A magyar kormányfő erről csütörtökön Münchenben, a Bajor Gazdasági Szövetség székházában tartott előadásában beszélt. Kiemelte: Magyarországnak nem a világlapokban kell nyernie. „Ott is jó volna, de az nehéz. A valóságban kell nyernünk. Nekünk egyetlen barátunk van a mai világban, a valóság és a tények. Nekünk a valóságot kell megnyernünk: a magyar gazdaságnak sikeresnek kell lennie, jönniük kell az eredményeknek„ – hangoztatta a 300 meghívott előtt, hozzátéve: ha a kormány politikája kiállja a próbát a valóságban, jönnek majd az eredmények, „és a mi jó barátunk, a valóság meg fog segíteni bennünket a nemzetközi megítélés szempontjából is”.
A következő évek Magyarország sikeréről fognak szólni
A magyarok a kétségbeejtő helyzetekből való felemelkedésben a legjobbak, mert „amikor minden reménytelennek tűnik, akkor összekapják magukat, és sikertörténetet építenek fel” – jegyezte meg, példaként említve erre a 2010-es parlamenti választást –, majd azt mondta: újjá fogják építeni az országot, és a következő évek Magyarország sikertörténetéről szólnak majd a nagy nemzetközi lapokban is.
Az egyik résztvevőnek a sajtóban olvasható, Magyarországot érő kritikákat firtató kérdésére Orbán Viktor kifejtette: emberileg ő is rosszul éli meg azt, hogy – miközben azt hiszi, Magyarországot végre a jó irányba fordították – kormánya munkáját nem elismerés, hanem becsmérlés övezi. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy megítélése szerint az eredmények az általa vezetett kabinetet igazolják majd. Indoklásul felidézte: „a Fidesz 1988-ban alakult, 38-an voltunk. Azért alakultunk, hogy megdöntsük a kommunista rendszert. Velünk szemben volt 800 ezer párttag, a munkásőrség, a teljes cenzúra alá vett sajtó, a magyar kommunistákat támogató szovjet hadsereg. És 1990-ben szabad választások voltak Magyarországon. Ehhez képest ez az egész teadélután.”
Tudja, mi a demokrácia
Egyúttal emlékeztette hallgatóságát – üzletembereket, Magyarországon befektető bajor cégek vezetőit, valamint Németországban élő magyarokat –, hogy 1990 óta tagja a magyar parlamentnek, és az azóta eltelt időszakból 16 évet ellenzékben töltött, így szerinte ha van valaki, aki tudja, mi a demokrácia, mik az ellenzéki jogok, az ő.
A magyarországi reformok tempójára rátérve a kormányfő úgy fogalmazott, hogy akik azt mondják, lassan kell csinálni, azok még biztosan nem vezettek be reformokat. Álláspontja szerint ugyanis minél inkább elhúzódik a reformok bevezetése, annál inkább megtorpannak, kifejlődik velük szemben egy ellenállás, és annál több politikai kompromisszum épül beléjük. „Megvitatjuk, eldöntjük, és visszacsinálhatatlanul bevezetjük” – szögezte le az általa vallott nézetet. Megjegyezte azt is, hogy mivel a magyar az angolszász után a legindividualistább nép, ezért ha megmondják neki, mit gondoljon, hogyan éljen, egy idő után fellázad ellene. Így „ha a nagy történelmi pillanatokat nem ragadjuk meg, amikor közösen a nagy változásokat megcsináljuk, akkor utána a szétfutó individualizmus miatt már nem lehet többé megtenni” – tette hozzá. A Magyarországon zajló változtatásokkal kapcsolatban Orbán egyébként hozzátette azt is, hogy a magyarok olyan súlyos pénzügyi, fegyelmi szabályokat vállaltak magukra, amelyekre nagyon kevés európai nép hajlandó.
Nem viselkedhetünk struccként
A miniszterelnököt faggatták az Európai Bizottsággal kapcsolatos véleményéről is – utalva március 15-i budapesti ünnepi beszédére –, amire reagálva közölte: a németek az unión belül az Európai Bizottságot látják a legfontosabb eszköznek, amellyel a pénzügyi fegyelem, az európai normák betarthatók. „Talán nem is tévednek, (...) ugyanakkor struccként sem viselkedhetünk” – fogalmazott, feltéve a kérdést: hogyan fordulhatott elő, hogy Magyarország 2004 óta a mostani kormány hivatalba lépéséig minden évben megsértette a pénzügyi szabályokat? „Ordas hazug adatokat adott le, a legszemérmetlenebb hazugságokat, amelyeket egyébként a bizottság pénzügyekért felelős biztosa befogadott” – mondta, majd úgy fogalmazott, hogy bár nagy tisztelettel beszél a bizottságról, „de ennek nem szabad egy ájult, minden tényt mellőző tiszteletnek lennie.” Kijelentette ugyanakkor: olyan szamárságot nem követne el, hogy egyenlőségjelet tegyen a Szovjetunió és Brüsszel közé.
A bajor–magyar kapcsolatokról szólva – az előadótermet megtöltő hallgatóság előtt – kifejtette: a bajorok több tőkét helyeztek ki Magyarországon, mint például Kínában, Indiában vagy Brazíliában. Ez szerinte jól mutatja, hogy a délnémet ipar és a magyar gazdaság hogyan nő össze. Összességében a bajor–magyar kapcsolatrendszert történelmileg megalapozottnak nevezte. Hozzáfűzte, „a magyarok a németektől nem irigyelnek semmit, pedig a legsikeresebb európai országról beszélünk”. Ennek szerinte az az oka, hogy a németek mindenüket, amijük van, munkával szerezték.
Németország nélkül nehezebb lenne
A magyar gazdaságról alkotott német véleményeket, illetve az esetleges támogatást firtató kérdésre Orbán Viktor a kétórás rendezvény zárásaként azt mondta: ha a németek nem állnának a magyarok mögött a háttérben, „akkor nem biztos, hogy talpon lennénk”. Németország viszonya Magyarországhoz mind a mai napig – az újságokban megjelent kritikáktól függetlenül – rendkívül pozitív, a politikai térben segítő – húzta alá, szavait pedig nagy taps fogadta a közönségből.
Mint ismert, a magyar kormányfő csütörtököntárgyalt Horst Seehofer bajor tartományi miniszterelnökkel. Orbán Viktor az ezt követő közös sajtótájékoztatón arra hívta fel a figyelmet, hogy a német gazdaságnak jó kilátásai vannak, és mivel Magyarország – „a gazdasági térképet” nézve – a délnémet ipari zónához tartozik, a magyaroknak ez jó hír. A miniszterelnök kifejtette: a német vállalatok magyarországi jelenlétét vizsgálva nemcsak gyártelepeket és szerelőcsarnokokat látni, hanem fejlesztőmérnöki központokat, egyetemi tanszékeket és közös szakképzési iskolákat is. Mint fogalmazott, a német és a magyar gazdaság, valamint ipar „lassan, de biztosan összenő”.
Orbánt érkezésekor szimpátiatüntetők fogadták Münchenben, a Bajor Gazdasági Szövetség székháza előtt. A mintegy kétszáz szimpatizáns a kormányfő érkezésekor elénekelte a magyar Himnuszt, majd azt skandálták, hogy „Viktor, Viktor”, és virágot adtak át a miniszterelnöknek, aki személyesen is üdvözölte őket.
