Mint arról korábban beszámoltunk, a Szíria elleni nemzetközi szankciók fokozása mellett állt ki Angela Merkel német kancellár kedden az Arab Liga főtitkárával, Nabil al-Arabival folytatott berlini megbeszélésén, és támogatásáról biztosította a pánarab szervezetnek a szíriai konfliktus megoldására irányuló törekvéseit.
A kínai kormányfő a szíriai emberek további szenvedéseinek megelőzésére szólított fel, s ehhez országa segítségét ajánlotta. Mint mondta, Kína erőfeszítései összhangban vannak az ENSZ alapokmányával, annak szellemiségével, és Peking kész konstruktív szerepet játszani, megerősíteni a kommunikációt a szíriai felekkel és a nemzetközi közösséggel. „Kína nem vesz védelmébe egyetlen felet sem, a szíriai kormányt sem” – jelentette ki kérdésre válaszolva Ven.
Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke megerősítette azt az álláspontot, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának lépnie kell Szíria ügyében. Megjegyezte, hogy tárgyalásain szóba hozta Európa aggodalmát az iráni nukleáris programmal kapcsolatban, és elmondta: az unió lépései és szankciói azt szolgálják, hogy Teherán visszatérjen a tárgyalóasztalhoz. A kínai kormányfő ugyancsak a tárgyalások mielőbbi újrakezdése mellett állt ki, osztotta Brüsszel aggodalmát a nukleáris fegyverek elterjedésével kapcsolatban, s jelezte, hogy Kína aktívan közreműködik a közel-keleti béke fenntartásában, ezért is küldte Teheránba a napokban egy magas rangú diplomatáját.
Herman Van Rompuy megemlítette, hogy az emberi jogok területét is érintették a csúcstalálkozón, s reményét fejezte ki, hogy a legutóbb elmaradt emberjogi párbeszédre hamarosan sor kerülhet. Ven erre úgy reagált, hogy nyitottak a párbeszédre, de annak alapja csakis egymás kölcsönös tiszteletben tartása, az objektív és tisztességes hozzáállás lehet.
Új terv Tibet fejlesztésére
A Kína–EU csúcs nemzetközi sajtótájékoztatóján az európai és a kínai újságírók közül is egy-egy tehetett fel összesen három kérdést a José Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével együtt jelen lévő három politikusnak. Az európai kérdéscsokrot a Reuters újságírója tolmácsolta, s ebből Ven Csia-paónak a tibeti helyzet, a zavargások okának, következményeinek firtatása jutott.
Ven válaszában leszögezte: Tibet Kína elválaszthatatlan része, az etnikai csoportokból álló kínai nemzet fontos alkotórésze; a tibetieket testvéreknek nevezte. „A kísérlet néhány szerzetesnek arra való buzdítására, hogy radikális akcióikkal aláássák a tibeti autonóm terület stabilitását, nem szolgálja a Tibetben élők érdekeit, és nem is élvezi a közvélemény támogatását” – húzta alá a kormányfő, aki még jelezte: hamarosan új tervet dolgoznak ki Tibet fejlesztésére.
Egy szíriai dezertőr azt mondta az al-Arabíja pánarab tévécsatornának: ideggázt vetett be a szíriai rezsim a tüntetőkkel szemben.
Kína kész Európa megsegítésére
A Kína–EU csúcstalálkozón Ven Csia-pao ismételten kijelentette, országa kész Európa megsegítésére, hogy kikerüljön az adósságválságból. „A kínai szándék Európa támogatására, hogy megbirkózzon a szuverén adósságválság okozta problémákkal őszinte és komoly” – hangoztatta. Mint mondta, Kína ugyancsak támogatja a fiskális fegyelem megerősítését Európában. Hangoztatta: Kínának és az EU-nak pozitív és erős üzenetet kell küldenie, ami a kínai–uniós együttműködést és a nemzetközi egységet hivatott kifejezni.
Van Rompuy üdvözölte Kína szándékát, amire korábban – Angela Merkel február eleji látogatásakor – némileg konkrétabban utalt, vagyis, hogy megfontolja befektetéseit európai szuverén kötvényekbe, részvételét az ideiglenes euróövezeti mentőalapban (EFSF) és az azt felváltó euróövezeti stabilitási mechanizmusban (ESM), illetve támogatását a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül. „Arra számítunk, hogy a nagymértékben eladósodott országok megerősítik költségvetésük konszolidációját, csökkentik a hiány kockázatát” – húzta alá ugyanakkor a kínai kormányfő azzal, hogy országa reméli, az EU hamarosan belső megegyezésre jut, meghozza a politikai döntést, és a nemzetközi közösségnek tisztább és erősebb üzenetet küld politikai válaszait illetően.
Sajtójelentések szerint az EU vezetői a tárgyalásokon további piacnyitást kértek Kínától, felhozták a beruházások védelmét és a szellemi tulajdonjogok tiszteletben tartását. A sajtótájékoztatón több alkalommal elhangzott: egyeztettek egy úgynevezett „beruházási szerződés” kidolgozásáról, illetve későbbi elfogadásáról is.
Jose Manuel Barroso az üzleti csúcs plenáris ülésén elmondott beszédében kulcsfontosságúnak nevezte a Kína és az EU közötti kapcsolatokat. Emlékeztetett arra, hogy a két fél közötti kereskedelmi kapcsolat 1992-ben szinte alig létezett, míg 2011-ben meghaladta a 560 milliárd eurót. Az EB elnöke utalt rá, a két gazdaság szorosan összefonódott, s miközben méltányolta Kína készségét a segítségre, megjegyezte: Európa talpra állásában és a világ pénzügyi stabilitásában Kína is érdekelt. „Meghatározó, hogy kapcsolatunk annak ellenére tovább bővüljön, hogy a növekedés globálisan lelassult” – állapította meg Barroso, hozzátéve, hogy a két gazdaság központi pillére a globális gazdasági lendületnek
A mostani tárgyalásokról 31 pontos közös közleményt adtak ki, amelyben egyebek mellett – most először – szerepel az is, hogy „a vezetők hangsúlyozták: különösen nagy figyelmet kell fordítani a piacgazdasági státus kérdésének gyors és átfogó módon való rendezésére”. Az EU még nem ismerte el Kína piacgazdasági státusát, amit Peking igen rossz néven vesz, s rendre felhánytorgat Brüsszelnek.
A 14. Kína–EU csúcstalálkozót eredetileg tavaly októberre hívták össze Tiencsinbe városba, de az EU vezetőinek kérésére elhalasztották. A mostani tárgyalások eddig ismert eredményeit tekintve nem született áttörés, sok kérdésben nem közeledtek az álláspontok; sem az EU két vezetője, sem a kínai kormányfő nem mutatott elégedettséget.
