat abban, hogy 2013. július 1-től az EU teljes jogú tagja legyen.
Svéd segítség érkezett
Vesna Pusic kül- és európai ügyekért felelős miniszter szerint a népszavazás egy nagyon fontos döntés és egyben hatalmas lehetőség az ország előtt. A politikus úgy látja, egy sikertelen referendumnak nagyon súlyos következményei lennének, így munkahelyek szűnhetnek meg, és drágulhat az országfinanszírozás is.