A Mianmarban tartózkodó Guido Westerwelle a bebörtönzött ukrán ellenzéki vezető, Julija Timosenko sorsát kísérő nemzetközi aggodalomra célozva kijelentette: többről van szó, mint csupán egy labdarúgó-bajnokságról vagy annak esetleges bojkottjáról. „Mindenekelőtt arról van szó, hogy Ukrajna saját, Európába vezető útját teszi kockára, ha nem tartja tiszteletben az emberi jogokat.”
A német diplomácia irányítója nem csatlakozott a júniusi labdarúgó Európa-bajnokság bojkottját sürgetőkhöz.
„Egyetlen miniszter kollégámnak sem akarok tanácsot adni, viszont fenntartom a saját döntésemhez való jogomat” – fogalmazott a mianmari fővárosban, miután találkozott a délkelet-ázsiai állam elnökével.
Berlinben a német kormány szóvivője a brit hírügynökség kérdésére válaszolva közölte: Angela Merkel kancellár az ukrajnai politikai fejleményektől teszi függővé, hogy a labdarúgó Eb idején ellátogat-e a kelet-európai országba.
„Mindennemű tervezés annak függvénye, miként alakul Julija Timosenko sorsa, illetve hogy tiszteletben tartják-e (Ukrajnában) a jogállamiság elveit” – jelentette ki Georg Streiter szóvivő.
A német válogatott mindhárom csoportmérkőzését ukrán városokban játssza. Megfigyelők emlékeztetnek arra, hogy Merkel a 2006. évi (Németországban rendezett) labdarúgó-világbajnokságon a házigazdák szinte valamennyi mérkőzésén ott ült a díszpáholyban. A 2010-es dél-afrikai vb-n pedig az elődöntőn és a bronzmérkőzésen is a helyszínen szurkolt a német válogatottnak.
Timosenko a kulcs
Ukrajna európai pozícióinak meggyengüléséhez vezetne, ha jelentősen rosszabbodna a bebörtönzött Julija Timosenko volt ukrán miniszterelnök egészségi állapota – állítja Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter.
Schwarzenberg hétfőn délután Prágában azt követően nyilatkozott újságíróknak, hogy megbeszélést folytatott Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszterrel. Lajcák emlékeztetett: Timosenko nem szeretné, ha ügye akadályozná Ukrajna csatlakozását az Európai Unióhoz. A volt kormányfő fontosnak tartja azonban, hogy Ukrajna számoljon le nem demokratikus múltjával.
„Nincsenek kétségeink afelől, hogy ha Timosenko egészségi állapota jelentősen megromlana, vagy ha valami előre nem látható dolog történne, az nagyban veszélyeztetné Ukrajna pozícióját Európában” – jelentette ki a cseh diplomácia vezetője. „Nem örülünk a helyzetnek, de valamiképpen reagálnunk kell rá” – tette hozzá Lajcák, aki egynapos látogatást tett Prágában.
Timosenkót tavaly októberben hét év szabadságvesztésre ítélték hivatalával való visszaélés miatt. Állítólag az orosz földgázszállításokról kötött államközi szerződéssel okozott tetemes kárt Ukrajnának. A Nyugat azt állítja, hogy az ítélet mögött politikai indokok állnak, és követeli Timosenko szabadon bocsátását.
Prágában hétfőn nyilvánosságra hozták, hogy Václav Klaus cseh köztársasági elnök lemondta májusi, ukrajnai látogatását, ezzel tiltakozva Timosenko fogva tartása ellen.
Viktor Janukovics ukrán köztársasági elnök rendezésében május közepén a Krím-félszigeten fekvő Jaltában kerül sor a közép-európai államfők soros találkozójára. A tanácskozás központi témája az európai integrációs folyamat lesz.
Ivan Gasparovic szlovák köztársasági elnök viszont nagy valószínűséggel részt vesz a tanácskozáson, mert Ukrajna Szlovákia szomszédja. Lajcák szerint a bojkott helyett jobb megoldás elutazni Jaltába, s a helyszínen „megbeszélni a vitatott pontokat”.
A Lidové Noviny című cseh lap úgy tudja, hogy Timosenko fogva tartása miatt Klauson kívül eddig Joachim Gauck német, Heinz Fischer osztrák és Danilo Türk szlovén államfő is lemondta részvételét a jaltai csúcstalálkozón, míg a litván és a lett államfő állítólag mérlegeli részvételét.
Ukrajna idén írta alá a csatlakozási szerződést az Európai Unióval, a dokumentum az egyes tagországok jóváhagyása után lép életbe. A csatlakozási szerződés ratifikálását több uniós tagállam Timosenko szabadon engedésétől tette függővé.
Akadálytalan rendőri bűnözés Ukrajnában?
Az ukrán kormánynak sürgős rendőrségi reformokat kell kezdeményeznie még a hamarosan kezdődő labdarúgó Európa-bajnokság előtt, különben az ukrajnai mérkőzésekre látogató szurkolók is veszélybe kerülnek „az ellenőrzés alól kicsúszott” ukrán rendőri erők részéről – áll az Amnesty International hétfőn Londonban kiadott állásfoglalásában. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete több esettanulmányt ismertet, közölve: a bemutatott incidensek is példázzák, hogy a jelenlegi rendszer milyen mértékben teszi lehetővé a gyakorlatilag akadálytalan rendőri bűnözést.
