A távozó államfő tiszteletdíján vitáznak

Egyelőre abban sincs egyetértés, mely intézménynek kell eldönteni, hogy egyáltalán megilleti-e Christian Wulffot a juttatás.

BL
2012. 02. 20. 18:48
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Norbert Lammert, a törvényhozás alsóházának (Bundestag) elnöke hétfőn hivatalosan összehívta az államfőválasztásra hivatott szövetségi közgyűlést (Bundesversammlung) március 18-ra, s a testület várhatóan Joachim Gauckot választja meg szövetségi elnöknek. Lammert közleménye szerint a szövetségi közgyűlés a berlini Reichstagban, a Bundestag székhelyén tartja meg ülését.

A vonatkozó jogszabály szerint a visszavonult államfők élethosszig tiszteletdíjban részesülnek, amelynek összege megfelel az elnök bérének. Ez jelenleg nagyjából évi 200 ezer euró (csaknem 60 millió forint). A tiszteletdíj abban az esetben is jár, ha a szövetségi elnök a megbízatás lejárta előtt, egészségügyi vagy politikai okból távozik hivatalából. Arra azonban nem tér ki a törvény, hogy mi a teendő, ha az államfő személyes okból vonul vissza – hívják fel a figyelmet alkotmányjogászok, akik szerint ilyen esetben nem illeti meg a tiszteletdíj az érintett politikust, Wulff lemondásának ügye pedig éppen ebbe a kategóriába illik bele.

Wulff egyik elődje, Walter Scheel is ezt a nézetet osztja. A veterán liberális politikus – aki 1974 és 1979 között volt az akkori NSZK államfője – egy hétvégi nyilatkozatában kifejtette, üdvözölné, ha Wulff „bölcsen” lemondana a tiszteletdíjról, mert így javíthatna hitelességén és visszaszerezhetné az állampolgárok bizalmát. A német állam egy sor egyéb juttatást is biztosít a visszavonult szövetségi elnököknek, titkárságot tart fenn számukra munkatársakkal, hivatali gépkocsival és sofőrrel, ami évente átlagosan további 280 ezer euróba kerül az adófizetőknek.

A kereszténydemokrata Christian Wulff javadalmazásáról szakértők és a 92 éves volt államfő mellett számos aktív politikus is kifejtette véleményét. A konzervatívok azzal érveltek, hogy Wulff politikai indokkal – az iránta megmutatkozó állampolgári bizalom elégtelen voltával – magyarázta lemondását, vagyis a tiszteletdíj automatikusan jár neki, a koalíciós társ liberálisok viszont úgy vélték, Wulff nem jogosult a tiszteletdíjra. A kérdés eldöntése a Bundestag – a törvényhozás alsóháza – költségvetési bizottságára tartozik – tették hozzá a legkisebb kormánypárt részéről.

Az ellenzéki szociáldemokraták kicsinyesnek nevezték a vitát. „Felőlem megkaphatja” Wulff a pénzt – mondta hétfőn Andrea Nahles, a párt főtitkára. A lemondáshoz vezető kétes ügyekre utalva hozzátette: dühíti, hogy a járandóságot tiszteletdíjnak nevezik. Sigmar Gabriel pártelnök még a hétvégén azt szorgalmazta, hogy a kormányzat valljon színt a kérdésben. Hétfőn a belügyminisztérium egyik szóvivője Gabriel felszólítására reagálva közölte, hogy nem a kormány az illetékes, hanem az államfői hivatal.

Christian Wulff pénteken mondott le, azt követően, hogy a hannoveri ügyészség előző nap indítványozta a törvényhozásnál mentelmi joga felfüggesztését. Az 52 éves politikus volt a legfiatalabb szövetségi elnök Németországban, és ő töltötte be a legrövidebb ideig – összesen 598 napig – a tisztséget. Angela Merkel vasárnap bejelentette, hogy Joachim Gauckot jelöli a tisztségre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.