„Az emberi méltóság biztosítása valóban olyan általános alapelv, amely alkotmányaink emberképének alapjául szolgál. Mindazonáltal ez az igencsak általánosnak és elvontnak mondható alapelv egy konkrét és nagyon is kézzelfogható jogrendszernek az alapelve: ennek a jogrendnek minden ember éppen ember voltának köszönhetően lehet a tagja. Minden ember számára biztosítjuk a minimális létfeltételeket, szavatoljuk személyének méltóságát, és garantáljuk, hogy jogalanyként kezeljük” – nyilatkozta Kirchhof.
Az alkotmányjogász úgy véli, a vallásszabadság azt jelentette, hogy az állam biztosítja a békét minden egyes polgára számára, legyen szó bármilyen vallású állampolgárról vagy éppen ateistákról. Az államnak ebben a tekintetben világnézetileg semlegesek kell lennie. Az alkotmányozó atyák és az államot működtető politikusok mindig is tisztában voltak azzal, hogy az alkotmányjog kialakulásának egyik, ha nem a legfontosabb forrása a vallás volt.
A német alaptörvény 6. paragrafusában az áll, hogy az állam különlegesen fontos védelme alatt áll a család és a házasság intézménye. Tartalmilag ezt úgy kell értelmezni, hogy „a család valóban egy olyan férfinak és nőnek a közössége, akik potenciális szülők is egyben. A családot, mint férfi és nő közösségét, azért védjük kiemelten, mert potenciális szülőként ők biztosíthatják a közösség jövőjét.”
„Én azért is jöttem Magyarországra, hogy tanuljak Önöktől. (…) A magyar Alaptörvénnyel az a helyzet, hogy a materiális zsinórmérték tekintetében egy szokatlanul bölcs és modern alkotmánnyal van dolgunk” – mondta Paul Kirchhof.
Az alkotmányjogász szerint az Alaptörvényből világosan látszik, hogy a jogászok a világban megtalálható különböző alkotmányos megoldásokhoz nyúltak vissza: a sarkalatos törvények esetében az osztrák mintát követték, az előzetes normakontroll esetében a francia mintát, a költségvetési és adótörvényekre vonatkozó korlátozó szabályok esetében pedig az amerikai mintát. „Hogy az Alkotmánybíróság kompetenciájának korlátozása esetén az Egyesült Államok példája-e a legjobb, azon el lehet gondolkodni, jómagam nem vagyok az ügy bírája, és tanítói szerepet sem vállalok ebben a tekintetben.”
Három olyan határvonal van, amit az európai politikusok soha nem léphetnek át. Egyrészt nem egy Európai Egyesült Államokat szeretnének létrehozni, nem egy európai egységállamot, hanem autonóm államok szövetségét kell kialakítani. Másrészt az uniós szerződés és az egyes államok alkotmányai garantálják, hogy az egységesülő Európában sem veszik el a demokrácia, ezért annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy a lényeges döntések (legyen szó költségvetési vagy adóügyekről, büntetőjogról, oktatásról vagy éppen a katonaságról) a tagállamok parlamentjeiben születnek meg. Harmadrészt, bizonyos jogosítványok átruházása az európai uniós szervekre csakis és kizárólag a tagállamok parlamentjének hozzájárulásával történhet meg (ami általában a parlament 2/3-os többségének belegyezését jelenti) – nyilatkozta a blognak Paul Kirchhof.
