Magyarország kormánya elkötelezett az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal folytatandó elővigyázatossági hitelkeretről szóló tárgyalások mielőbbi megkezdése mellett, amihez szükséges a Magyar Nemzeti Bankkal kapcsolatos kötelezettségszegési eljárás sikeres lezárása – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán az MTI-vel. Az Európai Bizottság által indított eljárás során a magyar kormány elkészítette a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvényt és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit módosító jogszabályok tervezetét. Amennyiben a javasolt módosításokat a parlament elfogadja, a jegybanktörvény összhangba kerül az uniós joggal.
„Elégedettek vagyunk azzal, hogy a tárgyalások túlnyomórészt jó szellemben zajlottak” – fogalmazott Amadeu Altafaj Tardio az Európai Bizottság szerdai, brüsszeli sajtótájékoztatóján egy kérdésre válaszolva. Hozzátette: korai még kommentálni az informális megbeszélések eredményeit, hiszen csak az első találkozóról volt szó, de „haladnak a munkával”. Emlékeztetett arra, hogy az egyeztetéseken – amelynek első fordulóját az Európai Központi Bank (EKB) székhelyén, Frankfurtban tartották – az EKB, az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a magyar kormány képviselői vesznek részt. A szóvivő azt is elmondta: a nemzetközi szervezetek részéről részletesen elemzik a jegybanktörvénnyel kapcsolatban kedden benyújtott módosító javaslatokat. Egyelőre azonban nem kívánta kommentálni azokat.
Altafaj Tardio megerősítette azt is, hogy a nemzeti bank függetlenségének biztosítása előfeltétele a hivatalos pénzügyi támogatási tárgyalások lefolytatásának Magyarország és a nemzetközi szervezetek között. A bizottság álláspontja szerint a nemzetközi támogatásra vonatkozó magyar kérés szempontjából központi kérdésről van szó – hangsúlyozta. A különböző szintű tárgyalásokba „belefoglalják” majd a mostani javaslatokról készülő értékelést is – fogalmazott a szóvivő.
A kormány kedden nyújtotta be az Országgyűlésnek a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény néhány pontját és az alaptörvényt módosító javaslatait. Ezek szerint nem kell megküldeni a kormánynak a monetáris tanács napirendjét, a kormány képviselője nem vesz részt a testület ülésein, kikerülnek a törvényből a tanácstagok felmentését és a testület megszűnését szabályzó egyes passzusok, és nem vonják össze az MNB-t a PSZÁF-fal.
A módosítás tervét már március elején bejelentette Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter, és erről levélben tájékoztatta Mario Draghit, az Európai Központi Bank (EKB) elnökét is. Az EKB április 12-én nyilvánosságra hozott véleményében bár nyugtázta, hogy a magyar hatóságok egyes kérdésekben – például az MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásának lehetőségével kapcsolatban – az EKB korábbi észrevételei alapján jártak el, ugyanakkor továbbra is aggályosnak nevezte a monetáris tanács bővítését és az MNB döntéshozó testületeinek fizetésére vonatkozó változásokat. Ezeket a pontokat a most beterjesztett törvényjavaslat nem változtatta meg.
A Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint „a magyar kormány által benyújtott törvénymódosítás az Európai Bizottságnak Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásában kifogásolt egyes pontjait érinti, és e pontok tekintetében a magyar kormány által javasolt módosításokat az Európai Bizottság is tudomásul vette, amiről a kormányt írásban tájékoztatta”.
Az Országgyűlés honlapján olvasható törvényjavaslatok szerint az indítványok célja az európai uniós előírásokkal való összhang megteremtése.
