Közleményében rámutatott, hogy az általa decemberben aláírt szankciók végrehajtását a stratégiai tartalékok, teszik lehetővé, valamint az, hogy több ország fokozta a kitermelést. „Figyelmesen követem majd a helyzetet annak biztosítására, hogy a piac továbbra is alkalmazkodni tudjon vásárolt iráni olaj és olajtermékek mennyiségének csökkenéséhez” – írta az amerikai elnök.
Obama állásfoglalása nem volt váratlan. Számítani lehetett ugyanis arra, hogy Washington fokozni fogja a szankciós nyomást a napi 2,2 millió hordó olajat exportáló Iránra annak érdekében, hogy hagyjon fel nukleáris programjával, amely a Nyugat szerint katonai célokat szolgál.
A kormányzati olajtartalékok említése miatt tovább erősödtek a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy a legjelentősebb fogyasztók az idén hozzá fognak nyúlni a készleteikhez. A helyzetet bonyolítja, hogy a dél-szudáni, a szíriai, a jemeni, a nigériai és az északi-tengeri szállítások elakadásával kevesebb olaj jut el a világpiacra.
Obama nem engedheti meg magának
Az Egyesült Államokban a 20 százalékkal megemelkedett benzinár az elnökválasztási kampány egyik fontos témájává lépett elő. Obama nem engedheti meg magának, hogy elnéző legyen Iránnal szemben – a republikánus többségű képviselőház a közelmúltban újabb büntetőintézkedéseket szavazott meg –, ugyanakkor nem kockáztathatja sem az amerikai árrobbanást, sem az olajpiac összeomlását.
A decemberben elfogadott szankciójogszabály értelmében Obamának félévente meg kell vizsgálnia, hogy a nem iráni eredetű olaj mennyisége és ára megengedi-e a fogyasztóknak, hogy „jelentősen csökkentsék” vásárlásaikat az Iszlám Köztársaságtól.
A decemberi törvény felhatalmazza Obamát arra, hogy június 28-a után szankciókat léptessen életbe azokkal a külföldi bankokkal szemben, amelyek olajkereskedelmi tranzakciót hajtanak végre az iráni központi bankkal. Az elnök viszont kivételeket alkalmazhat az olyan államokkal szemben, amelyek „jelentősen” csökkentik iráni vásárlásaikat.
Ezt tette nemrégiben 10 EU-tagállam (az unió június 1-jével léptet életbe embargót Iránnal szemben) és Japán esetében. Washington ugyanakkor fokozza a Kínára, Indiára, Dél-Koreára és csaknem egy tucatnyi egyéb országra nehezedő nyomást. Eredetileg Törökország is az utóbbi a körhöz tartozott, de Ankara pénteken bejelentette, hogy csökkenti iráni eredetű olajbehozatalát.
Elemzők szerint ha háború törne ki Iránnal, akkor a világpiacról nemcsak az Iszlám Köztársaság által kitermelt olaj tűnne el, hanem az a napi 17 millió hordó is – a világ kitermelésének egyötöde –, amelynek szállítási útvonala a Hormuzi-szoroson halad át. Katonai szakértők viszont kétségbe vonják, hogy Irán tartósan le tudná zárni a szorost. Egyébként március 20-án Irán ígéretet tett a kuvaiti uralkodónak arra, hogy nem zárja le a Hormuzi-szorost az arab-öböli országok olajszállítása előtt.
