Elmarasztaló szakvéleménnyel állt elő a Velencei Bizottság

A Velencei Bizottság szerint a magyar bírósági reform lényeges elemei ellentmondanak az európai normáknak, és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülése szempontjából is problematikusak.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) – a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő összeurópai szervezet – égisze alatt működő Velencei Bizottság, amely tekintélyes és független alkotmányjogászok szakértői testülete, hétfőn tette közzé a magyar igazságszolgáltatási rendszert átalakító törvényekről megfogalmazott álláspontját.

A Velencei Bizottság szakvéleményének számos, elmarasztaló tartalmú eleme már korábban ismeretessé vált. Ennek nyomán a magyar kormányzat már a múlt pénteken javasolta az Országgyűlésnek a bíróságokról, valamint a bírákról szóló törvény módosítását. A közigazgatási tárca közleménye szerint a Velencei Bizottság észrevételeit figyelembe véve készítették el a törvénymódosító javaslatot.

A Velencei Bizottság által a hét végén véglegesített szakvélemény 122. pontja utal arra, hogy a testület értesülése szerint – a korábbi szakvélemény-tervezetükre való reagálásként – a magyar kormány módosító javaslatokat terjeszt a törvényhozás elé. A Velencei Bizottság ezt a fejleményt üdvözli. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ezeket a javaslatokat még nem állt módjában tanulmányozni, de „továbbra is a magyar hatóságok rendelkezésére áll„.

Az ET alkotmányjogi szakértői testülete számos tekintetben fogalmazott meg konkrét bírálatot a magyar szabályozással kapcsolatban. Szakvéleményének 119. pontjában 16 olyan fontosabb pontot emelt ki, amelyek vonatkozásában indokoltnak tartja a jogszabály-módosítást.

Ilyen pont mindenekelőtt az, hogy számos szervezeti kérdést sarkalatos törvényi szinten szabályoznak.

Az Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét kilenc évre választják meg, és ez korlátlanul meghosszabbítható, ha a parlament egyharmada blokkolni képes a helyzet megváltoztatását.

Az OBH elnökének nagyon kiterjedt a jogköre, és azt nem korlátozza az Országos Bírói Tanács (OBT) vétójoga, illetve nincs alávetve bírói ellenőrzésnek.

Az OBH-elnök jogköre egyetlen olyan személy kezében összpontosul, akinek a felelősségre vonhatósága nem kielégítő.

Az OBH-elnök nem köteles indokolni minden egyes döntését.

Az OBT kizárólag bírákból áll, más szereplők – ügyvédek, civil társadalom – abban nem vesznek részt.

Az OBT jogköre a legtöbb esetben csupán javaslattételre, véleményalkotásra terjed ki.

Az OBT nem emelhet vétót, amikor az OBH-elnök bírósági elnököt nevez ki.

A bírák felügyeleti rendszere keretében a bírósági elnököknek jelentéstételi kötelezettségük van a magasabb szintű bíróságok felé, egészen a Kúriáig, az olyan meghozott ítéletek tekintetében, amelyek eltérnek az addigi bírói gyakorlattól (jogegységi eljárás).

Az OBH-elnöknek erős befolyása van a bírósági elnökök és más vezető bírák kinevezésére.

Az OBH-elnök jogegységi eljárást kezdeményezhet, ami ellentmond igazgatási jellegű szerepkörének.

A bírák esetében hosszú próbaidő írható elő, akár ismételt jelleggel is.

A bírák akaratuk ellenére is átirányíthatók, és az ilyen utasítás megtagadáshoz súlyos következmények fűződnek, beleértve az elbocsátást is.

Nincsenek meg a tisztességes eljárás garanciái a minősítési, illetve fegyelmi eljárás során.

Az OBH-elnök más bírósághoz helyezhet át ügyeket anélkül, hogy objektív kritériumok vonatkoznának az ilyen ügyek kiválasztására és az olyan bíróságokra, ahová az ilyen ügyek áthelyezhetők.

Végezetül a Velencei Bizottság megváltoztatandónak ítélte a bírák korai nyugdíjazására vonatkozó szabályokat.

A szakvélemény 119. pontjában összefoglalt főbb kifogások mellett a bírói tevékenység felső korhatárát illetően a szakvélemény 110. pontjában a Velencei Bizottság arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy kevésbé sietően, fokozatosabban oldják meg a felső korhatár csökkentését.

„Miközben lehet jó oka annak, hogy rögzített nyugalomba vonulási életkort írjanak elő a bírák számára, kizárva a kivételek lehetőségét, a jelenlegi magyarországi helyzetben legalábbis ajánlott, hogy az átmeneti időszakot hosszabbítsák meg, a jelenlegi bírák jogos érdekeinek védelmében” – olvasható a szakvéleményben.

„Igazolja” aggodalmukat

Az Európai Parlament (EP) liberális frakciója (ALDE) szerint a Velencei Bizottság jelentése igazolja az ALDE azon aggodalmát, hogy a vitatott magyar törvények nem egyeztethetőek össze a közös európai értékekkel. „Orbán miniszterelnök védelmezheti kormánya döntési jogkörét, de a szabadság az alapvető jogok, mint például a tisztességes eljáráshoz való jog tiszteletét is jelenti. Márpedig a Velencei Bizottság szerint ez nincs kellően szavatolva Magyarországon” – állapítja meg az ALDE közleményében Guy Verhofstadt frakcióvezető.

Utalva Orbán Viktor március 15-i beszédére, Verhofstadt felteszi a kérdést: „Hogy gondolhatja Orbán, hogy komolyan vesszük uniós vállalását, hogy változtat dolgokon, ha otthon nyilvánosan sarat dob ránk és az EU által képviselt demokratikus értékekre?” „Egy politikai párt, amely új sarkalatos törvényeket hoz, amelyek nem garantálják a 'gondolatszabadság jogát' vagy a 'meggyőződés' szabadságát, az nem beszélhet komolyan a magyar függetlenséget és szabadságot sújtó külföldiek diktatúrájáról. Ez képmutatás” – jegyzi meg Renate Weber, a frakció román tagja, utalva a Velencei Bizottságnak az egyházügyi törvényről adott szakvéleményére.

„Az Európai Bizottságnak magáévá kell tennie a Velencei Bizottság véleményét és a magyarországi valódi helyzetről alkotott széles körű elemzését. Hány jelentésre és véleményre van még szükségünk, hogy bizonyítsuk – amit mi már régóta tudunk –, nevezetesen, hogy Magyarország megsérti a Szerződésnek az alapelvekre és értékekre vonatkozó 2-es és 4-es cikkelyét?” – zárja kérdésével a frakció közleményét.