„Csehország nincs elszigetelve” – jelentette ki Merkel abban az interjúban, amely a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap szombati számában jelent meg. A német kancellár abból az alkalomból adott interjút a lapnak, hogy kedden egynapos hivatalos látogatást tesz Prágában.
Merkel úgy véli, Csehország ennek ellenére nem kíván távol maradni az európai uniós folyamatoktól. „A Cseh Köztársaság a többi államhoz hasonlóan számos reformot valósít meg. Egyáltalán nincs az az érzésem, hogy az önök országa félre akarna állni. A Petr Nečas miniszterelnökkel való találkozóimból, amikor arról beszélgettünk, hogyan lehetne növelni Európa versenyképességét, azt a tapasztalatot szűrtem le, hogy nagyon konstruktív partner” – fejtette ki a német politikus.
Ismert, 25 európai uniós tagállam írta alá a fiskális paktumot, köztük Magyarország is. Az EU új szerződése elsősorban a költségvetési fegyelem nagyobb mértékű garantálására vonatkozik. A dokumentumot magyar részről Orbán Viktor miniszterelnök írta alá, aki egy péntek reggeli interjúban azt is megerősítette, hogy a szerződés Magyarországra csak azután vonatkozik majd, hogy csatlakozott az eurózónához. A brüsszeli aláírási ceremónián Herman Van Rompuy, a kormányfői tanács elnöke hangoztatta: olyan előrelépésről van szó, amely segít helyreállítani a bizalmat az EU Gazdasági és Monetáris Uniója iránt. A dokumentum megalkotását kezdeményező Angela Merkel az EU történetében mérföldkőnek minősítette az aláírást.
A kancellár szerint a közös európai pénz bevezetése történelmileg helyes és irányadó lépés volt, de szükség van arra, hogy az Európai Unió a politikai unió irányába fejlődjön. „A politikai unió hosszú távú projekt, de a hosszú távú projekt megvalósítását is konkrét lépésekkel kell megtenni. Feladatunk, hogy ezek számát az euróövezetben növeljük, és hozzuk egy szintre a versenyképességet. Ebben azonban nem az Európai Unió átlagához, hanem a legjobbakhoz kell igazodnunk” – jelentette ki Merkel.
A kancellár nem tart attól, hogy a távoli jövőben esetleg létrejövő közös költségvetési és fiskális politika feszültséget keltene az európai országok között. „Ilyen veszélyt nem látok” – mondta.
