„Az a szándékunk és célunk, hogy a lehető legrövidebb időn belül megkezdjük ezeket a tárgyalásokat„ – idézte a lap Martonyit, aki azt is leszögezte, hogy e tárgyalásokkal szemben nem létezik „B terv vagy C terv”.
A WSJE szerint a külügyminiszter szavai – valamint más magyar tisztségviselők megnyilvánulásai, beleértve Orbán Viktor miniszterelnököt is – a jelek szerint azt célozzák, hogy eloszlassák néhány befektető és elemző növekvő kételyeit Magyarország azon elkötelezettségét illetően, hogy megállapodásra jusson, kompromisszumot kössön az EU-val és az IMF-fel.
Az amerikai lap emlékeztetett arra, hogy az eladósodott Magyarország tavaly novemberben jelezte: pénzügyi biztonsági hálót igényel az EU-tól és az IMF-től, hogy megvédje magát a piaci viharoktól, és kezelhető szinten tartsa a hitelfelvétel költségeit. Magyarország elővigyázatossági hitelt kér, ami azt jelenti, hogy nem szándékozik azt lehívni – magyarázta a WSJE.
Azóta azonban – folytatódott a cikk – csekély előrelépés történt az ügyben, és a fő akadályt az jelenti, hogy az EU és az IMF szerint az új magyar jegybanktörvény veszélyezteti a Magyar Nemzeti Bank függetlenségét. Az EU megkérdőjelezte azt, hogy maximálták a jegybankelnök fizetését, valamint változtatásokat igényelt a jegybanki tisztségviselők hivatali esküszövegében. Magyarország megígérte, hogy megváltoztatja a törvényt, választ ad az EU és az IMF aggályaira.
A The Wall Street Journal ezután idézte Iryna Ivaschenko magyarországi IMF-képviselő csütörtöki kijelentését, amely szerint „mielőtt az IMF elhatározza, hogy megkezdi-e, és ha igen, mikor kezdi meg a hivatalos tárgyalásokat, olyan érzékelhető lépéseket kell látnia, amelyek a magyar kormány erős elkötelezettségét mutatják mindazokban a politikai ügyekben, amelyek relevánsak a makrogazdasági stabilitás szempontjából„.
A WSJE szerint az IMF-képviselő kijelentése egybecseng az EU azon szerdai közlésével, hogy Magyarországnak konkrét lépésekkel teljesítenie kell ígéreteit, és „meg kell változtatnia a törvényt, mielőtt bármilyen tárgyalás megkezdődhet”. (Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági-pénzügyi alelnöke szerdán egészen pontosan úgy fogalmazott, hogy a változtatási szándéknak legalább törvénymódosítási szövegtervezetben kell tükröződnie.)
Az EU – tette hozzá az amerikai lap – tovább folytatja a jogi eljárást Magyarországgal szemben a bírói tevékenység felső korhatárára, valamint az adatvédelmi hatóságra vonatkozó szabályok ügyében is, amelyeket az uniós joggal ellentétben állónak tekint. Magyarország – idézte a The Wall Street Journal Martonyi Jánost – „továbbra is mindent megtesz„ annak érdekében, hogy képes legyen megoldani ezeket az ügyeket is.
