A kormányzó Egységes Oroszország párt ifjúsági szervezetei jó előre lefoglalták a Kreml közelében lévő területeket. A Manyezs térre, a Forradalom terére és a volt KGB-székház előtti Lubjankára legalább 20 ezer embert mozgósítottak. Így akarják ellensúlyozni az ellenzék akcióját, amelyet a Puskin térre szerveztek, és amelynek legfőbb követelése az előre hozott parlamenti és immár elnökválasztás volt. Az ellenzék mindkét választást törvénytelennek tartja.
Az orosz kormányfő az előzetes eredmények szerint a szavazatok 63,65 százalékával győzött a vasárnapi elnökválasztáson.
A szervezők, közöttük a parlamenten kívül rekedt Szolidaritás mozgalom, a Jabloko, a Baloldali Front korábban szintén a Manyezsra kért engedélyt, de a főváros polgármesteri hivatala azzal utasította el kérelmüket, hogy akadályoznák a város életét.
A hatalom mellett kiálló mozgalmak viszont a vasárnap estéhez hasonlóan ezúttal is a Manyezson szórakoztatták koncertekkel a fiatalokat, akik a népszerű, s amúgy a fellépésekért sok pénzt elkérő sztárokat ingyen hallgatták. Ráadásul a városban terjedő hírek szerint még pénzt is kaptak azért, hogy részt vegyenek a rendezvényen. Az ország több városában rendeztek hétfőn Putyint támogató nagygyűléseket.
A rendőrség közölte, hogy 50 embert őrizetbe vettek a Lubjankán, ahol a betiltott nacionalista-bolsevik párt engedély nélküli akcióján akartak részt venni. Közöttük van Eduard Limonov író, a szervezet elnöke is. Szentpétervárról szintén előállításokról érkeztek hírek.
A rendfenntartók előre jelezték, hogy minden engedély nélküli megmozdulást meg fognak akadályozni, a későbbre tervezett ellenzéki „fehér gyűrű akciót” is, amikor az ellenzékiek jelképesen ismét körbe akarják zárni a Kremlt.
A Puskin teret és környékét megtöltő tömeg egy része attól tartott, hogy provokátorok vannak közöttük.
A rendezvényen felszólalt Mihail Prohorov milliárdos üzletember is, aki egyéni jelöltként a harmadik legtöbb szavazatot kapta a vasárnapi szavazáson. A tüntetők azonban kifütyülték, és azt kiabálták: „Szégyen, adj egy milliót!”
A korrupcióellenes tevékenységéről ismert radikális ügyvéd-bloggert, Alekszej Navalnijt viszont a tömeg örömmel üdvözölte. Navalnij azt mondta, hogy nem hagy fel az utcai tiltakozó akciókkal.
Minden szavazatot összesítettek a végeredmény az előzetes eredményekhez képest alig változott.
A hétfő este kiadott adatok szerint, a szavazatok száz százalékának összesítése alapján Vlagyimir Putyin 63,60 százalékos aránnyal győzött.
Gennagyij Zjuganov, a kommunista párt elnöke 17,18 százalékot, a második legtöbb szavazatot kapta.
Mihail Prohorov milliárdos üzletember, aki egyéni jelöltként indult, a harmadik helyen végzett 7,98 százalékkal.
Vlagyimir Zsirinovszkij, az ultranacionalista liberális demokrata párt jelöltje 6,22 százalékot szerzett, míg Szergej Mironov, az Igazságos Oroszország párt elnöke 3,85 százalékkal végzett az utolsó helyen az elnökjelöltek versenyében.
A Ria Novosztyi hírügynökség jelentése szerint elterjedtek olyan hírek, hogy mind Zsirinovszkijnak, mind Zjuganovnak ez volt az utolsó elnökválasztása. A botrányairól elhíresült Zsirinovszkij ötödször, míg Zjuganov negyedik alkalommal indult az orosz államfői posztért.
Visszafogottan reagáltak Putyin győzelmére a nyugati vezetők
A brit kormány a megfigyelők által felvetett problémák dacára „döntőnek” nevezte a választási eredményt. „Szeretnénk, ha ezek a kérdések utólag megoldódnának, világos ugyanakkor, hogy a választás döntő eredményre vezetett” – közölte David Cameron brit kormányfő egyik szóvivője.
Alain Juppé francia külügyminiszter hétfőn kijelentette, hogy a választásokkal kapcsolatban felmerült bírálatok ellenére Putyin győzelme megkérdőjelezhetetlen, s az orosz vezető a következő években Franciaország tárgyalópartnere lesz. Juppé hozzátette, hogy Párizs célja a kapcsolatok fejlesztése a stratégiailag minden szempontból fontos Oroszországgal.
Az Európai Unió „tudomásul vette” Vlagyimir Putyin „egyértelmű” győzelmét az orosz elnökválasztás első fordulójában – közölte hétfői nyilatkozatában Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, egyben tudomásul véve a nemzetközi megfigyelők által jelzett bírálatokat. A vezető uniós diplomata elmondta; az EU várakozással tekint a jövőbeni közös munkára az orosz elnökkel és az új orosz kormánnyal, hogy a modernizációért, a politikai és gazdasági reformokért dolgozzanak.
Martin Schulz, az Európai Parlament szocialista elnöke felszólította a hatóságokat, hogy „haladéktalanul vizsgálják ki a megfigyelők által bejelentett szabálytalanságokat”, s egyben dicsérettel illette az ébredező orosz állampolgári aktivizmust, amely egyértelműen látható volt a választási kampány idején zajlott békés tüntetéseken az egész országban.
Guido Westerwelle német külügyminiszter hétfőn annak a reményének adott hangot, hogy Oroszország felismeri: a „történelem rossz oldalán áll”, és az elnökválasztás végével újragondolja a Szíriával kapcsolatos álláspontját. Angela Merkel német kancellár szóvivője jelezte: a kancellár még a hétfői nap folyamán fel fogja hívni Vlagyimir Putyint, hogy sok sikert kívánjon neki a következő ciklusban az Oroszországra váró kihívásokhoz. A szóvivő egyben emlékeztetett arra is, hogy Németország és Oroszország stratégiai partnerek.
